|
|
|
|
Tőkés EP-megfigyelőket küldene a csángókhoz2008. május 13. 15:58 Veszélyeztetett kultúrák – veszélyeztetett örökség című konferencián Bákóban Tőkés László királyhágómelléki református püspök, EP-képviselő felkért hozzászólóként ismertette a moldvai csángók ügyében általa tett lépéseket, illetve az elmúlt tizennyolc esztendőben tapasztalt mulasztásokat ezen a téren. Ha Litvánia európai üggyé tudja emelni a litván ügyet, akkor mi miért nem tudjuk általában a magyar ügyet európai ügyként kezelni? – summázta Tőkés azt a nézőpontot, ami szerinte hiányzik az általános magyar politikai magatartásból. Felszólalásában Tőkés László elmondta, hogy 1991-ben személyesen vetette fel a csángó kérdést II. János Pál pápánál, akinél megértésre talált, de semmilyen kedvező következménye nem volt ennek. A kilencvenes években felemás tapasztalata volt a témát érintően az RMDSZ-ben, mert szerinte már akkor nemzetstratégiai szinten kellett volna kezelni a kérdést, de később, a csatlakozási tárgyalások során sem akarta az RMDSZ hangsúlyozni azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyek rendeznék a csángók helyzetét. Tőkés László ismertette, hogy első ízben az EP kisebbségi intergroup 2008. január 18-i plenáris ülésén hozta fel a csángó ügyet más veszélyeztetett kisebbségek ügyével együtt, majd a február 21-i ülésen, amikor már napirendre került a csángókérdés, javasolta, hogy az EP küldjön megfigyelőt Moldvába a csángók helyzetének feltárása érdekében. Krisztus nevében asszimilációs tevékenységet folytatnak sok helyen – hangsúlyozta Tőkés László, aki emiatt javasolta, hogy egyházközi párbeszéd szintjén közelítsék meg a témát. A csángó és általában a magyar ügyet európai ügyként kell kezelni, és ez nemzeti becsületünk szempontjából is fontos kérdés – szögezte le felszólalása zárógondolataként. A konferenciát követően Tőkés László a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) bákói székházában találkozott Solomon Adriannal, az MCSSZ elnökével, Hegyeli Attilával, a moldvai magyar nyelvű oktatás programfelelősével és Pogár Róbert magyarfalusi római katolikus pappal, aki délután Pusztinán magyar nyelvű misét celebrált. Elsősorban oktatási kérdésekről tárgyaltak, többek között arról, hogy még legalább húsz moldvai faluban el lehetne és kellene indítani a magyar nyelv oktatását az iskolában és háznál, amihez Tőkés László támogatást ígért, valamint azt, hogy az európai fórumokon továbbra is kiáll a csángó ügy mellett. Ezt követően Tőkés László ellátogatott Pusztinára, ahol felkereste a helyi plébánost, Benchea Augustint, akinek kíséretében nézte meg a Szent István emlékére felszentelt templomot – áll a püspök közleményében. Csángó-ügy: Kelemen Hunor optimistább Tőkésnél„Mi optimistábbak vagyunk Tőkés képviselő úrnál. Ha a csángó-magyarok asszimilációját nem is tudjuk visszafordítani, de meg tudjuk állítani. Ehhez viszont szükséges, hogy az alapvető nemzetstratégiai kérdésekben mindannyian egyetértsünk” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hétvégén Bákóban, a Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi tudományos konferencia utolsó napján. A politikus az előtte felszólaló Tőkés László EP-képviselő figyelmeztetésére utalt, miszerint a magyarságot az “elcsángósodás” veszélye fenyegeti. Kelemen szerint a '90-es évekhez képest óriási előrelépés tapasztalható csángó-ügyben. Hat éve alig 30-40 csángó-magyar gyermek tanult anyanyelvén, ma már az állami iskolában kilencszáz gyermek tanul magyarul – mutatott rá a képviselő. Szerinte ma már senki sem kezelheti a csángó-magyarok ügyét másodlagos kérdésként. “A román és magyar házelnök is azon a helyszínen találkozik, amelyről évekkel ezelőtt csupán suttogva lehetett beszélni a parlamentben” – szemléltette az előrelépéseket Kelemen Hunor. “Partnereket kell találnunk hazai és az európai szinten is azoknak, akik a csángó-kérdés megoldásában segíteni tudnak. Partnert kell szereznünk Sógor Csabának, Winkler Gyulának és Tőkés Lászlónak. Ehhez viszont szükséges, hogy ebben az alapvető nemzetstratégiai kérdésben egyetértsünk” – fogalmazott az RMDSZ vezető politikusa. Márciusi remények Erdélyben: Sógor Csaba interjú"Csak magunkra számíthatunk, az összefogásra és a párbeszédre"A Kitekintő részéről Kis Judit kérdezte az Európai Parlament néppárti képviselőjét, az erdélyi Sógor Csabát a román választási törvényről, a csángókról és az összefogásról március 15-e kapcsán. -Áttérve a csángóföldi magyaroktatás kérdésére: Ön személyesen is járt Nagypatakon és Bákóban, ahol találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. Mit tapasztalt, milyen a hangulat a magyarok körében Csángóföldön? -Egyértelmű, hogy az embereket megfélemlítették, ez látszik abból is, hogy nem nagyon mernek nyilatkozni, sőt a csángó szervezet ( Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - K. J.) tagjai is arra kértek meg, hogy a helyhatósággal most ne beszéljünk, csak ha elcsitult a helyzet. A Csángóföldre induló tényfeltáró bizottságnak az lesz a feladata, hogy az Európa Tanács kilenc pontban megfogalmazott ajánlásainak magvalósulását ellenőrizze. Jelentést tenni, felhívni a közvélemény figyelmét, nyomást gyakorolni a helyhatóságra, ha lehet az egyházra is, és az oktatási minisztérium helyi kirendeltségére, illetve a tanfelügyelőségre. Az ott élő embereknek elemi joguk, hogy az anyanyelvükön fakultatív módon tanulhassanak. A civil társadalom, az önkéntes munkások és adakozók végezzük szintén a dolgunkat. 1500 gyermek tanul jelenleg magyarul, azonban még legalább 7000-7500 gyermek van, aki beszél magyarul, tanulna magyarul, számukra önkéntes tanárok is lennének. Természetesen pénz kérdése is a dolog, mert a tanároknak szállást és fizetést kell biztosítani. Azon leszünk, hogy a civil társadalom, a politika és az egyház összefogjon ennek az ügynek az érdekében. Tőkés szolidaritását fejezte ki a jogaikért küzdő baszkokkal2008. március 13. 16:34 MNO Tőkés László EP-képviselő Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának március 13-i ülésén történt felszólalásában szolidaritását fejezte ki a jogaikért küzdő baszkokkal. Elmondta: Erdélyben a történelmi egyházak segítséget nyújtottak az anyanyelv megtartásáért folytatott harcban és a magyar nyelvű oktatási intézmények beindításában – olvasható az EP-képviselő sajtóközleményében. Az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának március 13-i ülésén Baszkföld helyzete került bemutatásra. Az ülésen Mikel Irujo baszk EP-képviselő meghívására érkezett vendégek mutatták be a baszk közösség jelenlegi helyzetét. Előadásukból kiderült, bár Baszkföld széleskörű adminisztratív- és pénzügyi autonómiát élvez, helyzetük korántsem tekinthető megoldottnak, ugyanis a spanyolországi Navarra tartományban még mindig korlátozzák a nyelvhasználatot, a Franciaországban élő baszkok létezését még csak el sem ismerik – olvasható Tőkés László sajtóközleményében. A baszk nyelv mind az UNESCO, mind pedig az Európa Tanács Euromosaic nevű szervezete által veszélyeztetett nyelvként van nyilvántartva. Tőkés László EP-képviselő felszólalásában szolidaritását fejezte ki a jogaikért küzdő baszkokkal. Elmondta: Erdélyben a történelmi egyházak segítséget nyújtottak az anyanyelv megtartásáért folytatott harcban és a magyar nyelvű oktatási intézmények beindításában. Segíti-e az egyház a baszk kultúra, anyanyelv megtartását? Milyen nyelven zajlik a liturgia? – kérdezte Tőkés László, megemlítve a munkacsoport legutóbbi ülésén elhangzottakat, miszerint a moldvai csángómagyarok és a görögországi macedónok nyelvi megmaradását nem segíti az egyház. Válaszában a baszk előadó, Inaki Etxezarreta elmondta: faluhelyen a mise nyelve a baszk, nagyvárosokban két nyelven zajlik. A római katolikus egyház a Franco-diktatúra alatt ernyőként védte a baszk nyelv oktatását megőrizni és újjáépíteni akaró Ikastolas-hálózatot. Az Ikastolas azonban egy világi hálózat, amelynek köszönhetően a baszk nyelvet használók aránya 25 százalékra nőtt, ami közel 600.000 főt jelent. Csángóellenes románok - Közös magyar EP-i beadvány2008. 03. 05. 13.21 Hírextra Olajos Péter (MDF), Duka-Zólyomi Árpád (MKP), Gál Kinga (FIDESZ), Sógor Csaba (RMDSZ) és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak a Bizotsághoz, a romániai Nagypatakon folyó magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. A romániai Nagypatak településen a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2007 novembere óta szervez fakultatív magyar nyelvű oktatást az ott élő csángó magyar kisebbség számára. A nyelvórákat két magyarországi tanító tartja önkéntes alapon egy, a szövetség által bérelt ingatlanban az állami oktatási órák befejezése után. A magyar nyelvórákon a diákok szabad akaratukból vesznek részt, az oktatási program a közelmúltig fokozatosan fejlődött, a résztvevők száma nőtt. A képviselők beadványából azonban kiderül, hogy a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A nagypataki állami iskola pedig a közelmúltban helyt adott egy olyan találkozónak, ahol igyekeztek lebeszélni a gyermekeket a magyarórákon való részvételről. A sorozatos fenyegetések hatására a szövetség 2008. február 26-i foglalkozásán már csak egy diák vett részt és az oktatás helyszínéül szolgáló épületet – mely egyben tanítók lakhelye is - ismeretlenek kővel dobálták meg. A diákok beszámoltak arról is, hogy a román iskolában több tanár is rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba büntetésképpen azok számára, aki részt vesznek a délutáni magyarórákon. Az írásbeli kérdés benyújtását kezdeményező Olajos Péter felháborítónak nevezte a történteket hangsúlyozva, hogy azokat a gyerekeket igyekeznek eltántorítani az anyanyelvi oktatásban való részvételtől, akik délutáni szabadidejüket feláldozva próbálják gyakorolni azt, ami az állami oktatásban számukra nem lehetséges: a magyar nyelvtanulást. A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22-ik cikkét, amely kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleségét, ezért a Bizottság sürgős intézkedését kérték a hasonló jelenségek megakadályozására a 2007. január 1.-e óta Európai Uniós tag Romániában. A romániai csángó kisebbség ügye az EP-benMagyar kezdeményezésre az Európai Parlament egyik szerve tényfeltáró missziót küld Csángóföldere, az ott élő csángók helyzetének tanulmányozása végett. Ilyen értelmű döntés született csütörtökön az Európai Parlamentben (EP) működő, Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup nevű munkacsoport strasbourgi ülésén. A testület Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő elnökletével tárgyalt a romániai csángó kisebbség helyzetéről. Tabajdi szerint az európai intézményeknek figyelemmel kell kísérniük a veszélyeztetett romániai csángó kisebbség sorsát. A csángók identitása - mondta - rendkívül összetett, de a magyar gyökerek egyértelműek. Javaslatára az Intergroup tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, hogy pontos képet kapjon a csángók helyzetéről. Az ülésen Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke röviden bemutatta a Kárpátok gerincvonalától keletre, illetve nyugatra, idegen etnikai és nyelvi környezetben élő magyar népcsoport történelmét, nyelvét, műveltségét. Hangsúlyozta, hogy az asszimiláció kései stádiumába jutott népcsoport az európai kulturális örökség fontos része, amely megmentésre vár. Szerinte szorgalmazni kell a kisebbségben élő népcsoportok közjogilag szavatolt kulturális autonómia-intézményrendszerének létrehozását. Emellett ki kell használni a civil önszerveződés lehetőségeit, támogatni kell a Csángó-Magyar Szövetséget, amely harcot hirdetett az anyanyelvű hitéletért és az anyanyelvű oktatásért.
Bákóban nyit EP-irodát Csibi MagorBákóban nyit EP-irodát Csibi Magor liberális képviselő. Bár eredeti elképzeléseiben a moldáviai irodája mellet szereplő hat romániai iroda között nem szerepelt a bákói. Szülővárosában Csíkszeredában, emellett Brassó, Máramaros, Beszterce- Naszód, Kolozs, Vrancea és Iaşi megyében tervezett irodát nyitni. A legfrissebb jelzések szerint mégis változtat tervein és vasárnap (2008.február 24.) a bákói Nemzeti Liberális Párt székházában nyitja meg az EP-irodát. Meglepetésszerű döntéséről többet fogunk megtudni a beharangozott sajtótájékoztató után. Napirendre került a csángó-kérdés az Európai Parlamentben
Hozzászólásában Sógor Csaba kitért a moldvai Csángóföld egyetemes kultúrtörténeti jelentőségére: Tatros várában készült az első magyar biblia-fordítás, feltehetően még 1437 előtt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1521/2001-es számú Ajánlásának köszönhetően változott a helyzet: a magyar és a jelenlegi román kormány, valamint civil szervezetek is támogatják a fakultatív anyanyelvi magyar oktatást, és a megye vezetősége sem viszonyul jelenleg ellenségesen. A nagy gond tulajdonképpen a jászvárosi katolikus püspökség és egyház hozzáállása, valamint a helyi hatóságok gáncsoskodása. A kérdés azonban, milyen kormány és megyei vezetőség lesz 2008 után, erre az időszakra kell felkészülni. A képviselő felhívta a figyelmet azon civil kezdeményezésű keresztszülői programra, melynek segítségével bárki hozzájárulhat a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásához. Bákóban, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) székházában működő EP-iroda tevékenysége is a csángó érdekképviseletet hivatott erősíteni. Winkler Gyula hozzászólásában kiemelte az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során folyósított támogatások fontosságát a csángó közösség életkörülményeinek javítása érdekében. - Csak 2006 és 2007-ben több mint 1 millió eurót meghaladó, mintegy 3,7 millió lej értékű összeggel járultunk hozzá 17, csángók által lakott település esetében az oktatási és kulturális infrastruktúra fejlesztéséhez – mondta el Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Intergroup ülésén. Tőkés a csángókrólTabajdi Csaba szerint súlyos gondok vannak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának végrehajtásával egyes EU-tagállamokban, így például Szlovákiában. Az Európai Parlament (EP) magyar szocialista delegációjának vezetője, aki egyben az EP-ben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup (munkacsoport) elnöke is, az Intergroup csütörtöki strasbourgi ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa megállapította: a szlovák nyelvtörvény ellentétes a Szlovákia által ratifikált charta előírásaival. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája - a Kisebbségi Keretegyezménnyel együtt - 10 évvel ezelőtt született meg az Európa Tanács keretében. A charta érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokat áttekintve, Tabajdi megállapította: a charta alkalmazása számos országban hozott kedvező fejleményeket, ugyanakkor szomorú, hogy az EU-nak 8 olyan tagállama van, amelyik még csak alá sem írta azt. "Ez olyan szégyen, amely megengedhetetlen az Európai Unióban" - mondta a magyar szocialista képviselő. Gál Kinga, az Intergroup néppárti alelnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a charta és a keretegyezmény nagyban hozzájárult a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok európai elfogadtatásához. Különösen fontos szerepet játszottak az új tagállamok uniós csatlakozási tárgyalásai során, ugyanis a koppenhágai kritériumokban megjelenő kisebbségvédelmi előírások betartása ezen két dokumentum segítségével volt vizsgálható. Az Európa Tanács joganyaga ezáltal válhatott az uniós gyakorlat részévé. A képviselőnő szerint fontos, hogy tagállami alkalmazásukat fokozott figyelem kísérje a társadalom és a politika részéről is. A nemrég létrehozott Alapvető Jogok Ügynöksége ezt az odafigyelést csak erősíteni fogja - vélekedett. Az Intergroup ülésén a képviselők meghallgatták a görögországi macedón kisebbség sérelmeit. Tabajdi szerint elfogadhatatlan, hogy egy uniós tagállamban ne ismerjék el egy kisebbség létét, illetve nyelvét, kultúráját alapjaiban korlátozzák. Az Intergroup tényfeltáró missziót küld majd Görögországba, hogy pontos képet kapjon a macedón kisebbség helyzetéről. Az Intergroup ülésén Tabajdi Csaba köszöntötte a munkacsoporthoz újonnan csatlakozott RMDSZ-es EP-képviselőket - Sógor Csabát és Winkler Gyulát -, valamint Tőkés László képviselőt. Tabajdi a magyarság legendás alakjának nevezte Tőkés László püspököt, és történelmi pillanatként értékelte, hogy megjelent a munkacsoportban. Tőkés bemutatkozó hozzászólásában hangsúlyozta: kezdettől fogva figyelemmel követi a munkacsoport munkáját, és őszinte elismeréssel köszöni meg a határon túli magyarság védelmében végzett tevékenységét. A továbbiakban felhívta a figyelmet a moldvai csángók helyzetére, amely hasonlít a Timok-völgyi románok, valamint a görögországi és a bulgáriai macedónok helyzetére. Véleménye szerint széles összefüggésben kell ezekkel a közösségekkel foglalkozni, hiszen esetükben a közösség puszta létének tagadásával állunk szemben. Tőkés külön is kitért az egyházak ezen nemzeti közösségekhez való viszonyára, és példaként hozta fel a moldvai román katolikus egyház negatív magatartását. Tőkés javasolta, hogy a Balkán országaiban tapasztalható kisebbségellenes gyakorlattal átfogó keretben, külön foglalkozzon a munkacsoport. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a munkacsoport hamarosan napirendre tűzi a moldvai csángók ügyét. Brüsszel, 2008. január 17., csütörtök (MTI)
|
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
