Beszámoló a júniusi klubdélutánról

2016.06.19. | keresztszülők

Csángó táncmonográfia készül

Beszámoló a júniusi klubdélutánról

A nyári szünet előtt június 11-én tartottuk utolsó klub összejövetelünket. Vendégünk Péterbencze Anikó néprajzkutató volt, az első és máig az egyetlen, a moldvai csángók táncaival foglalkozó etnográfus. 25 évnyi gyűjtőmunkáját mutatta be videofilmekkel illusztrálva.

Klubdélutánunkat László Ildikó különleges éneke vezette be. Eltanulta legutóbbi népdalénekes vendégünk Kanalas Éva nyelvpörgetős éneklését, és egy érdekes altatót adott elő Kukulj, kukulj címmel, melyet Kallós Zoltán Lészpeden gyűjtött 1977-ben.

Ezt követően elnökünk, Pákozdi Judit ismertette a május végi moldvai utazásuk tapasztalatait, amelyen az AMMOA kurátoraival vett részt. Több helyszínt meglátogattak (bővebben a júniusi hírlevélben olvashatnak a beszámolóból). A legjobb hír, hogy Diószénben, Willemse Jolanda falugazda hathatós közreműködésével elkészült az AMMOA és a Kemcse által támogatott fürdőszoba, amely nagymértékben emeli a tanárok komfortérzetét.

Közös éneklésünkön a Domokos Pál Péter által Trunkon gyűjtött Isten áldjon kisleány című dalt ismételtük át.

Ezután következett előadónk, Péterbencze Anikó, aki gyönyörű moldvai kendezőkből, kerpákból, hímzett mellényből (keptárból) rendezett bemutatót, mindannyiunk örömére. Elismerését fejezte ki egyesületünknek, hogy milyen nemes ügyet szolgálunk a moldvai magyarok oktatásának támogatásával.

Szekszárdi születésű előadónk francia‒népművelés szakon, később néprajz szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Tímár Sándor néptánc együttesében táncolt. Megismerkedve az erdélyi táncokkal, a 80-as években elkezdte azokat gyűjteni. Moldvába csak a 90-es években lehetett bejutni, ekkor Kallós Zoltán tanácsai alapján kezdte kutatni a még meglévő tánchagyományokat. A 90-es években még nagyon változatos volt a tánckultúra, és sokan táncolták a hagyományos táncokat. Moldvai útjai során látnia kellett, hogy lassan tűnik el az egyes településekre jellemző ősi tánckultúra. Küldetésének érezte, hogy a még fellelhető táncokat megörökítse és rendszerezze. Így született meg a táncmonográfia elkészítésének az igénye, amely doktori disszertációja keretében dolgozza fel a moldvai magyar táncokat, hogy azok visszataníthatók legyenek a mai fiatalok számára.

A rengeteg összegyűjtött anyagot szerette volna közkinccsé tenni, így fontos esemény volt az életében, hogy a Magyar Televízióhoz került munkatársnak, sok filmet készíthetett Moldvában. Ebben nagy szerencséje volt, hogy Andrásfalvy Bertalan oktatási miniszter támogatta ez irányú törekvéseit.

1993-ban elsők között volt lehetősége a csíksomlyói búcsúban megörökíteni a moldvai csángók hajnali Szentlélek eljövetelének várását, ezzel egy ősi hagyományt ismertetett meg az érdeklődő nagyközönséggel. Ezt a filmet a Duna televízió is sokszor vetítette és youtube-on is látható.

Különösen sok értékes anyagot gyűjtött Klézsén, ahol filmre vette a lakodalmi szokásokat, amelyek nagy hasonlóságot mutatnak az Arab félszigeten és a Kaukázusban ma is élő szokásokkal. A menyasszony búcsúztatása, fejének fátyollal való beburkolása, elrejtése, a honfoglaló magyarok és a velük együtt élő népek szokásait jelzi. Újabb bizonyítékát adva őseink keleti származásának. A klézsei gazdag hagyományok megőrzése érdekében 2015-ben megalapította férjével a Szályka Rózsa (klézsei énekes asszonyról elnevezett) hagyományőrző együttest. Az ő előadásukban örökítette meg Menyekező címmel a lakodalmi szokásokat, mely film szintén látható a youtube-on.

A klézsei Hodorog Luca néni volt egyik legfontosabb adatközlője, akinek halála előtt utolsó kérése volt, hogy magyar földben szeretne nyugodni. Anikóék teljesítették kívánságát, és méltó temetést rendeztek számára Jászberényben, ahol a táncos szakma nagyszámú művelője jelen volt.

Előadónk bemutatta nagy szeretettel őrzött kincsét, Luca néni kézzel írt énekes könyvét, amely kiadásra vár. Ez a könyv alkalmas lenne az énekek autentikus visszatanítására. Szintén féltve őrzött kincsei között található a Kájoni János 1800-as évek végéről származó Cantionálé-ja.

Vendégünk teljes elkötelezettségét mutatja a moldvai csángók iránt, hogy 25 éve rendez Csángó fesztivált Jászberényben.. Az idei július 21-23-között kerül megrendezésre, amelyre szeretettel várják az érdeklődőket.

A keresztszülők körében nagy tetszést aratott az előadás, még sokáig kérdésekkel bombázták az előadót. Reméljük, egy másik alkalommal is találkozhatunk vele.

Nagyon szépen köszönjük az érdekfeszítő, színes előadást. További sok erőt kívánunk közös barátaink, a moldvai magyarok népművészeti értékeinek feltárásához.
 

Videók és anyagok
youtube: Csángó Menyekező 2016‒Hagyományok Háza / a műsort többen is feltették a youtube-ra.

Youtube: Kájoni János nyomában‒Amely engem erre a Világosságra hozott

www.csangofesztivalalapitvany.hu ‒ itt több film és fotóanyag is megtalálható

Fontos közlemény: a már két alkalommal időhiány miatt elmaradt Duma András filmet a következő linkekről tölthetik le az érdeklődők 2016. június 23-ig. A file-ok ezt követően törlődnek.
A filmet azonos tartalommal két fájl formátumban töltöttük fel. A film nagy mérete miatt a letöltés hosszabb időt is igénybe vehet.

TS formátum:    https://we.tl/3Gi00D5L1Z

MP4 formátum: https://we.tl/Ol45H1hFno

Köszönjük Keresztszülő társainknak, hogy jelenlétükkel támogatják klub rendezvényeinket.

Következő, szeptemberi összejövetelünkön tisztújítást tartunk.

Kellemes nyári pihenést kívánunk minden kedves tagunknak!

 

Lejegyezte:

Büttner Sarolta

programfelelős

 

A fotókat készítette:

Prekrit Judit

 

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók