Keresztszülők a csángó konferencián

2012.05.30. | Keresztszülők
Tudósítás a 2012. évi májusi kihelyezett klubdélutánunkról

A Teleki László Alapítvány meghívására részt vettünk a Veszélyeztetett örökség – Veszélyeztetett kultúrák, A moldvai csángók VI. Nemzetközi konferenciáján, ami egyben a májusi kihelyezett klubdélutánunk is volt. Diószegi László, a konferencia szerkesztője és rendezője a neves előadók és a résztvevők mellett külön üdvözölte a megjelent keresztszülőket is. Nyelvi, vallási és oktatási témákban kaptuk a leghitelesebb információkat állami vezetőktől, tudósoktól, művészektől, vezető pedagógusoktól. Nekünk keresztszülőknek a legfontosabb, hogy a gyerekek magyar oktatása folytatódik, és a legjobb kezekbe került, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szakmai irányítása alatt. Megbizonyosodtunk ismét arról, hogy minden áldozatot megérdemel a moldvai magyar oktatás ügye, amely tanárokat és tanulókat is emberpróbáló feladat elé állít, mégis feltétlenül érdemes érte mindent megtennünk mindnyájunknak.

Nagyon hasznosak voltak még az előadások közötti szünetek is, ahol a kapcsolatainkat is építhettük, hogy a jövőben még jobban szolgálhassuk a többi szervezettel együtt a magunk eszközeivel is a moldvai magyarok ügyét. Reméljük, hogy a klubdélutánjainkon is fogunk találkozni velük.

Különösen nagy élmény volt meghallgatnunk szombat délután a Csángó vagyok, azzá lettem … kerekasztal beszélgetést csángó fiatalokkal, akik a falujukról és az életútjukról beszéltek. A beszélgetést Diószegi László vezette, a résztvevők pedig: Bilibók Jenő (Pusztina), Ghiurca Valentin (Külsőrekecsin), Nistor Demeter (Pusztina), Bartha Margit (Pusztina), Iancu Laura (Magyarfalu), Gábor Felicia (Luizikalagor), Petrás Mária (Diószén), Bakta Narcissza (Diószén), Benke Gráci (Somoska) volt. A konferencia zárásaként Rejtőzködő csángóföld – dokumentumok, versek, énekek, táncok egy majdnem elfelejtett világról címmel egy fantasztikus irodalmi és zenei összeállítást hallhattunk a jelen lévő csángó művészek előadásában. Közreműködött: Petrás Mária, Iancu Laura, Duma András, Demse Márton, Diósi (Gábor) Felicia, Benke Gráci, Csoma Gergely, aki Lakatos Demeter verseket szavalt, zenészek, énekesek és táncosok Moldvából.

Részletesebb tájékozódásra, néhány cikkre és méltatásra is felhívjuk a figyelmet:

1.      kormány-közlemény:

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/uj-korszak-kezdodott-a-moldvai-magyar-oktatasi-program-eleteben

és

http://erdely.ma/dokumentum.php?id=118267&cim=uj_korszak_kezdodott_a_moldvai_magyar_oktatasi_program_eleteben

és

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=118253&cim=alairtak_a_moldvai_magyar_oktatasi_programrol_szolo_megallapodast

2.      Iancu Laura rádiós nyilatkozata:

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/hatarok-nelkul-120515.html

3.      Diósi (Gábor) Felicia nyilatkozata a konferenciáról, csángókról:

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=161&v_id=13627

4.      Iancu Laura, Diószegi László, Benke Pál, Márton Attila, Szász Csilla, Bilibok Jenő, Gyurka Valentin nyilatkozatai a Csángó Rádió riporterének:

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2012/05/11/folytatodik_a_magyar_oktatasi_program_moldvaban/

5.      Diószegi László nyilatkozata:

http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=6974

6.      Egyéb cikkek a konferenciáról:

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/konferencia-a-moldvai-csangokrol

http://erdely.ma/kultura.php?id=118064&cim=csango_konferenciat_tartottak_budapesten_audio

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2012/05/11/folytatodik_a_magyar_oktatasi_program_moldvaban/

http://prae.hu/prae/news.php?aid=15563&cat=3

 

 

 

 

 

 

 

 

Az alábbiakban keresztszülőtársaink írásait és fotóit adjuk közre:
Toroczkay Katalin és Nagy Zoltán írásai és fotói mellett Prekrit Judit fotóit is.

Toroczkay Katalin: Gondolatok a két napos Csángó konferenciáról

Mindazok, akik részt vettek a Teleki László alapítvány által szervezett két napos Veszélyeztetett Örökség- Veszélyeztetett Kultúrák, A Moldvai Csángók VI. konferencián a Magyarság Házában, sok ismerettel és értékes élményekkel gazdagodtak . Csak hálásak lehetünk a Teleki László alapítványnak, személy szerint Diószegi Lászlónak és munkatársainak, hogy ezt a konferenciát megszervezték és a részvételt a  csángó gyermekek tanulását támogató keresztszülők számára is lehetővé tették.

A csángó népcsoport múltját, jelenét és jövőjét sok irányból tudományosan elemző előadások jónéhány új ismeretet közvetítettek a laikus, - magamat feltétlenül ide kell sorolnom, - hallgatóság számára, segítettek annak tudatosításában, hogy a „csángó ügyet” nagy, nagy alázattal és objektivitással szabad csak megközelíteni. Az etnikai, vallási, szociológiai, nyelvi aspektusok alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a döntéshozók és támogatók ne ártsanak, hanem segítsenek az egyre fogyó csángó népesség helyzetén.

A nyelvcsere az idő előrehaladtával  felgyorsult, de remélhetőleg ennek megállítására van még mód, bár Pusztay János professzor oroszországi finnugor példákat elemző előadása nem sok optimizmusra adott okot. Kutatásai szerint csak olyan esetekben van esély a nyelvcsere megállítására, illetve a nyelvi állapot javítására, ahol minimum százezres népcsoport őrzi még az adott nyelvet. Ez a moldvai csángók esetében talán még fennáll, ugyan Peti Lehel alapos statisztikai felmérései a moldvai csángó falu, Pusztina etnikai képéről a csángó népesség fogyását és elbizonytalanodását mutatta ki. 

Az elvándorlás, áttelepülés gazdasági-politikai indítékai ismeretesek,- az elvándorlás, munkavállalás fő iránya Magyarország mellett Olaszország, de az, hogy pl. Torino környékén olyan, jelentős csángó közösség él, akikkel a vasárnapi román miséken lehet kapcsolatba kerülni, jellemzően érdekes színfoltja volt a gazdasági migrációval foglalkozó előadásnak.

Megrendítő és megdöbbentő volt számomra, hogy milyen küzdelmes volt egyesek számára a nyelvtanulás útja, valamint az identitással való szembesülés. Amikor otthon a csángó / magyar nyelv volt a természetes, az óvodában és az általános iskolában a román nyelv elsajátításával kellett megbirkózni és aztán, ha lehetőség nyílt a továbbtanulásra magyar nyelven, akkor a bentlakásban a korai gyermekkorból megőrzött csángó nyelvet kellett, esetenként megaláztatásokat elviselve, felváltani magyarra. Voltak, akik azt, hogy ők csángók 10-11 éves korban hallották először, addig vagy azt hitték, hogy magyarok vagy azt, hogy románok. A csángók nyelviségükre általában hátrányként, nem büszkeséggel, hanem kissé szégyenkező zavarral tekintettek.

A csángók mély vallásossága ismeretes. A katolikus identitás gyökereiről és hátteréről hallhattunk előadást a nagydoktori értekezését nemrég Summa cum Laude minősítéssel megvédő Iancu Laurától, aki kutatásai során levéltárak és könyvtárak mélyén olyan érdekes dokumentumokat tárt fel, melyek a katolikus hagyományok gyakorlatát több évszázadra visszamenően írásos formában bizonyítják.  A vallásosság és a hit a csángók életre szóló, elvehetetlen lelki forrása és tápláléka. Még akkor is, ha a magyar misézés mind a mai napig nem vált gyakorlattá. Ennek a témának az érzékenységéről az indulatokat is kiváltó egyházi kerekasztal beszélgetés során lehettünk tanúi, melyen román, moldvai csángó és székely papok vettek részt.

Bár kis lépések már történtek, de ebben a kérdésben még hátra van az áttörés, mint azt megtudhattuk Dr. Nyisztor Tinkától, aki kitartóan küzdött és harcol ma is a pusztinai magyar nyelvű misézésért. Ezért lenne olyan fontos a gyerekek vallási oktatása, magyar  imára szoktatása, a miseliturgia magyar megismertetése, hogy a magyar misézés a fiatalok igényévé váljon; mindaddig amíg csak román nyelven szerzik meg ezt a tudást, nem szükséglet számukra a magyar mise.

Megnyugtató hír a keresztszülők számára, hogy a magyar oktatási program nem szűnik meg, hanem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége felügyelete alatt folytatódik és remélhetőleg tovább fejlődik, amit Márton Attila lészpedi tanító és Burus Siklódi Botond (RMPSz) előadásai is alátámasztottak. Fontos hangoztatni és ehhez minden lehető segítséget és támogatást meg kell adni, hogy a magyar nyelv tanítását már óvodás korban el kellene kezdeni.

Sajnos nem kaptam választ egyik előadásból sem arra, hogyan tudjuk azokat a gyermekeket tovább segíteni és nyelvtudásukat fejlesztve esetleg szakmához juttatni, akik a nyolc általános elvégzése után kikerülnek a látókörünkből és vagy a teljes asszimiláció vagy az elvándorlás válik sorsukká.

A konferencia csúcspontja az a kerekasztal beszélgetés volt, ahol megismerhettük néhány olyan csángó fiatal sorsát, akik a magyar oktatási program révén eljutottak az egyetemig, a diplomáig. Mindegyikük színes, érett, kisugárzó egyéniség, beszámoltak nehézségeikről, küzdelmeikről, sikereikről. Különböző csángó falvakból, különböző családi háttérrel, de egybehangzóan boldog gyermekkort maguk mögött hagyva sikeres, szakmájukat szerető, színvonalasan művelő felnőttekké váltak és megtalálták útjukat vagy Magyarországon vagy visszatérve Moldvába, de gyökereiktől soha el  nem szakadva.

Számomra ez volt a két nap legnagyobb élménye. Meghatódásig meggyőző pillanatai megerősítettek abban, hogy mindent meg kell tennünk a mostani gyerekekért, akikből - remélhetően sokan - hasonlóan remek felnőttek válhatnak majd. Zárásul már elhunyt Lakatos Demeter, valamint a még közöttünk élő csángó költők és írók verseit, írásait hallhattuk a saját előadásukban, csángó népdalok és néptánc közbeiktatása mellett.

A konferencia alatt mindvégig gyönyörködhettünk Petrás Mária szépséges vallási és történelmi tárgyú kerámiáiban, melyek tárgyi bizonyítékai a csángók hagyományőrző,  hitbéli gyökereinek.

Nagyon örülök, hogy részt vettem ezen a rendezvényen, a konferencián látottak és hallottak nagyban alakították, bővítették a moldvai csángókkal kapcsolatos ismereteimet.

Toroczkay Katalin, gajdári keresztszülő

 

 

Nagy Zoltán: Csángó konferencián keresztszülőként

Nagy jelentőséggel bíró s önként vállalt kötelezettségünknek a csángó gyerekek oktatása támogatásának tárgykörébe tartózó konferencián vehettünk részt  2012 május 11-12-én Budapesten a várban működő   Magyarság Házában a Szentháromság téren. A konferenciát a Diószegi László vezette Teleki László Alapítvány rendezte  Veszélyeztetett örökség: - Veszélyeztetett Kultúrák, a  MOLDVAI CSÁNGÓK VI. címmel.

A konferencia megnyitó blokkjában Répás  Zsuzsanna,  a KIM Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára köszöntötte a szép számmal a moldvai csángó földről érkezett vendégeket is, amely egyben megadta a konferencia rangosságát is. Ez első  nagy összefoglaló tudományos előadást: a moldvai csángók nyelvcseréjének kérdéséhez a  2011 évi népszámlálás  előzetes adatainak  tapasztalatait elemezve Tánczos Vilmos a Bábes Bólyai  Tudományegyetem professzora készítette el és  a délelőtti rész másik előadója  Peti Lehel,  a Nemzeti Kisebbségkutató   intézet munkatársa olvasta fel. Kolozsvárról érkezett, és később:  Etnicitás egy moldvai csángó településen címmel ismertette nagyon érdekes és újszerű adatokat tartalmazó dolgozatát. A magyar nyelvi tervezés lehetőségei és korlátai Moldvában című előadásában Heltai János a budapesti  Geolingvisztikai Műhely munkatársaként megerősítette azt a már a korábbi előadások adataiból is kivilágló tényt, hogy a magyarul tanulás már csak mint második nyelv, bár kedvelt nyelvként jöhet számításba a most felnövekvő ifjúság köreiben Moldvában. Prof. Pusztay János a Nyugat-magyarországi Egyetem Uralisztikai Tanszékéről  Az iskola és a nyelvmentés oroszországi tapasztalatait ismertette a finnugor kisebbségek körében végzett kutatásai alapján, amelyek tendenciájában hasonlóak a moldvai csángók helyzetéhez.

A  további előadások sorában Dr. Ábrahám Zoltán – Dr. Bálint József a Marosvásárhelyi Orvosi  és Gyógyszerészeti Egyetem oktatói: a lakosság életmódjának és egészségi állapotának vizsgálata három moldvai településen című kitűnő és a sajátos életmódbeli  szokásokra rávilágító előadása mellett több néprajzi kutatási eredményt ismertető előadást hallgathatott meg az érdeklődő közönség,  Lajos Veronikától és  B. Fodor Katalintól az MTA és az ELTE  kutató munkatársaitól, a moldvai csángó családokról, a gazdasági migráció súlyos következményeiről.

Délután több előadásban a  magyarországi kutatók mellett több a csángóföldről érkezett előadó ismertethette kutatási eredményeit. Elsőként a Moldvai csángó csoportok áttelepülése Magyarországra a az 1940-es években címmel Vincze Gábor tartott előadást a Hódmezővásárhelyen működő Emlékpont Múzeum Munkatársa, majd Gergely István, Csíkszeredáról: A moldvai csángók irányított letelepedése  Erdélyben című kérdéskörről. Iancu Laura Magyarfaluról, az  MTA  Néprajzi Kutatócsoportja kutatója a Katolikus identitás gyökereiről és hátteréről szólt a tudományosság mellett lírai hangvétellel is. Diószagi László, aki hosszú évek óta dolgozik és vezet kutatásokat Erdélyben és a csángók körében, A moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének történetét foglalta össze, amely ma is a talán a legmeghatározóbb ismérve az e területen élőknek. Majd Nyisztor Tinka Pusztináról ismertette azt a hősies küzdelmet, amelyet a  magyar nyelvű misék tartásának engedélyezéséért folytattak Moldvától egészen a Vatikánba is eljárva. Őszintén beszámolt  a kudarcokról is az eredmények mellett.

A  konferencia első napját egy igen érdekes szabad beszélgetés zárta:  Egyházügyi kerekasztal címmel, amelyen a különböző csángóföldi falukból érkezett papok és egyházügyi vezetők, szervezők, oktatók vettek részt.

Szombaton május 12-én a program középpontjában a magyar nyelvű oktatás ügye állt. Erről beszélt összefoglalóan: Márton Attila Lészpedről, Szász Csilla  Luizikalagorból, majd Csoma Gergely a Magyarfalun  2002-2003-ban beindult magyar oktatás kezdeteiről.  A magyar nyelv oktatása anyanyelvi táborokban Klézsén szerzett tapasztalatairól szólt Balassa Lászlóné és Etédi Emőke, az ELTE Radnóti Miklós  Gimnáziumának munkatársai. Az RMPSZ  Erdélyben és a moldvai magyar oktatásban betöltött szerepéről beszélt Borus-Siklódi Botond a  Romániai  Magyar Pedagógus Szövetség elnöke.

A délelőtti előadások után nyílt meg Petrás Mária diószéni születésű világhíres keramikus-művész nagysikerű Mária erejével c. kiállítása, amelynek középpontjában a csángók keresztény hite és mélygyökerű Szűzanya ill. Babba Mária tisztelete áll. Ezt követte már a KEMCSE tagjait a „keresztszülőket” is közelről érintő kerekasztal-beszélgetés csángó fiatalokkal, Csángó vagyok, azzá váltam címmel, amelyen az érintett csángó falukból elindult, vagy ma is ott élő magyarul jól beszélő értelmiségi fiatalok vettek részt és számoltak be életútjukról, kudarcaikról, sikereikről, kötődésükről a csángóságukhoz és a magyarságukhoz. A különböző korú és különböző falvakból érkezett résztvevők, közöttük Iancu Laura és Petrás Mária, hogy csak a legismertebbeket említsük, mind meggyőzőek voltak abban, hogy a legeredményesebb tevékenység a kis óvodáktól és az iskolákon  át működő magyar oktatásban rejlik. Ők is mindnyájan otthon tanultak meg beszélni és ismerték meg a legszebb énekeket, dalokat és verseket és az imádságokat. A beszélgetést  Diószegi László a Teleki Alapítvány igazgatója vezette, amelyet egy nagy sikerű műsor zárt, Rejtőzködő  Csángóföld címmel. A műsorban Lakatos Demeter a 100 éve született neves csángóföldi költő versei mellett a most élő alkotók művei hangzottak el a saját előadásukban: Demse Márton, Duma András, Diósi (Gábor) Felicia, Iancu Laura versei és prózái, majd moldvai csángó énekek amelyet többek között Petrás Mária csodálatos énekhangjával  és csángó fiatalok archaikus táncaival is megismerkedhettünk és élményekben gazdagabbá válhattunk.

Összességében igen meggyőzött engem ez a konferencia arról, hogy a legeredményesebb  befektetés az egészen kis kortól való magyar oktatás támogatása, ezért érdemes  és kell is minél többünknek  „keresztszülők”-ké válnunk, hogy minél több  csángó kisgyermek megtalálhassa a gyökereit és az ajkukon felszállhasson újból és újból az  ének: Boldog asszony anyánk, régi nagy patrónánk….…

Nagy Zoltán

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók