Kallós Zoltán emlékezete

2018.02.16. | Keresztszülők

Kallós Zoltán (1926-2018)

Megrendítette egész nemzetünket a gyászhír! Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja, a nemzet művésze volt, aki a moldvai magyarok hagyományait is felkutatta és megőrizte a jövő számára, akinek felbecsülhetetlen értékű munkásságát egyebek mellett Kussuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal, Európa Nostra-díjjal is elismerték. A keresztszülők nevében 2015-ben az AMMOA is kitüntette őt Petrás Incze jános díjával. Kallós Zoltán, életének 92. évében 2018. február 14-én, Hamvazószerdán elhunyt. A moldvai magyarok és a keresztszülők nevében is mély tisztelettel és hálával őrizzük meg emlékét az alábbi kis összeállítással.

KEMCSE Elnöksége

 

Kallós Zoltán a Nemzet Művésze, Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005). A mezőségi Válaszút községben született 1926. március 26-án és 2018. február 14-én, Hamvazószerdán hunyt el otthonában, rövid szenvedés után, amelyben 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt. Néprajzi gyűjteményét, válaszúti birtokát és szülőházát is az alapítványnak adományozta, ahol megannyi szórványvidéken élő gyermek tanulhat anyanyelvén, bentlakásos rendszerben, az ő emlékét is megőrizve.

Gyermekévei alatt a vegyes nemzetiségű faluban anyanyelve mellett megtanulta a román és a cigány nyelveket is. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, majd a sepsiszentgyörgyi Tanítóképzőbe járt. Tanítói oklevelét Kolozsváron szerezte meg.

1946 és 1950 között tanító volt Magyarvistán. 1951-ben felvették a Zeneművészeti Főiskolára, ahol tanára, Jagamas János arra ösztönözte, hogy tudatosan folytassa a már kisdiák korában elkezdett gyűjtéseit.

Az 50-es években családja „kulák”-listára került, e miatt eltávolították a Zeneművészeti Főiskoláról, amit később befejezett. 1955-ben tanítói oklevelével kapott állást Moldvában, a Bákó közelében fekvő csángó faluban, Lészpeden. Itt ismerte meg a moldvai csángók hagyományait. Megtapasztva az elrománosító politikát, megszállottként kezdte el gyűjteni a csángó magyarok vokális és hangszeres népzenéjét, hagyományait.

A moldvai csángó falvakban 1957-ben betiltották a magyar nyelvű oktatást. Kallós Zoltán azonban nem tudott elszakadni a vidéktől, ezért közel 8 éven keresztül a Gyímes-völgyében, fakitermelésnél vállalt munkát. Közben, 1958-ban rövid időre bebörtönözték politikai nézetei miatt.

1968-ban Kolozsváron telepedett le. Martin Györggyel együtt járták Erdélyt, főként a Mezőség és Kalotaszeg falvait táncosok, zenészek, énekesek után kutatva.

1969-től kezdve jelentek meg egyedülálló balladagyűjteményének kötetei. Átütő sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve (1971) Budapesten több új kiadást ért meg. (1973, 1974, 1977. Tartalmával – 259 ballada és további 8 ballada meseváltozata – a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, négy néprajzilag jelentős táj balladaköltészetének újabb termésével együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg a művelődés számára, jórészt dallamokkal.)

Új guzsalyam mellett c. könyve (1973) egy klézsei asszony, a 76 éves Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa énekes repertoárjának (balladák és dalok) gyűjteménye, szövegtár dallamokkal és hanglemezmelléklettel. A magyar balladakutatásban az első személyi monográfia.

A kommunizmus 1989-es bukását követő változások könnyebbé tették munkáját, és egyre többen elismerték azt. Nyugodtabb körülmények között folytathatta a gyűjtései rendszerezését és a hangzó anyagok kiadását.

1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, mely a hagyományőrző tevékenységek elismert szervezője, de a moldvai csángók ügyének egyik fontos támogatója is. Válaszúton bentlakásos rendszerben valósítják meg a csángó gyermekek anyanyelvi oktatását, s e mellett hagyományőrző foglalkozásokat tartanak számukra. Megtanítják nekik a hagyományos eszközök használatát, mesterségeket, népdalokat, néptáncokat. Az Alapítvány ma is kiválóan működik, évente számos népzenei tábort szervez.

 

Kallós Zoltán végezte a Kárpát-medencében a legnagyobb népzenei gyűjtést. (Itt található gyűjtéseinek online-adatbázisa.) Gyűjtéseiből válogatásokat jelentetett meg, archív felvételeiből több hangzóanyag-sorozatot szerkesztett és adott ki. Énekesként ő maga is két lemez készítésében működött közre. Néprajzi filmek szaktanácsadója, népzenei fesztiválok ünnepelt énekese, előadója volt. Az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom egyik életrehívója, népzenei és néptánc táborok szervezője. Nevelői munkássága rendkívüli jelentőségű, mivel hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet. Szakmai tanácsai, útmutatásai több generációt indítottak el és segítettek a zenész, táncos és néprajzos pályán.


Könyvek (válogatás)

1969 -   Balladák könyve

1973 – Új guzsalyam mellett: éneklettem én özvegyasszon Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa ... (Kriterion Kiadó, Bukarest)

1989 – Tegnap a Gyimesben jártam: Gyimes-völgyi lírai dalok (Martin Györggyel közösen, Budapest, 1989)

2003 - Világszárnya: moldvai magyar népmesék (Stúdium, Kolozsvár)

2004 - Elindulék este guzsalyasba…: moldvai magyar népköltészet (Stúdium, Kolozsvár)

                  2005 - A gyímesi csángók tánc élete és táncai

 

Bakelit lemez:

   Uram, irgalmazz nékünk! Moldvai szentes énekek és imádságok, Pentaton, Marosvásárhely, 1993

 

Kazetták:

    Gyere haza édes fiam - Moldvai magyar népzene

    Gyimesi magyar népzene Pulika János emlékére

    Gyimes-völgyi magyar népzene Csorba Anna emlékére

 

CD-k:

2001 - Kallós archívum: Adok nektek aranyvesszőt–Moldvai csángómagyar népballadák Fonó Records

2005 - Uram, irgalmazz nékünk! Moldvai szentes énekek és imádságok Fonó Records

 

Díjak és elismerések:

    1990 – Életfa-díj

    1993 – Magyar Művészetért díj

    1996 – Kossuth-díj

    1996 – Julianus-díj

    1997 – Martin György-díj

    1997 – Szeged város díszpolgára

    2000 – Magyar Örökség díj

    2001 – Magyar Corvin-lánc

    2005 – a Csángó Kultúráért díj (visszautasította)

    2006 – Hazám-díj

    2010 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

    2011 – a Köztársaság Elnökének Érdemérme

    2014 – A Nemzet Művésze

    2015 - Petrás Incze János-díj

    2017 - Kossuth-nagydíj

    a Magyarországi Református Egyház tiszteletbeli presbitere

    a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja

    a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

 

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók