Meghívó a szeptemberi klubdélutánra,

2017.08.29. | Keresztszülők

melyre szeretettel várjuk a keresztszülőket és minden kedves érdeklődőt

2017. szeptember 9-én, szombaton 14-16 óráig

a XII. kerületi Németvölgyi úti Általános Iskolába.

Cím: 1126 Budapest Németvölgyi út 46.
 

Elérhetőség: a Széll Kálmán tértől a 102-es busszal, a Déli pályaudvartól az 59-es villamossal, a belvárosból a 105-ös busszal, megálló a Királyhágó tér után.

 

Klubdélutánunkat László Ildikó énekével kezdjük. Címe:„Ilonám, Ilonám, szép langos Ilonám” Az éneket Kallós Zoltán gyűjtötte Gerlénben, az akkor 36 éves Jánó Anna nénitől.

Elnökünk, Horváth Zoltánné beszámol a nyár néhány fontos eseményéről, majd a moldvai gyerekek részére szervezett hazai, moldvai és erdélyi táborokról hallunk, látunk képes beszámolókat.

Összejövetelünk második részében Jánó Anna moldvai csángó énekesről nézünk meg egy portréfilmet „Magyarország szélin” címmel. (Rendező: Szomjas György, zenei szerkesztő: Halmos Béla, szakértő: Kallós Zoltán, 47 perc, 1997.) Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató segítségével Sebestyén Márta és Berecz András énekesek találkoztak Jánó Anna nénivel, akinek dalai, balladái, archaikus népi imádságai a magyar néphagyomány legrégibb rétegeihez tartoznak. A nehéz sorsú, analfabéta asszony a filmben teljes terjedelmében elénekli a középkori eredetű, „Nagy hegyi tolvaj” c. népballadát, és hallhatunk sok, szintén a szájhagyomány útján megőrzött éneket, imádságot, bibliai történetet.

Végül ismét megtanulunk egy szép csángó népdalt, ezúttal olyat, melyet Jánó Anna énekelt. „A lészpedi erdőn felnőtt egy almafa” dallama olyan, mint régen a "Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják" című mozgalmi éneknek - ők vették át a csángóktól ezt a dallamot. (Az eddig tanultak szövegét megtalálják a honlapunkon a klubtálutánok menüpont alatt.)

A rendezvény alatt erdélyi és moldvai tárgyú könyvek és CD-k vásárolhatók.

 

Tisztelettel,


Horváthné Zsuzsa,                    és                 Büttner Sarolta,
elnök s.k.                                                     programkoordinátor s.k.

 

Ki is volt Jánó Anna?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anna 1926-ban született a Bákó megyei Gerlén községben. Ősei – sok más családhoz hasonlóan – a Székelyföldről vándoroltak ki Moldvába, valószínűleg a 18. században. (A székely származás hatása érződik is beszédén és dalkincsén.) Édesanyja, Bráz Marika tizenöt gyermeket szült, Anna volt köztük a legidősebb.

A közeli Lészpedre ment férjhez, ahol szerény anyagi körülmények között éltek. Férje, mint ügyes kezű ácsmester, Románia különböző vidékeire járt dolgozni. Ő pedig a háztartás és gyermeknevelés teendői mellett állatokkal és földműveléssel foglalkozott egészen öreg koráig, addig, amíg erejéből telt. Sorsa csupán annyiban tér el az átlagtól, amennyiben rokonsága körében többen is kiváló művészi képességekkel rendelkeztek. Tehetségét, tudását családi örökségként kapta: anyja, nagyanyja, nagynénje híresen jó énekes volt, apja pedig nagyszerű mesemondó. Így már kisgyermek korától a moldvai magyar néphagyomány legjavát szívhatta magába.

Dalai, balladái, meséi mind szűkebb környezetéből származtak.

Szép, puha, lírai hangja sok népdalkedvelő számára ismerős. Neve valamennyi híres moldvai csángó népköltészeti, népzenei gyűjteményben szerepel. Hajdanán Kodály Zoltánnal is találkozott a lészpedi asszony, de több százra rúg a Kallós Zoltán által lejegyzett balladák, világi énekek, népi imádságok, ráolvasások száma. 2002-ben megkapta a Magyar Kormánytól a Magyar Népművészet kitüntetést, amelyet Bákó városában adtak át, de ő súlyos betegsége miatt már nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette lánya vette át a díjat. Érdemeit Kallós Zoltán méltatta, Dr. Pozsony Ferenc, a Kolozsvári Babeș-Bólyai Tudományegyetem professzora elmondta a hallgatóságnak, hogy a moldvai csángó magyar népi kultúrában még élnek azok az elemek, amelyek Nyugat-Európában már csak kódexek feljegyzéseiben léteznek, ezért fontos e kulturális kincs feltárása, rögzítése, feldolgozása.

(Az összeállítást László Ildikó készítette.)

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók