Emlékezés Erdélyi Józsefné Halász Katalinra

2015.04.13. | Keresztszülők
Katika keresztszülőtársunk, egykori kosteleki falugazda 2015. március 11-én eltávozott az élők sorából. Márciusi klubdélutánon minden keresztszülő nevében egyperces néma felállással tisztelegtünk emléke előtt, és megrendülve hallgattuk Vermes Miklós szavait példamutató életéről, a kosteleki csángó gyerekekért végzett fáradhatatlan munkájáról. Ezt a megemlékezést most közreadjuk. Katika emlékét megőrizzük!

2007-ben történt Budapesten. Erdélyiné Katika pénzügyi területen és Deli Karcsi raktároskéntaz ABB Kft-ben dolgozott. Mindketten aktívan részt vettek karitatív tevékenységekben, például rászorulóknak szervezett ruha- és pénzgyűjtésben.

Ebben az évben, az akkori csángómagyar oktatás vezetője felhívást intézett a Világifjúság lapban: jelentkezőket keresett, akik fényképeket készítenének a Moldvában működő 12 magyar oktatási helyszínen a tanárokról és gyerekekről. (Mindezt természetesen titokban, kihagyva a falvak irányítóit, az egyházi vezetőket, akik tönkre tehették volna az akciójukat.)

Karcsi elmondása szerint, a kapott telefonszámon jelentkezett, de csak kb. egy hónap múlva került személyes találkozásra Hegyeli Attilával, Budapesten. Mindketten vázolták elképzeléseiket: Karcsi kérése csak az volt, hogy az éppen látogatandó faluban biztosítsanak szállást részére; az utazását és étkeztetését saját erőből megoldja… és a megállapodás megtörtént.Mind a 12 települést gyalogosan látogatta végig, a magyar tanárok és a gyerekek örömmel fogadták. Végig fényképeket, feljegyzéseket készített, amiket aztán átadott Attilának.

Egy térkép szerint, Kosteleket nézte ki első állomásnak. Hátizsákos turistaként Palánkáigment vonattal, onnan gyalog, át a hegyen. Utolérte egy lovas szekér. Számára csodálatos dolog volt, hogy azonnal magyarul szólították meg: hova tart, mi célból. Elmondta.

-  Mi is Kostelekbe tartunk. Szálljon fel.

Így jutott el Imre Évához és Ferencz Andráshoz, akik már két éve oktatták magyar nyelven írásra-olvasásra a kisgyerekeket, a román iskolában is. (Kostelek tiszta magyar ajkú település, az 50-es évekig magyar iskolarendszerű oktatás volt a faluban.) Megbarátkozott két akkori elsős gyermekkel, egy lánykával és egy fiúcskával, akik akkor kezdtek ismerkedni a magyar betűvetéssel. (Most már mindketten Csíkszeredában, magyar középiskolában tanulnak, a bentlakóként, és csak hétvégén utaznak haza.)

Andráséktól megtudta: a magyar oktatás anyagi támogatására a keresztszülői mozgalom keretén belül van mód, lehet keresztgyereket isvállalni, ésvele kapcsolatot tartva talán magyarságát is erősíteni levelezéssel, csomagküldéssel, látogatással. Karcsi már ott elhatározta: mindkét gyermeket támogatni fogja.

Hazaérve beszámolt Katinak az útjáról, akiazonnal lelkesedett: csoda, hogy ez az elzárt közösség a magyar nyelvét 800 kilométer távolságban is meg tudta őrizni, és keresztszülők is segítik a nevelők munkáját.

Karcsi meghagyta Katinak a gyerekek közötti választás lehetőséget, aki Arnoldot, a fiút választotta, mivel két lánya van. Attól kezdve folyamatosan segítette keresztfiát és az egész Kőne családot. Karcsinak Györgyice Nikó jutott, akit 2010-től a terényi csoport vett át keresztgyermekként.

Minden kosteleki keresztszülőt, akiknek elérhetőségét megkapta, telefonon, e-mailben, sőt személyesen felkereste; tudta, hogy egy közösség sokkal többre képes, mint az emberek külön-külön. Így kezdődött a falugazdaság. Karcsi volt a legelső falugazda, talán az egész csángómagyar oktatás történetében is.

2007 őszén kerékpár akciót szervezett  Kostelekbe. A falu szinte egy utcányi, de 6 kilométer hosszú. A gyerekeknek nehézkes volt a délutáni oktatásra visszamenni, a bicikliknek köszönhetően könnyebbé vált számukra a közlekedés. (És ezeket a bicajokat egymástól megörökölték – ameddig azok működtek – a kisebb korosztályok.)

2008-ban keresztszülői kirándulás szervezett három kisbusszal. Ennek fő célja új keresztszülők megnyerése volt, és főleg a terényi keresztszülői csoport létrejöttét segítette elő. Aztán nyáron, éppen Erdélyiné Katiék mogyoródi otthonában tartottak egy kis keresztszülős találkozót. Ott kérte fel Karcsi Katit: vegye át tőle a csoport vezetését.

Katika folytatta Karcsi munkáját: ősszel az I. Terényi keresztszülős találkozásra került sor, majd a kosteleki gyerekek karácsonyi ajándékozására. Már akkor minden kisgyermek kapott a keresztszülők által összeadott támogatásból egyen csomagot karácsonyfája alá.

Mi 2009 tavaszán, Terényben hallottunk a csángómagyar oktatás keresztszülős támogatási lehetőségről. Akkor már fél éve „gyüttmentként” voltunk ott egy kis parasztház tulajdonosai. A terényi/környéki keresztszülői csapatban azóta keresztszülősködünk.

2009 októberében, Terényben Katika egészségi állapotára hivatkozva lemondott és javasolta, hogy valaki a csoportból vegye át a vezetést.Hosszas tépelődés, győzködés után vállaltuk el. Katitól kezdetben sok segítséget kaptunk: javaslatot, tanácsot, elmondta, ő hogyan csinálta, melyek a buktatók, amelyeken próbáljuk túl tenni magunkat, ésminden kis eredménynek is örüljünk.

Katika a férjével, Józsival nyugdíjasként éltek mogyoródi otthonukban; lányaik már saját életútjukat járták párjukkal. Kati nagy előszeretettel kertészkedett, a Gödöllői vegyeskarban énekelt, gyermek meseolvasó programokon is szívesen részt vett. Egy-egy novellája, versea gödöllői IRodalmi KerekAsztal (IRKA) kiadványban is megjelent.Közös keresztszülői kirándulásra, találkozókra, terényi táborba mindig eljött férjével, csoportunkat szóval, tettel, anyagiakban segítette.

A baloldali képen a 2011-es kosteleki keresztszülői kirándulásunkon keresztgyermeküknek, Arnoldnak adja át az Erdélyi házaspár az ajándék kerékpárt.  A jobboldali a 2013-as V. Terényi tanár-keresztszülő találkozó csoportképe.

Katinak alapbetegségei, melyek miatt2008-ban leszázalékolták, valószínű felgyorsították egészségi állapotának romlását. Az utolsó hónapot kórházban töltötte; négy hétig az intenzív osztályon kezelték. Kedden délután, férjével, lányaival tervezgette, hogy ha hazakerül, mit szeretne sorban megtenni. ...és másnap hajnalban, 2015. március 11-én, szerdán 61 éves korában eltávozott. Férje a következő sorokat írta nekünk:

Drága Feleségem, Erdélyi Józsefné Halász Katalin búcsúztatására 2015. március 26-án 15 órakor kerül sor a Gödöllői Városi Köztemetőben (2100 Gödöllő, Dózsa György út 35.), a PAX Temetkezési Iroda ravatalozójában, római katolikus szertartás szerint.

Búcsúzunk a kosteleki keresztszülők nevében: Vermes Miklós és Vermesné Zsuzsa, kosteleki falugazdák.

Katika, emléked örökre megőrizzük. Nyugodjál békében!

2015. március 18.

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók