Solomon Adrián emlékezete

2017.02.14. | Keresztszülők

A döbbenet és a megrendülés egységbe vonta lelkileg mindazokat Moldvában és Budapesten, akik ismerték Solomon Adriánt, az MCsMSz volt elnökét, három gyerek édesapját, akit 47 évesen váratlanul magához szólított az Úr. Szülőfalujában, Lujzikalagorban 2017. február 4-én, szombaton 10 órakor volt a temetése, ahol több százan összegyűltek a végső tiszteletadásra, Budapesten pedig ugyanezen a napon a Kútvölgyi Engesztelő Kápolnában, Regőczi István atya sírjánál 17 órától megható szentmisét celebrált érte és a családjáért Héray András atya, Jáki Sándor Teodóz atya volt tanítványa. Előtte Nyisztor Tinka imádságos megemlékezést tartott, a végén pedig agapét a résztvevőknek. Zsúfolásig megtelt a kis kápolna, kb. 50-en gyűltünk össze: itt élő moldvai magyarok és keresztszülők. Megjelent az AMMOA elnöke, Dr. Legeza László, a KEMCSE elnöke, Horváth Zoltánné Horváth Zsuzsa, a tiszteletbeli elnöke, Pákozdi Judit, a Vallási csoport több tagja (Tarnai Mária Emerica nővér, Gergelyné Kovács Mária, Felföldi Elek, Gyöngyösy Lajos és felesége, Nagy Erzsike, Szentes László, Albert Zoltán és Rita) és még sokan mások. Ezzel egy időben Böjte Csaba atya is tartott szentmisét Gödöllőn Adriánért és a családjáért, és a lujzikalagori születésű Tampu-Ababei József atya is a pestszentlőrinci templomában.

Több cikk is megjelent Adrián temetése kapcsán a moldvai magyarok megrendítő vallási helyzetéről is. Ld. a jelentősebbeket:

- a Krónika hasábjain olvashatjuk: „Adrián temetésén a család kérésére magyar nyelvű köszöntő- és búcsúbeszéd, imádság és ének is elhangzott az amúgy román nyelvű szentmisén... A ceremónia végén magyar szertartás is volt, melybe a helyiek is bekapcsolódtak, és az asszonyok régi moldvai nyelvjárásban magyar énekeket énekeltek.” Ld. a teljes cikk: http://kronika.ro/erdelyi-hirek/elhalkul-a-magyar-ima-a-csangofoldon
- az Erdély Ma: http://erdely.ma/hitvilag.php?id=205850&cim=tovabbra_sincsenek_magyar_misek_a_moldvai_csango_falvakban
- a Maszol: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/76483-tovabbra-sem-tartanak-magyar-miseket-a-csango-falvak-romai-katolikus-templomaiban

Dr. Nyisztor Tinka a gyászoló család megsegítésére egy
jótékonysági estet
szervez, itt élő moldvai magyar művészek részvételével, ahova szeretettel meghív mindenkit.

Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Köpont (1052 Budapest, Semmelweis u. 4.)

Időpont: 2017. február 19, vasárnap 18 órától

A plakát ide kattintva tekinthető meg.

A keresztszülőkre és a támogatókra mindig számíthatnak a moldvai magyarok. Megköszönjük előre is a gyászoló család nevében is hozzájárulásukat, anyagi gondjaik enyhítésére. Az alábbiakban közreadjuk Dr. Nyisztor Tinka köszönő sorait is.

Mély együttérzéssel mindnyájunk nevében,

Albertné Révay Rita,
a KEMCSE vallási felelőse

 

Kedves Keresztszülők és Barátaim!

Hálás köszönet mindazoknak, akik Solomon Adriánért imádkoztak, misét hallgattak az Engesztelő Kápolnában február 4-én! Adriánt jól ismertem. Bár nem egy faluból származtunk, de itt Budapesten a továbbtanulásunk során sokszor találkoztunk és támogattuk egymást, aztán hazatérve együtt dolgoztunk a közösségünkért az MCsMSz keretein belül. Ő elnökként, én pedig vallási felelősként. Pár sorban szeretném megosztani Önökkel a gondolataimat Adrián emlékezetére.

Solomon Adrián 1991-ben jött Magyarországra tanulni. Külkereskedelmi Főiskolát végzett, utána Magyarországon maradt a családjával együtt, a Nikó üzleti vállalkozás ügyvezető igazgatója volt.

Az egyetemi évek alatt a Domokos Pál Péter Moldvai Csángó Magyarok Egyesületének alelnöke volt. Azokban a kezdő években együtt próbáltunk eligazodni egy számunkra idegen nagyvilágban, amely Budapestet és az egyetemi világot jelentette. 1992-1998 között együtt vezettük a Domokos Pál Péter Egyesületet: sokat kirándultunk Magyarország különböző területein, hogy megismerkedhessünk az anyaországgal. Ösztöndíj-kiegészítést tudtunk biztosítani azoknak a moldvai magyar diákoknak, akik Magyarországon tanultak. Rendszeresen találkoztunk Budapesten azokkal a diákokkal is, akik vidéken tanultak. Volt kis közösségünk, tudtunk egymásról, segítettük egymást. Ezekben a közös tevékenységekben Adrián mindig partner volt. Azok közé tartozott, akik elég gyorsan megértették, hogy mi a dolgunk, miért vagyunk itt! Gyorsan kellett ismerkedni ezekben az években egy új világgal is (a rendszerváltás időszakában). Nehéz évek voltak ezek a számunkra: megismerkedni egy más kultúrával és ugyanakkor eleget tenni az egyetemen, a vizsgaidőszakokban. Nagyon nehéz volt, sokan lemorzsolódtak közben! Talán ezért is igen nagy az űr, amit hagyott maga után Adrián. Számomra Ő volt a küzdőtárs az egyetemi évek alatt!

Adrián Budapesten tanult, családot alapított, dolgozott, gyerekeket vállat. Elég gyorsan Budapesten is teljes társadalmi életet éltünk: keresztelőkre és esküvőkre jártunk, sajnos temetéseken is részt vettünk (Domokos Pál Péter, Luca néni...)

Tanulmányaink befejezése után az útjaink elváltak! Jómagam 2000-ben hazamentem Moldvába, Pusztinába. Nem tudtam elfelejteni az egyetemi éveket, a budapesti diák-egyesületünket…

2005-ben Adrián is hazajött a családjával Moldvába, Lujzikalagorba. Akkor már két gyerekük volt, otthon született a harmadik, Mártika, 2009-ben. Természetesen volt közöm a hazajövetelükhöz! Hívtam én is őt. Otthon nagy szükség volt jó emberekre, Adrián az volt. Csaba testvér segítségével, biztatásával hazajöttek és elkezdtek dolgozni a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségében. Nem voltak könnyű évek! Adrián rögtön szövetségi elnök lett és belevágta a fejszéjét egy igen „nagy fába”. Az Oktatási program volt a prioritás a szövetségnél. Jómagam mindig a vallásért feleltem, azzal foglalkoztam, a szövetségen belül is (Egyébkén a mai napig sem vette át más a helyemet!)

2007-ben egy többszemélyes delegációval mentünk Rómába. Solomon Adrián, mint az MCsMSz elnöke (és sofőr), velünk volt a Szentszéknél.

Nehéz éveket élt meg Adrián a szövetségnél. Nem volt könnyű több mint 20 falura figyelni, az anyagiakat megteremteni a tanároknak, az oktatási programnak és a többi tevékenységnek. Tette a dolgát, amíg hagyták. 2015-ben visszajöttek Magyarországra, de már nem várta az igazgatói állás! Mint mindig, most is megoldotta a családja megélhetőségét. Szentendrére költöztek volna. Nagy tervei voltak...

Tehetséges gyerekeket hagyott maga után. Solomon Annamária a legnagyobb lánygyereke. Ő Csíkszeredában folytatta a gimnáziumot, idén érettségizik. Kitűnő tanuló, mint minden gyerekük. A másik két gyerek Péter és Márta már Budapesten tanulnak. Marika, az édesanyjuk dolgozik és súlyos feladat vár rá: a három gyerekük taníttatása.

 

Drága Adrián!

Ebben az évben újra együtt lett volna a családotok! Vezethetted volna a saját éttermedet, amit megálmodtál! Otthon beszéltünk arról is, hogy kellene vigyázz magadra, mert három kis gyereked van! Most is a fülembe cseng a válaszod: „ A gyerekeim anyukája nagyon ügyes és felneveli őket, ha…!”. Akkor talán viccnek szántad, de most megvalósult! A szíved nem dobban többé!

Köszönöm, köszönjük, hogy voltál nekünk!

Nyugodjál békében, Adrián!

 

Kedves Keresztszülők! Kedves Támogatóink!

Köszönöm mindazoknak, akik segítettek nekünk, moldvai magyaroknak, hogy tudjuk megtenni mindazt, amiben hittünk és hiszünk! A gyerekei által Adrián mindig velünk lesz! Számítunk az Önök segítségére ezután is! Isten fizesse!

Hálás köszönet mindazoknak, akik imádkoztak érte és a családjáért, és akik a vesztességünkben osztoztak!

 

Dr. Nyisztor Tinka,
néprajzkutató,
az MCsMSz vallási felelőse

 

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók