Pusztina

2014.02.19. | Keresztszülők

Román neve: Pustiana

Első okleveles említése 1781. januárjából származik. a falut a madéfalvi veszedelem menekültjei alapították.

Lakossága kb. 2500 fő, ebből katolikus kb. 2000 Magyarul ért és beszél a katolikusok 100%-a, valamint a nem katolikusok nagyrésze is.

Első fatemploma 1780-ból való. 1830-ban új templomot építettek, a mai templomot 1957-ben adták át 1880-tól önálló katolikus plébánia:, pblébános Benchea Augustin

A templomv édőszentje: Szent István, magyar király

Pusztina híres emberei: Nyisztor Ilona népdalénekes és dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató, etnográfus

Állami iskola: I-VIII. osztályos általános iskola, kb. 120 gyerekkel

Állami iskolában magyart tanulók

2002-2003 évben 18 fő
2003-2004 24
2004-2005 42
2005-2006 47
2006-2007 71
2007-2008 60
2008-2009 60
2009-2010 63
2010-2011 71
2012-2013 75
2013-2014 97

Iskolán kívüli oktatás 2000 –ben kezdődött magánházaknál ( Bilibók Jenő családjánál)

2005-től a Pusztinai Magyar Házban működik kb 100 gyerekkel

Tanárok

Nyisztor Ilona (2000-, je1enleg is)
Bilibók Jenõ (2000-2005, 2010-, jelenleg is)
Ségerez Ferenc (2002-2004)
Barnat Simona (2001-2003, 2005-2007)
Rosu(Száras)Anna(2003-tól, 3 év kihagyással, jelenleg is)
Vajda Eva (2007-2009)
Szabó László (2007-2009)
Bodó Judit (2009 -2010
Veress Kinga (2009-2010)

Falugazda: Sikota Krisztina krisztinna.sikota@gmail.com +36/ 20/977796

Keresztszülők száma:61

Jelenlegi tanárok

Nyisztor Ilona

Népdalénekes, pedagógus vagyok, és művelődésszervezéssel is foglalkozom. Népdalénekesként felléptem különböző rendezvényeken, fesztiválokon, népdalversenyeken. Énekeltem a Kárpát-medence számos magyarlakta településén, meghívtak Finnországba, Németországba, Svájcba, Franciaországba, Belgiumba, az Egyesült Államokba is. Megjelent több hangkazettám,  amelyeken moldvai csángó szentes énekeket, balladákat, népdalokat és más folklórműfajokat adok elő. Mint oktató és művelődésszervező 1990 óta heti rendszerességgel néptáncot és népdalokat tanítok a pusztinai hagyományőrzők csoportjainak, gyerekeknek, fiataloknak és időseknek egyaránt. Az általam oktatott gyerekeket az európai tolerancia és megértés szellemében a kulturális sokszínűség és más kultúrák tiszteletére oktatom és évről-évre határokon átívelő kapcsolatokat teremtek az "Európai Jövőért" fesztiválon. A fiatalok nem csak saját hagyományaik, énekeik, táncaik szeretetét és tiszteletét sajátítják el a vezetésemmel, de európai színhelyeken való fellépéseink alkalmával azt is megismerik, hogy Európa a különböző kultúrák egymást kiegészítő tere is egyben.

Bilibók Jenő

A pusztinai állami iskola és iskolán kívüli magyar órák tanára vagyok. Pusztinán születtem, és tíz évvel ezelőtt én indítottam útjára a rendszeres tanévközi magyar nyelvtanulási lehetőséget a falunkban. Abban az évben ilyen még csak Klézsén létezett a Szeret-Klézse Alapítvány székházában. 2001 és 2004 között a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke, és oktatási felelőse voltam. 2000-től a szüleim házában voltak a magyar-órák, két évvel később már az iskolába is sikerült bevinnünk ezeket. Most az iskolai mellett a Pusztinai Magyar Házban vannak a magyar nyelvi foglalkozások. Én vagyok a pusztinai gyerekek magyartanára a településen. Történelem szakos tanári, és pszichológusi képzettségem van.

 

Rosu Anna

Bákóban születtem. Az általános iskolát Brassóban végeztem, majd Csíkszeredában folytattam a tanulmányaimat és ott is érettségiztem. Pusztinai származású vagyok és 2003-ban kaptam lehetőséget, hogy itt taníthassak az iskolán kívüli csángó oktatási programban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátyás Mónika Lili

Pusztinában születtem, 1988. 08. 30-án. A pusztinai az általános iskola 6. osztályában Bilibók Jenőnél kezdtem el a magyar nyelv tanulását, Nyisztor Ilona néninél pedig a népdalok és néptánc tanulását. Középiskolai tanulmányaimat Gyimesfelsőlokon az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumban végeztem humán szakon. Négy évet töltöttem a bentlakásban. A sikeres érettségi vizsga után 2007-ben Egerbe mentem tanulni, s itt az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában énekből érettségi vizsgát tettem, s felvételiztem a főiskola ének-zene szakára, ahová felvételt is nyertem. 2009-ben második szakként fölvettem a Hittant, amit az Egri Hittudományi Főiskolán végeztem. 2011-ben az alapképzésen sikeres záróvizsgával befejeztem tanulmányaimat, szakdolgozatomat a „Moldvai csángó magyarok énekes dallamai”címmel írtam meg. Még az év őszén mesterszakon tanultam tovább. 2013-ban letettem a szakmai szigorlatokat, s így szeptembertől Mezőkövesden a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában elvégeztem a féléves tanítási gyakorlatomat. Az Eszterházy Károly Főiskolán január 14-én sikeres államvizsga letétele után ének-zenetanár, valamint a Hittudományi Főiskolán hittanár-nevelőtanár végzettséget szereztem. Már Magyarországra érkezésemkor is úgy gondoltam, hogy tanulmányaim befejeztével visszatérek Moldvába. Ez az elhatározásom az ott töltött évek alatt még inkább elmélyült. Jól éreztem magam Magyarországon, sok barátot szereztem, de Moldvában vagyok itthon. Szeretném a csángó gyerekeket tanítani és nevelni. Ez a tevékenység számomra nem idegen, hiszen már 2011 és 2012 nyarán is részt vettem a pusztinai nyári oktatásban segítőként. Pusztinai tanári munkámat, ami az iskolán kívüli oktatást jelenti, március 15-től kezdem, de már február 17-tól bekapcsolódtam a munkába, először megfigyelőként egy hete pedig már a foglalkozásokat is én tartom. E két hét még nagyobb lelkesedéssel töltött el. Látva a sok lelkes és szorgalmas gyermeket még inkább úgy érzem, hogy jól döntöttem amikor hazatértem enyéimhez.  

Képek és írások az oktatásról és a faluról

Pusztina és a magyar oktatás bemutatása

Pusztinát az 1764-es madéfalvi vérengzés után elmenekült székelyek alapították. Sokáig nem volt lehetősége a magyar nyelv oktatásának. Az 1950-es években Pusztinán is működött magyar iskola. Így, a mostani nagyszülők közül sokan magyarul végezték tanulmányaikat. Utána megint sok ideig tilos volt a magyar nyelv tanítását kérni.

1989 után önkéntes egyetemisták segítségével nyári foglalkozásokon tanulhatták a pusztinai gyermekek a magyar nyelvet, magánházak udvarain. 2000 őszétől egységes tanévközi csángómagyar oktatási program indult, melyhez először Klézse majd további települések csatlakoztak.

Az első években hétvégén voltak a foglalkozások. A tanítás helye a szüleim házában volt. Egy hónap alatt gyorsan 77-re emelkedett a jelentkezett gyermekek száma. A házunk kicsinek bizonyult ekkora létszám befogadására. A gyermekek szüleinek aláírásával kértünk egy termet az iskolában, de nem adtak. Így, két évig továbbra is a házunkban zajlott a tanulás. A foglalkozásokhoz csatlakozott Nyisztor Ilona, aki népénekeket és néptáncot tanított a gyermekeknek.

2002-ben a megyei tanfelügyelőséggel arra a kompromisszumra jutottunk, hogy a szülők közjegyző előtt hitelesített kérvényeivel elindulhatnak az állami iskolai magyarórák. Az első iskolai csoportban Pusztinán 34 általános iskolai diák volt. Ebben az évben ilyen magyarórák indultak még Klézsén, ahol 17 diákot írattak be a szülők.

Attól az évtől kezdve minden évben bővült az iskolai magyarórák száma és további településeken is elindultak ezek. Gyorsan bővült az iskolán kívüli magyar nyelvfoglalkozásokat szervező települések száma is. Épültek a foglalkozásoknak helyet adó közösségi házak, így Pusztinán is. Elindult a keresztszülős támogatási rendszer, amely a program támogatásának egyik alapját adja és a pályázati támogatást kiegészíti.

A 2012-13-as tanévben Pusztinán 75 tanuló járt az állami iskolai heti három magyarórára. Jelenleg 78 iskolai magyarórás tanulónk van. Az iskola többi diákja és az óvodás tanulók iskolán kívüli foglalkozásokon tanulják a magyar nyelvet a Pusztinai Magyar Háznál. A 2013-14-es tanévre 12 új kérvény volt a szülők részéről a magyarórákra. További diákok csatlakoztak hozzájuk a tanév elején.

Tavaly befejezte a nyolcadik osztályt 7 magyarórás tanulónk, közülük az egyik tanulónk a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium természettudományok szakán, a másik a szintén csíkszeredai Venczel József Élelmiszer-ipari Szakközépiskolában tanul tovább.

Az állami iskola tanulói összlétszáma nagyon visszaesett az utóbbi években (kevesebb gyerek születik, a szülők magukkal viszik külföldre, stb.). Így, összesen 97 tanulója van a 2013-14-es tanévben a Pusztinai Általános Iskolának, akik mind egy időben kezdik a tanulást, reggel. Az előkészítő-harmadik, első-második-negyedik és ötödik-hatodik osztályok összevontan (szimultán osztályokként) működnek.

A gyermekek nyelvállapota Pusztinán is rohamosan romlik. Évről évre érezhető a még magyarul beszélő gyermekek korhatárának emelkedése. Jelenleg a szakadás az ötödik osztályosoknál van, tavaly a negyedik osztályosoknál volt és ez így folytatódik évről évre. Közülük néhánynak könnyű magyarul beszélni. Látszik, hogy otthon is gyakorolják ezt. Más részének szinte idegennyelvként szól a magyar nyelv a szájából.

A nagy többségük úgy nőtt fel, hogy a szüleik csak román nyelven szóltak hozzájuk. Ezt a szülők azzal magyarázzák, hogy a gyermek javát tartják szem előtt azzal, hogy felnőve jobban boldogul az iskolában, melynek tanítási nyelve a román és jobban értik az egyház nyelvét, amely Moldvában még mindig kizárólagosan román nyelvű. Néhány évvel ezelőtt nem gondoltuk, hogy nálunk is felgyorsul az asszimiláció.

Akinek nagyon gyenge a nyelvállapota, azzal sokat kell gyakorolni a helyes kiejtést, a hangok megfelelő hosszúságát, a hangsúlyt és a beszéd dallamát. Ez olyan szintig megy, hogy az óvodásoknál szinte szavanként kell megtanítani a magyar beszédet. Szerencsére nagy az akaratuk és érződik a szülők biztatása, lelkesítése. Továbbá az is szerencsés, hogy a mai gyermekek sokkal bátrabban szólalnak meg, kérdeznek, mint régebben. Így, ha az elején még hibáson is ejtik a szavakat, de bátran gyakorolják és javítják. Napról napra érződik a félzárkózásuk a még magyarul beszélő gyermekekhez.

Az is egyre gyakoribb, hogy olyan új gyermek kerül be az oktatási programba, aki külföldön született. Nagyon sokszor előfordul, hogy sem magyarul, sem románul nem beszél, hanem csak olaszul, spanyolul vagy más olyan nyelven, amit az ő születése helyén beszéltek.

Az adott helyzetben folyamatosan kell építeni a tanulók nyelvtudását. Úgy lehet ezt, hogy az adott oktató nagyon jól ismeri, hogy mire épít, milyen szintű, és miből áll a tanított diákok nyelvtudása. Ugyanakkor a tanított anyagot is jól meg kell választani. Lehetőleg olyan dolgokra kell összpontosítani, amiket a többi iskolai órákon nem kap meg és amire alapozva a nyolcadik osztály befejezése után fel tudja venni a versenyt az osztálytársaival. Meg kell tudja állni a helyét abban a magyar nyelvű középiskolában, ahova reményeink szerint egyre többen jelentkeznek.

A Pusztinai Általános Iskolában kaptunk egy külön termet a magyarórákra. Ebben a teremben megvolt a szükséges számú asztal és szék, a többiről nekünk kellett gondoskodni. Szondy István és felesége keresztszülőktől szépen varrott asztalterítőket kaptunk az iskolai padjainkra. A budapesti Balázs-Diák kft.-től a Pillangó Alapítvány segítségével kaptunk nagyon szép szemléltető plakátokat, amelyek a terem falait díszítik. Ezúton is köszönjük szépen támogatásukat.

Az iskolai magyarórákra járó tanulók hat csoportban tanulnak, korosztályonként. Három éve, hogy újra én tanítok magyar nyelvet a pusztinai iskolában. Az első iskolai magyarórás éveim után nagy öröm újra tanárként dolgozni abban az iskolában, amelyben én is kijártam a nyolc általános osztályt. Az iskola tanárai közül sokan a volt tanáraim vagy olyan fiatalok, akikkel együtt tanultunk a szülőfalunk iskolájában.

Az iskolán kívüli foglalkozások hétköznap vannak, déltől. Az óvodások naponta járnak ezekre. Az állami óvodai programjuk után együtt indulnak a Magyar Házba. Az iskolán kívüli foglalkozásokat Rosu Anna pusztinai tanítónő szervezi. A néptánc és népzene foglalkozásokat Nyisztor Ilona ovónő vezeti.

Az iskolán kívüli foglalkozások első és legfontosabb célja az iskolai magyarórákra járó gyermekek tudásának elmélyítése, illetve a még az iskolai magyarórákra be nem iratkozott tanulók félzárkóztatása. Ezért az iskolán kívüli órák követik az iskolai tananyagot, azt elmélyítik, rendszerezik, gyakoroltatják, illetve kiegészítik.

A pusztinai gyermekek keresztszüleivel a kapcsolattartást sikerült rendszeressé tenni. A gyermekek leveleznek, rendszeresen küldenek rajzokat, beszélnek, találkoznak velük. Ez a tanároktól folyamatos plusz munkát követel, de kiemelten fontosnak tartjuk.

Az oktatási programunk folyamatosan bizonyítja kiemelt fontosságát a településünk életében. Sajnos nálunk otthon, a családokban egyre ritkábban szólnak magyarul a gyermekekhez. Ezért a magyar nyelv gyakorlásának meghatározó tere az iskolai és iskolán kívüli magyarórák.

A pusztinai oktatási programról és a további tevékenységeinkről bővebb információk a pusztinai-oktatas.5mp.eu és a pusztina.ro honlapokon olvashatók.

Bilibók Jenő

Kapcsolódó cikkek:

Szavalóverseny volt ismét Pusztinán

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók