Kosteleki gyerekek nyaraltak Terényben

2013.08.15. | Keresztszülők
Két hete nagy izgalommal készültek Kosteleken a kisdiákok - és mintegy 800 km-re tőlük a terényi/környéki keresztszülők csoportja.
Hogy miért? Július 20-27 között egyhetes magyarországi táborozásra indult a gyermekcsoport, magyar tanáraikkal - mégpedig az első két napon Terényben, majd 5 napot Hajdúszoboszlón töltöttek. (A 21 kisdiákkal együtt a Szellő Néptánccsoport 16 fővel indult 19-én, pénteken este a hosszú útra.)
Az előzményekről

Miután 2010 januárjában elvállaltuk a kosteleki keresztszülők csoportjának falugazdai képviseletét, egyre jobban éreztük, hogy a keresztgyerekekkel közös programokat, találkozásokat, táborozási lehetőséget kell szervezni.

- így 2010-ben Torockón egy hetet a gyerekekkel, nevelőikkel együtt tölthettünk.

- majd a következő három évben keresztszülői kirándulást szerveztünk: a gyerekeket, családjaikat és a magyar tanárokat a falujukban, Kosteleken kerestük fel. Igazán kellemes időt töltöttünk a családoknál – az utóbbi két évben a Kosteleki Húsvéti Bálon is részt vettünk, a tánccsoportok (kicsik és nagyok) műsoraiban is gyönyörködhettünk.

- Tavaly júliusban a gyerekek, nevelőikkel meghívást kaptak Hajdúszoboszlóra, az utazást, a teljes ellátást és a programokat a szervezők biztosították részükre. Keresztszülők lehetőséget kaptak meglátogatni a csoportot, pár órát együtt lenni velük.

Már előtte is érlelődött bennünk egy ötlet: ismerve a terényi/környéki keresztszülők önzetlenségét, a faluközösséget - alkalomadtán a kisdiákoknak Terényben kellene tábort szervezni. Gondolva azokra a keresztszülőkre is, akik családi/egyéb okokból kosteleki kirándulást, de még szoboszlóit sem engedhetnek meg maguknak.

(Emlékszünk még 2009-re, az akkori kosteleki táncosok terényi tánctáborára. Felső tagozatos kisdiákok is páran részesei lehettek annak. Még hatvani strandolást is szerveztünk nekik akkoriban.)

Mint ismeretes a Szellő Néptánccsoport a tavalyi „Fölszállott a páva” népzene-néptánc vetélkedőn eljutott a középdöntőig; a budapesti versenyeken, a helyszínen mi is szurkolhattunk a táncosoknak. A fellépés utáni találkozások, beszélgetések egy-egy keresztszülői találkozással is felértek.

Egyik ilyen találkozáson tudtuk meg a nyári terveket: a kisdiákok ismét meghívást kaptak egy júliusi, egyhetes szoboszlói táborozásra.(Éppen a versenyek miatt maradt el a 2012.-es terényi tanári/keresztszülői összejövetel.)

- Előzetes keresztszülői egyeztetések után február 4-én felvettük a kapcsolatot a július 20-27. közötti szoboszlói tábor fő szervezőjével, a terényi táborozási lehetőség figyelembevételével. Miután rábólintott,

- február 9. a csángó magyar tanárok és a keresztszülők pesti találkozóján Ferencz András és Vaszi Levente, a gyerekek magyar tanárai felé vázoltuk a kétnapos terényi tábort, a szoboszlói bevezetéseként. Tőlük is beleegyezést kaptunk. Ekkor már megtudtuk, hogy a kb. 20 gyermek mellett kb. 20 felnőtt/fiatal táncos és zenész is meghívást kapott.

- április 2. Újabb levél a szervezők felé: a csoport egyenesen Terénybe jönne. Ok: július 18-21. között országos Csángó Tánctábor lesz Németh László és Draskóczy Lídia szervezésében, Terényben. (Ezt is belekapcsoltuk a szervezésbe, az ő hozzájárulásukkal.)

- április 27. Terény. Kis keresztszülői találkozó. Fő téma: az iskolások befogadása terényi/környéki keresztszülőknél. Egy-egy család 2-3-4 gyermek fogadását vállalta. A „nagyok” elszállásolásához Fáy Dániel keresztszülőtársunk, a terényi Johannita Táborban, a helyi szervezet keretében járult hozzá. A gyermekeket meglátogató keresztszülők az Árday Vendégházban kapnak helyet. A két főétkezés elkészítésében Csordásné Orsi vezényletével a keresztszülők segítenek. Azok alapanyagához helyi vállalkozók és a falu segítségét is kérni fogjuk. Ezek az étkezések az Evangélikus Imaházban lesznek. (A tálalásban, az étkezések utáni takarításban keresztszülőket is bevonunk.)

- május 3-7. Keresztszülői látogatás Kosteleken. Itt megtörtént a nyári terényi tábor (elszállásolás, étkeztetés) Andrással, Leventével való egyeztetése. Tolmácsoltuk Halmosi György keresztszülő társunk kérését: vasárnap délután Szécsényben kéri a Szellő Néptáncegyüttes fellépését a Városi Művelődési Házban, a Palóc Néptáncegyüttessel közös műsorban, utána vendéglátás – majd utazásuk Hajdúszoboszlóra.

- Május végén megérkezett a 23 gyermek névsora, akiknek jövetele várható volt a táborozásra. Ezután írtunk levelet a „nagy” keresztszülői csoportnak. Kértünk anyagikban, lehetőségükhöz mérten segítséget, hogy a Szoboszló-Terény-Szécsény-Szoboszló utazási költség egy részét téríteni tudjuk és a főétkezések meglehessenek. (És kétkezi segítséget is kértünk a csoport ellátásában – szeretettel híva - várva a keresztszülőket, Terénybe.)

- A következő másfél hónap a konkrét szervezéssel telt: melyik gyermek és gyermekek melyik fogadó családokhoz kerüljenek. (A közel azonos korú, nemű gyerekek lehetőség szerint abba a családba kerüljenek, ahol azonos korú gyermekek vannak. A keresztszülő-keresztgyermek kapcsolat élővé váljon – bár itt számításba kellett vennünk, hogy 4-5 keresztszülő segíti ugyanazt a kisgyermeket.) Sajnos, az öt támogatott gyermek közül az egyik fiúcska családi okok/útlevél hiánya miatt nem lehetett az utazó gyermekek között. (Vele egyelőre csak Kosteleken tud a keresztszülője találkozni.) Csordásné Orsival egyeztetve elkezdtük a tartós élelmiszerek vásárlását is – gondolva a majdani esetleges adományokra.

- Indulás előtt pár nappal újra módosítani kellett az elosztást: ekkor kaptuk meg a táborozók végső listáját: a 21 gyermek mellett 16 ifjú/felnőtt indul Kostelekről; a Zerkula zenekar egyéb elfoglaltsága miatt most nem tud jönni. (A kisdiákok közül már két aktív hegedűs bemutatta zenekari kísérő játékát – éppen Terényben, június végén. Őket már tavasszal is láttuk Kosteleken zenekari tagként játszani. Így különösebb gond nem lépett fel a zenekari kíséret miatt. Gardonosként pedig Andrásra vagy Leventére bármikor lehet számítani.)

És hogyan sikerült megvalósítani mindezt? A szöveges ismertetőbe pár fényképet bevágunk – hogy részesei lehessetek (akár újra) a történéseknek, az önfeledt óráknak, a gyerekek, a fiatalok, a keresztszülők örömteli perceinek.

Július 19. péntek

- A reggeli órákban utaztunk Terénybe. Délelőtt az óvodai raktárhelyiségben szemünk-szánk tátva maradt, amikor megláttuk mindazt az élelmiszer küldeményt, amit a falu lakossága adott össze: több tíz kilónyi burgonyát, uborkát, egyéb zöldséget, 100+ tojást (erre még emlékeztetünk), több üveg lekvárt, mézet. Akinek nem volt átadható élelmiszere, azok pénzzel járultak az ellátáshoz. Vállalkozóktól készpénzt és ígéret is kaptunk kenyérre, disznóhúsra, egyéb húsfélére. Az egyik keresztszülőtárstól a vasárnapi ebédhez egy kecske is került felajánlásra.

- Az adománykérésre a falu katolikus templomában az Atya az előző heti misén kérte a hívők segítségét. Az evangélikus egyházi tagokat adományt kérő levélben szólították meg; a falu hirdető tábláin is felhívást intéztek a hívőknek. (ld. melléklet)

- Az evangélikus Egyházközösség hozzájárulásaként ingyenesen kaptuk az Imaházat a közös étkeztetésekhez.

- Délelőtt 11-kor a Fülöp Hús Mozgóboltja megérkezett: 10 ezer Ft értékben, adományként választhattunk szalámit, kolbászt és virslit. (Bár a táncos fiatalok vacsorájára, reggelijére gondoltunk ez utóbbiakkal - de másnap délelőtt kiderült: jól választottunk!)

- Orsival megbeszéltük - mivel András úgy jelezte, hogy este 10 órakor indulnak Kostelekről, szombaton délután 2-3 körül érkeznek – ráérünk 9 óra körül kezdeni másnap a főzést. Palócgulyás és fánk volt tervezve a másnapi ebédre. Pesti keresztszülők ígérték, kora reggeli indulással az ebéd készítésben segíteni fognak. És persze, terényi keresztszülői segítők is akadtak.

Július 20. szombat

Reggel ½ 9-kor csörgött a telefonunk: Ferencz András jelezte: korábbi indulással, jó ütemben haladva 2 óra múlva Terénybe érkeznek. Na, gyors tanácskozás: a hosszú út után, kiéhezve/megérkezve a csoportot tízóraival kéne fogadni. Adva volt a 100 db tojás, a kolbász és a virsli. Így az ebéddel együtt készült a kolbászos tojásrántotta és a főtt virsli. Két részre oszlottunk: volt, aki a főzésben segített. Volt, aki az Imaház nagytermét alakította át étkezővé, 35-40 fő ellátására.

Közben értesítettük a fogadó keresztszülőket: 11 óra után, újabb telefonüzenetre kérjük, jöjjenek a náluk elhelyezendő gyerekekért – mivel korábban érkezik a csoport.

Aztán valóban, 10 után megérkeztek. Fáradtan, kipirulva, különösen a kicsik könnyebbültek meg: célba értek. Örömmel öleltük át a kicsiket, nagyokat – régi ismerősként üdvözölve mindenkit. (Mint Andrástól megtudtuk, Éva és Marcika Hajdúszoboszlón maradtak – a kisfiú éppen túl volt egy betegségen és még csak alig egyéves múlt. Neki igazán fárasztó lett volna az utazás.)

(Sajnos, az első üdvözlésekről, a terényi szilvóriumos, „fogmosós” köszöntésről – de még a rántottás-virslis étkezésről sincs felvételünk. Minden olyan hirtelen, gyorsan kellett, hogy történjen.)

A villás reggeli-tízórai után a kisdiákok egy részét a fogadó keresztszülők elvitték magukhoz. Pihentek, kerti medencéztek – leginkább pedig ismerkedtek a családok gyermekeivel, új környezetükkel. A többiek a Csipkemúzeum és az Edvi-Illés Kávéház udvarán felállított trambulint próbálgatták – igazán nem látszott rajtuk a hosszú utazás fáradalma. A fiatalság közben felfedező úton betért a falu „Asszonybosszantó” közösségi színterébe – kosteleki dallamokkal mutatkoztak be az ott pihenő lakosoknak.

14 óra.

Elkészült az ebéd - közben érkeztek újabb keresztszülők. (Volt, aki az utolsó tíz kilométert kerékpáron tette meg – odáig vonattal jött Pestről. Keresztgyermekével – többévnyi levelezés után tavaly, Hajdúszoboszlón találkozott. Felajánlottuk – mivel a keresztfia – Árpika  két iskolatársával nálunk került elhelyezésre, szálljon meg a házacskánkban. Úgy a kisfiú, mint a keresztapa örömmel vette a lehetőséget.)

                       Várva a trambulinozásra                      Az iskolások. Árpika és Gyuri keresztapa

Egyszer csak ismerőst üdvözölhettünk, Tarnóczi László személyében, a Magyar Rádió riporterét, aki a Nógrád Megyei Hírlapban is tudósít. Miután Ferencz Andrással, pár keresztszülővel elbeszélgetett, asztalhoz ültettük, vendégül láttuk, melyet szívesen fogadott.

               a másik asztalnál az ifjúság    és     Tarnóczi László riporter, a kisdiákok között

Miután a vendégek megebédeltek, újabb keresztszülők érkeztek, akikkel mi, többiek is megebédeltünk. Kisdiákokat szandai, szécsényi keresztszüleik elvittek magukhoz. Közben a fiatalság is elfoglalhatta szálláshelyét a Johannita Táborhelyen és a keresztszülők is – egy része ott, másik része az Árday Vendégházban.

Az egyik gyermek keresztmamája előző nap 600 km-t vezetett le Olaszországból. Állandó lakóhelye ott van, de Pesten is hosszabb időt szokott tölteni. Gyurikával, keresztfiával ötéves levelezés után most, Terényben találkozott először. Talán nem kell ecsetelni, mekkora volt a kölcsönös öröm...

Másik fiú, a nyolcadikat végző Adriánnal négy éve találkoztak keresztszülei. Ő a középiskolai tanulmányokat Csíkszeredában, magyar nyelvű líceumban kezdi. Egyik barátjukkal, közös keresztszülőként vállalják a fiú bentlakásához szükséges taníttatásának költségét. Az új és a régi keresztszülőknek sikerült együtt tölteni a két napot az Árdayban. (Utólag tudtuk meg, ez milyen hasznos, kellemes időt jelentett mindannyiuknak.)

Veszprémből egy öttagú keresztszülői család érkezett: négy hónapja jelentkeztek be keresztszülőnek. Szilárdnak, a másodikos keresztgyermeknek még nagyon új a helyzet, de idővel majd megtudja, mennyi pluszt is adhat (kölcsönösen) ez a kapcsolat.

Pestről is megérkezett az a kétgyermekes család, akik Dávidkát már ismerősként üdvözölték: június végén a kisfiú szüleivel is találkoztak, a Terényi Nemzetiségi Napon, a kosteleki táncosokkal és a fiúval, mint az egyik zenekari hegedűssel. (És vasárnap este a család is megy a csoporttal tovább Hajdúszoboszlóra.)

Gyűltek finomabbnál finomabb sütemények, gyümölcsök – a másnapi ebédhez.

Este 8 óra

A fiatalság önkiszolgálásban, előre bekészített száraz áruból vacsorázott. A kisdiákokat a szállásadó családok vacsoráztatták meg.

A falu Művelődési Házának - Tagiskolájának udvarára beszéltük meg az esti találkozót. Akkor kezdődött a Csángó Tánctábor záróesti táncháza. A megszólalt zeneszóra a gyerekek azonnal táncra perdültek. A záró kinti műsorszám egy tűzzsonglőr fellépése volt. Utána a táncest a Művelődési Ház nagytermében folytatódott.

            aprók tánca                                     körtánc                              és a nagyobbak tánca

                      egy kis pihenés                                         az esti tűz-zsonglőrködés fényei

A gyimesi-kosteleki talpalávalót a zenekar két hegedűse is adta : a hatodikot végzett Dávid és Gábor. (Lehet, hamarosan az iskolásokból egy gardonos is fog nevelődni?)

                                     a kisebbek – nagyobbak; egy körben és több körben

                                               közös zenekarral, egy zenére járva

Az utolsó táncosok talán hajnali kettőig bírták. Mi 11-ig maradtunk; vasárnap elsők között kellett (volna) megjelennünk ¼ 9-1/2 9 között a Csipkemúzeum előtt

Július 21. vasárnap

A fogadó családoknál történő reggeli után fagyizásra hívtuk a gyerekeket. Nehezen ébredtek a kicsik (nálunk is), de a szabad levegőn egy hot-dogos reggeli után a könnyű séta és a fagyizás felébresztette a csoportot.

                   reggeli a szabadban                      és egy közös fagyizás az Edvi-Illés kávéház udvarán

Utána közös gyermek programot állítottak össze a „Fírer portán” terényi keresztszülő társaink: Tamásné Veress Katalin és RozaCecília. Erre a délelőttre is érkeztek újabb keresztszülő társak. (A délelőtti programról a fiatalok felmentést kaptak.)

A mintegy kétórás foglalkozás után a ½ 12-es misére is el tudtunk menni.

Közben azon keresztszülő társak, akik a közös keresztszülői találkozó/program miatt jöttek Terénybe – keresztgyermekeik nem jöttek el – vállalták, hogy Orsinak segítenek a vasárnapi ebéd készítésben. Az ebéd: paradicsomleves és pörkölt (vad és kecske) főtt tésztával, krumplival és uborka salátával. A záró fogás: házi sütemények, gyümölcs.

         bodzafából hangszer készül: „zúzoló”                    a lányok a „körmönfonást” gyakorolják

              közös csapatjáték: a méta                                misén, a terényi katolikus templomban

A szentmise után a csoporttal indultunk ebédelni. Hát ... a paradicsomleves nem okozott osztatlan elismerést. Bár a levesbe való kézi csipetke nemcsak tojással, hanem szívvel-lélekkel is készült. (Most már tudjuk: a halászlé, a gyümölcsleves és a paradicsomleves a kosteleki étlapról szinte mindig hiányzik.)

Ebéd után a gyerekek visszamentek a fogadó családokhoz. Még annyi kerékpár, görkorcsolya, roller – ami a terényi utakon aznap délután megfordult!

                                        Kerékpárral? Rollerral? Esetleg görkorcsolyán?

Délután egy kis uzsonna a fogadó családoknál. Majd indulás a buszhoz, már ki-ki a csomagjaikkal, keresztszülői/fogadó családi kísérettel. ½ 5-re kértük a gyülekezőt. Sofőri segédlettel történt a kis-és nagyobb csomagok, adomány ruhák, könyvek, ajándékok, a további útra a csoportnak sütemény és gyümölcs berakodása.

még az utolsó mondatok, kis pihenés a hűvösben                       minden jó helyre került?

Hosszabb búcsúzkodás a keresztgyerekektől, a fogadó családoktól, a csoporttól, vendégektől, a keresztszülőktől. (Utóbbiak közül – akinek másnap munkába kellett mennie, nem kísérte a csoportot az esti fellépésre. De pár keresztszülő az esti előadásukat is meg akarta nézni.)

Első benyomásként úgy gondoltuk: sikeres, jó hangulatú másfél napot hagytunk magunk mögött. Ezt megerősítette, hogy volt olyan kisgyermek, aki ezt mondta a fogadó családoknál:

- „Én szívesen maradnék magiknál, nincs kedvem elutazni.”

- „És a következő évben – ugye – ismét jöhetünk? És nemcsak egy éjszakára?”

Hát ez még a jövő titka!

A fellépő ruhák a busz csomagtartójának előterébe lettek bepakolva: hiszen kb. egy óra múlva kosteleki viseletbe öltöznek Szécsényben – az ottani Művelődési Ház színpadán vendégfellépőként köszöntik őket és előadják külön-külön műsorukat a kicsikék és a nagyobbak.

Így értünk este 6-ra Szécsénybe. Ott ünnepélyesen fogadták őket a város elöljárói, a Palóc Néptáncegyüttes és Halmosi György, az egyik terényi/környéki keresztszülőtársunk, a néptáncegyüttes vezetője. Azután kosteleki népviseletbe átöltözve rövid próbát is tartottak. (Mi addig a városban sétáltunk.)

Egy óra múlva kezdődött az előadás.

a zenekar:a két hegedűs fiú és András a gardonos            a kis dalos pacsirta, Anita táncol, énekel

             a kisebbek (a „Szellőcske”)                                           és a nagyok (a „Szellő”)

                                 Ez a záró képsor az est kosteleki fellépőiről.

Utána vacsorával vendégelték meg őket – az adományként való belépődíjat a további, hajdúszoboszlói nyaralásukra kapták meg. Hogy mikor értek Hajdúszoboszlóra? Hétfőn hajnalban, három óra tájékában. (Ezt a szoboszlói tábor vezetőjétől tudtuk meg másnap este.)

És, hogy mi történt a hajdúszoboszlói táborozásuk alatt? Arról még nem tudunk beszámolni. Ha valamelyik látogató keresztszülő jóvoltából kapunk pár mondatos összefoglalót, fényképfelvételt, azt továbbítani fogjuk Felétek. (Mi azért sem tudtuk őket tovább kísérni, mert ötnapos, Erdélyt észak-dél irányban átszelő buszos turistaútra indultunk szerda hajnalban.)

Ezúton mondunk köszönetet:

- a terényi/környéki befogadó családoknak, akik két napon át felügyelték, óvták, segítették a „kapott” 2-3-4 gyermeket,

- hogy a fiatalok a Johannita Táborban ingyenesen kaphattak elhelyezést,

- hogy az Evangélikus Imaházat a kostelekiek ellátásához ingyenesen használhattuk,

- a szombat délelőtti programot szervező és lebonyolító keresztszülő társaknak,

- a segítő többi keresztszülőnek, akik pénzbeli/egyéb adománnyal, eseti kétkezi munkával segítettek az ellátásban,

- a terényi faluközösségnek, akik jelentősen hozzájárultak természetbeli adományaikkal, hogy finom ételek készülhessenek Orsi irányításában

- az adományozó vállalkozóknak, akik megfelelő, jó nyersanyagot biztosítottak az étkeztetéshez.

- Külön köszönet a Csángó Tánctábor szervezőinek, hogy a szombat esti táncházban keresztgyerekeinkkel, a kosteleki csoporttal mi, keresztszülők is részt vehettünk.

- Megköszönjük a hajdúszoboszlói tábor vezetőinek, hogy az első két nap szervezése/öröme a kosteleki keresztszülőké, köztük a terényi/környékbelieké is legyen.

Július 22-én, hétfőn a Nógrád Megyei Hírlapban egy rövid, a keresztszülői összefogást is méltató cikk jelent meg a terényi - szécsényi hétvégéről, Tarnóczi László soraival. Azt kiollózva tettük be mellékletbe.

Bízunk benne, október közepén ismét találkozunk Terényben, az immár ötödik alkalommal szervezendő terényi keresztszülői összejövetelen.

Addig is minden kedves keresztszülőnek, támogatónak kívánunk további kellemes nyarat, jó pihenést és további sikeres, közös együttműködést a csángó-magyar gyermekekért, a kosteleki magyar oktatásért.

Keresztszülői, falugazdai üdvözlettel:

Vermes Miklós és Vermesné Zsuzsa

 

Hatvan, 2013. augusztus 9.

 

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók