Bemutatkoztunk a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán

2016.12.07. | Keresztszülők
A KEMCSE tevékenységéről, kapcsolattartási rendszeréről és lehetséges fejlesztéséről volt szó a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szórvány-diaszpóra munkacsoportjának ülésén az Országház Eszterházy János termében 2016. november 29-én. Az előadást Pákozdi Judit tiszteletbeli elnök tartotta, de részt vett rajta Willemse Jolanda elnökhelyettes is.

A munkacsoport ülésének napirendjén ezúttal az egyesületünk bemutatása és a munkánk ismertetése szerepelt az első helyen..

Az ülés központi témája a kapcsolattartás volt, ezért a keresztszülő-mozgalom megszületésének és a KEMCSE 10 évvel ezelőtti megalakulásának ismertetése után az egyesület fejlődéséről, jelenlegi tevékenységéről is esett szó.

Pákozdi Judit szemléletesen vázolta az egyesületünk kapcsolatait az alábbi pontokba szedve:

• a keresztszülők és keresztgyermekeik,

• a keresztszülők és keresztgyermekeik családja,

• a keresztszülők és a tanárok,

• a keresztszülők és keresztszülők,

• a keresztszülők és a KEMCSE,

• a KEMCSE és a tanárok,

• a KEMCSE és a moldvai magyar oktatási program képviselői,

• a KEMCSE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ),

• a KEMCSE és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA),

• a KEMCSE és más hazai és moldvai csángómagyar szervezetek (például Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Csángómagyarok a Csángómagyarokért Egyesület, Csángó Tanács, MCSMSZ stb.),

• a KEMCSE és más nemzeti önkormányzatok (például örmények),

• a KEMCSE és a támogatók (állami, egyéni és vállalkozói körben).

Hangsúlyozta, hogy ezek a kapcsolatok nemcsak párhuzamosan léteznek, hanem sokszorosan átfedik egymást, és így az évek során egész kapcsolati háló alakult ki az egyesület és a partnerei között, amit nyugodt szívvel nevezhetünk védőhálónak is, hiszen ekként működik.

A jövőbeli fejlődési lehetőségek és a tervek keretében az előadó vázolta az AMMOÁ-val közösen elindított Csángópalánta-programot, ami a csángómagyar gyerekek magyar családoknál történő hosszabb tartózkodását teszi lehetővé a hatékonyabb nyelvtanulásuk érdekében. Ennek eredményességéhez nagy reményeket fűzött mindkét szervezet, de sajnos a vártnál nehezebben indult be. Ennek oka a nagy távolság, az adminisztrációs nehézségek, a csángómagyar családok kezdeti bizalmatlansága lehetett, de szerepet játszott benne az is, hogy a gyermekek többségének részt kell vállalnia otthon a család nyári, mezőgazdasági és ház körüli munkájában is.

Az egyesület a fejlődés lehetőségét a személyes kapcsolatok szorosabbra fűzésében látja, amelyet a falugazdákon keresztül a tanárokkal, és a falvak    csángómagyar lakosaival együtt lehetne kiépíteni. A jó emberi kapcsolatoknál ugyanis nincs jobb, eredményesebb kötőerő. Végül Pákozdi Judit kihangsúlyozta, hogy a KEMCSE olyan független civil szervezet, amelynek tagjai 10 éve önkéntesen, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik szerteágazó, a moldvai csángómagyarok nyelvi megmaradását szolgáló tevékenységüket.

Az előadás a tervezettnél hosszabbra nyúlt, és a sok hozzászólással meghaladta a másfél órát  A tiszteletbeli elnök és elnökhelyettes közösen válaszoltak a képviselők kérdéseire, és kiosztották köztük  a Naputánjáró című újságunk frissen megjelent példányait is. Elsőkén Révész Máriusz társelnök méltatta az egyesületünk munkáját. Kiemelte azt is, hogy igen jelentős tevékenységet végez, bár a magyar nyelvű oktatás még így is megoldatlan az iskolai keretek között. Üdvözölte a Csángópalánta-programot, és arra biztatta a KEMCSÉ-t, hogy vegye számba, milyen akadályok állnak a program bővítése előtt, és próbálja meg a résztvevők számát megsokszorozni. Felvetette a gyermekes csángó családok magyarországi nyaraltatásának lehetőségét is a program sikerének érdekében. Lehet, hogy így nagyobb bizalom alakulna ki a befogadó és a csángó családok között. Felmerült az a gondolat is, hogy a csángó települések esetében erősítsék a testvérvárosi kapcsolatokat is.

A továbbiakban hozzászólt Sari József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Tanács elnöke, aki a tömbösített iskolai oktatás kiépítésében látná a megoldást, mert ezzel az oktatás színvonalát lehetne emelni. Ladányi Lajos a felvidéki Magyar Közösség Pátjának képviseletében azt javasolta, hogy a Petőfi Sándor program keretében papnövendékeket kellene hosszabb-rövidebb időre Moldvába küldeni, hogy a hitgyakorlásban segítsenek a helyieknek. Winkler Gyula a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől arról számolt be, hogy változnak Erdélyben a viszonyok, és a jövőben nagyobb összefogásra, támogatásra lehet számítania a székelység részéről. Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviseletében megerősítette, hogy nagy a hasonlóság a csángóföldi és a délvidéki magyarság sorsának alakulása között.

Az ülés további részében Hámos László tartott előadást a ReConnect-program erdélyi és magyarországi nyitásáról, és előadás hangzott el a Magyarság Háza széleskörű tevékenységéről is, és bár most bizonytalanság tapasztalható az intézet helye és jövője körül, de remélhetően sikerül majd tovább folytatnia a programokat – mondta el Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója.

Megtisztelő volt az Egyesület számára, hogy a moldvai magyarok érdekében kifejtett  tevékenységét ilyen jeles fórumon képviselhette.

Fotók: Pogány Erzsébet

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók