Játszóbusz és moldvai beszámolók

2016.04.18. | Keresztszülők
Tudósítás az áprilisi klubdélutánunkról
 
E havi klubdélutánunknak három témája is volt. Vendégünk, Ferkó Zoltán a legújabb ötletét, a mobil játszóbuszt mutatta be, aztán Willemse Jolanda alelnökünk képek kíséretében számolt be a márciusi moldvai útjáról, végül Szentes László vetítette le a tavalyi Kacsikai búcsúról készített videóját.
 
Az Egyesület tagjai, a keresztszülők és az érdeklődők ezúttal is megtöltötték a klubtermet. Pákozdi Judit szokásos köszöntője után az aktuális ügyekről is beszámolt nekünk. Elhangzott, hogy a következő havi összejövetelünket a korai pünkösdi ünnepre való tekintettel nem a második szombaton, hanem május 7-én tartjuk meg.

Meghívott vendégünk, Ferkó Zoltán, régi jó ismerősünk, a családjával, két gyermekével érkezett hozzánk. Zoli a KEMCSE 2006-os megalakulásától kezdve két éven át volt az egyesületünk alelnöke, felesége Pávai Réka pedig a KEMCSE titkára. Zoli nevét országszerte ismertté tette a 2007-es moldvai biciklis zarándoklata, amit a moldvai csángómagyarok magyar nyelvű miséje érdekében tett, 4000 kilométeren át, a Vatikánt és Jászvásárt is érintve, püspökökkel és polgármesterekkel is tárgyalt. (Fotók itt tekinthetők meg róla.) Útjának tapasztalata, hogy nem lehet kívülről megoldani ezt a problémát, a csángóknak maguknak kell kiharcolniuk a magyar misét. Sajnos tudjuk, hogy az elmúlt kilenc évben sem sikerült közelebb kerülnünk a megoldáshoz.

Zoli továbbra sem hagyja magukra a kisebbségben élő magyarokat. Kapcsolatban van a Rákóczi Szövetséggel és a Vasárnapi Iskola tanáraival. Nagyon fontosnak tartja a szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvi támogatását. A nyugaton ismert mobil iskola és a játszóház összekapcsolásából született meg a Virrantó Játszómobil ötlete, amely élményt visz a gyerekekhez. A Virrantó Játszómobil elnevezést ő adta, és azért hozta létre, hogy az otthoni és iskolai játékok nélkül felnőni kényszerülő, elsősorban a szórványban élő gyerekek életébe is elhozza a virradatot. Eddig a Kárpát-medence számos sarkában megfordult buszával, járt Böjte Csaba atya gyermekotthonaiban is. Első moldvai útját őszre tervezi. Biztosak vagyunk benne, hogy a siker ott sem marad el. A honlapjukon részletesebben is megismerhetjük a tevékenységüket: http://www.virrantojatszomobil.hu/
 
Szomorú adatokat is hallottunk tőle: 2020-ig 240 magyar iskolát fognak bezárni a szórványban, mert kevés a gyerek, pedig már 5 gyerek jelentkezése esetén is indítanak osztályt. Szerencsére vannak jó kezdeményezések is: a magyar állam a Petőfi Sándor program keretében 50 fiatalt küld a szórvány-területekre. Céljuk, hogy feltárják, hogyan lehet a szórványban élőket a leghatékonyabban segíteni. A legfontosabbnak a szülők feladatát tartja, akiknek ki kellene használniuk a lehetőségeket, és magyar iskolába íratni a gyerekeiket. Szerinte rossz az a döntés, hogy a többségi nyelven beszélnek a gyermekeikkel, hogy azok majd jobban tudjanak érvényesülni az életben. Optimizmussal tölthetnek el minket Kallós Zoltán szavai, melyek Zolinak is biztatást adnak, hogy a Mezőségben 400 éve szórványban élnek a magyarok. Lehetséges a megmaradás! Zolival együtt mi is reménykedjünk, hogy az asszimiláció nem tünteti el a szórványban élő magyarságot. Ha teszünk érte, a káros folyamatok megfordíthatók. Adjon a jó Isten erőt, kitartást Zoliéknak ehhez a szép feladathoz! 
 
Ezt követően alelnökünk, Jolanda Willemse beszámolója következett, amelyet ide kattintva  is olvashatunk. Hivatalosan március 15-én Szentendre testvérvárosában, Kézdivásárhelyen koszorúzott. Úgy határozott, hogy ha ilyen messzire elutazik, akkor meglátogat néhány magyar oktatási helyszínt is Moldvában. Útjának aktualitást adott, hogy megvalósulásához közeledik a „fürdőszoba program”, amelynek keretében 6 helyszínen (Diószén, Bogdánfalva, Szitás, Pusztina, Buda és Gajdár) tudja az AMMOA pályázati pénzből  komfortosabbá tenni a tanárok lakhatási körülményeit. A beszereléshez szükséges pénzt pedig a rákosligetiek adományából tudnánk biztosítani a legszegényebb oktatási helyszíneken. Személyesen tekintette meg a helyzetet a falvakban. A gyerekek érdeke, hogy a tanárok hosszú távon maradjanak, és tanítsák őket.
Látogatásának eredményeképpen döntés született a rákosligeti Katolikus Farsang 2016-os rendezvényén összegyűlt 600.000.- forintos adomány sorsáról is, amelyet Tampu-Ababei József atya és fiatal szervezői gyűjtöttek össze. A támogatás elosztását az Egyesületünkre bízták. Nagy örömünkre ők is jelen voltak a mostani klubdálutánunkon, és hallhatták, hogy ez az összeg éppen elég a három legszegényebb oktatási helyszínen (Diószén, Bogdánfalva, Gajdár) a víz bevezetéséhez és a fürdőszobák felszereléséhez.  Hálás szívvel köszönjük önzetlen segítségüket, és József atya áldását is, amelyet kaptunk tőle. Reményeink szerint rajtunk keresztül eljutott az áldás minden moldvai testvérünkhöz, segítőikhez, a tanárokhoz és a keresztszülőkhöz is.
Régi mulasztásunkat pótoltuk azzal, hogy keresztszülőtársunknak, Szentes Lászlónak a tavalyi, 2015-ös  Kacsikai búcsúról készített videóját levetítettük. A soproni bencések által Jáki Sándor Teodóz atya emlékére szervezett, 2015. augusztus 15-i, Nagyboldogasszony ünnepén megtartott Kacsikai búcsú szentmiséjét, a Lourdes-i kápolnában, Bíró László püspök atya mutatta be. Jelen volt és koncelebrált Berszán Lajos atya Gyimesfelsőlokról. Évente több ezer moldvai csángómagyar zarándokol el a romániai Kacsikába, ahol magyar nyelvű misét hallgathat, csak ezen az egyetlen napon az évben, magyar nyelven. Öröm volt látni a képsorokon csángó ismerőseinket, akik Pusztináról, Klézséről és Bákóból érkeztek gyönyörű népviseletükben, és hallgatni szép énekeiket.
Március 19-én Petrás Mária, az AMMOA alapítója Magyar Örökség díjban részesült. Az ünnepélyes keretek között a Tudományos Akadémia dísztermében megtartott díjátadón a sok vendég között szép számmal vettünk részt mi keresztszülők is. Petrás Mária énekét a Muzsikás együttes és Kovács Krisztián kísérte. Mária munkásságát Kóka Rozália bukovinai népművész, mesemondó ismertette. A teljesség igénye nélkül néhány gondolatot kiemelek a laudációból: 
„Ahogy méltósággal megjelenik moldvai csángó népviseletében, mint egy hajdani fejedelemasszony, olyan mintha maga is egy gyönyörű szobor volna.....Korán megmutatkozó rajztehetsége, szövő, hímző tudása, gyönyörű énekhangja soha, senkit nem indított arra, hogy kiemelje, hogy foglalkozzék vele. Az általános iskola befejezése után szőlőmunkás lett a „kollektívben”.
Sokáig úgy gondolta hogy a szőlőművelés lesz a hivatása. …
Mit panaszolsz te Istennek ezekkel a középkori hangulatú csángó figurákkal?
  - Mindent, ami történt és ami nem történt a moldvai csángókkal. Panaszolom, hogy évszázadok óta nem oldódik meg Moldvában a magyar kérdés, a magyar nyelvű szentmisék, a magyar iskolák, a magyar nyelv használatának kérdése. A középkorban merevedett meg az egész csángó élet. Középkori a nyelvünk, középkoriak a hiedelmeink. Középkori, ahogy a papok a kezükben tartják a népet. Én is középkori stílusban mondom el a panaszaimat a csángó emberek nevében. Nem mozdulok hát onnan, kérem Istent, hallgasson meg!”
 
A keresztszülők nevében szívből gratulálunk Petrás Marikának a nagy kitüntetéshez és kívánjuk,hogy még sokáig segítse a moldvai csángók törekvéseit! 

 
Lejegyezte:
Büttner Sarolta,
programfelelős
 
A fotókat készítette:
Prekrit Judit
 
 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók