Szavazás!

Hallgatni nem mindig arany

illusztráció Miközben Csángóföldön tovább folytatódik a magyar nyelv üldözése, és még mindig olyan szintű a megfélemlítés, hogy sok szülő idén is visszavonta a magyarórákra vonatkozó kérvényét, azokat pedig megbélyegzik, akik a magyar miséért harcolnak több mint tíz éve, a magyar katolikus egyházfőnek eszébe sem jut szóvá tenni a csángók helyzetét azon az európai fórumon, ahol éppen a vallási diszkrimináció, a kirekesztés volt a fő téma.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) vezetői nemrég Budapesten értekeztek a témában, ahol többek között terítékre kerültek az indiai keresztényüldözések, az iraki, latin-amerikai atrocitások, de miként a nemrég tartott magyar—román hasonló fórumon, Erdő Péter bíboros, prímás, a CCEE elnöke itt sem szólt a csángóföldi etnikai üldözésről. Még csak napirendre sem került a kérdés, így természetesen a tanácskozáson megfogalmazott nyilatkozatban sem szerepel a téma.

Vajon miért foglalkoztatja jobban a magyar katolikus egyházfőt a világ bármely népének jogsérelme, mint a csángóké? Nem tartja jogosnak az anyanyelvű mise kérését? Ne tudná, hogy a második vatikáni zsinat is szavatolja, hogy a hívek saját anyanyelvükön imádkozhassanak? Vagy egyszerűen csak jobb hallgatni? Lám, a magyar országgyűlés és a román képviselőház elnöke nemrég közös levelet juttatott el a világ katolikus központjába a csángók magyar misézésének ügyében, és nem szakadt rájuk az ég. Vajon Erdő Péter bíborost mi tartja vissza, hogy ezt a természetes lépést megtegye? A történelem majd bizonyosan megadja rá a választ, de addigra lesz-e, aki magyarul imádkozzék a Kárpátokon kívül? Vagy a közöny elsorvaszt reményt és közösséget egyszerre?

Fekete Réka, Háromszék, 2008. október 15., 06:46

Közös magyar-román házelnöki levél a csángók anyanyelvű misézéséért

Budapest, 2008. október 10., péntek (MTI) - A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit pénteken fogadott dolgozószobájában - közölte az Országgyűlés sajtóosztálya az MTI-vel. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar misézésért folytatott küzdelemben. A csángó magyarok szövetsége is örvendetesnek tartja a magyar és a román házelnök levelét.

Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri levelében XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai Iasi Püspökség területén élő magyar ajkú csángók magyar nyelvű misézését. Erről a két házelnök még áprilisi, csángóföldi hivatalos találkozójukon állapodott meg, ennek eredményeként közös levélben fordultak a pápához. Szili Katalin áprilisi látogatása "diplomáciai premier" is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció.

A magyar házelnök akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelv ma már hivatalos európai nyelv, amelyet érdemes tanulni és terjeszteni, Csángóföldön pedig különösen fontos ennek a nyelvnek az oktatása. Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte továbbá, hogy hajlandó segíteni a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A találkozón akkor arról is megállapodtak, hogy közösen írnak levelet a Vatikánnak. A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének.

Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. A történtek diplomáciai szempontból is kiemelkedő jelentőségűek - tette hozzá. Az elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy éppen a román házelnök kezdeményezte a levelet. Nagyon fontos lépés, hogy nem egyoldalúan, Magyarországról indított kérésről van szó csupán, hanem a két állam egyik legnagyobb közjogi méltósága együtt lépett e kérdésben - emelte ki. Mint elmondta: az anyanyelvű mise soha nem adatott meg a Kárpátokon túli magyarságnak. Utalt arra, hogy eredetileg latin, majd olasz nyelvű, napjainkban pedig román nyelvű liturgiát hallgathatnak csak a moldvai csángók a templomaikban. A csángók számára ugyanakkor a legnagyobb összetartó, közösségformáló erő a hitük, a római katolikus vallásuk, amit az is jól mutat, hogy naponta egyszer vagy kétszer járnak templomba - mondta. Hozzátette: a nyelvi megmaradás egyik kulcsa épp azért az lehetne, ha naponta egyszer vagy kétszer magyar nyelven hangozhatna el a liturgia. Ez már önmagában is megtartó ereje lehetne a nyelvnek, s nemcsak a magyar oktatási programban résztvevő gyermekeket, hanem az idősebbeket is elérhetné. Az Európai Unión belül, amelynek Románia is tagja, természetes állapot lenne, hogy az anyanyelvhez való jog az ügyintézésben és a hit gyakorlásában is érvényesül - jegyezte meg a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke.

Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott, 1521-es számú ajánlása - felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában - kimondta: a csángók "római katolikus vallású, nem homogén csoportot" alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást is javasolt arra, hogy a moldvai csángók magyar nyelven misézhessenek. A moldvai csángók anyanyelvű misézéséért indított 4.000 kilométeres kerékpáros zarándoklatot 2007-ben Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke is, aki útja során a Vatikánban petíciót adott át.

A moldvai csángók Románia Moldva tartományában élnek, s a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ)oktatási felelőse pénteken azt MTI-nek azt mondta: a szövetség örvendetesnek tartja, hogy a magyar és a román házelnök betartotta ígéretét, és közös levelet intézett a Vatikánhoz. Emlékeztetett: a szövetség korábban maga kérte levélben a magyar és a román házelnököt, hogy közösen lépjenek fel az ügy érdekében. Ehhez a levélhez akkor Nyisztor Tinka, a szövetség vallási képviselője csatolta a Pusztinán élő emberek magyar misézéssel kapcsolatos kérvényeinek csomagját. A csángó magyarok szövetségében dolgozók remélik, hogy a mostani levélnek nagyobb hatása lesz, mint a Szentszékhez korábban eljuttatott leveleknek. Ilyen magas rangú politikusok ugyanis még nem fordultak a Vatikánhoz ezzel a kéréssel. Maguk a csángók hiába fordultak, eddig nem találtak meghallgatásra. "A Szentszéknek főképpen a csángók szavára kellene hallgatnia, de ezt nem tette az elmúlt húsz esztendőben. Remélem, hogy most végre kimozdulhatunk a holtpontról" - mondta Hegyeli Attila.

Továbbra sem érdekli a csángó kérdés a katolikus egyházat

Erdő Péter tudomásul vette, hogy Petru Gerghel ezután is románosít, de Schönberger bízik a jászvásári püspökben

Nem kívánta kommentálni a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Erdő Péter bíboros személyesen is asszisztál a román katolikus egyház elrománosító törekvéseihez.

A sajtóban a transpost.ro elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a hét elejei román-magyar püspöki találkozón Erdő sorra kerülte a kényelmetlen kérdéseket, lényegében napirendre se vették például a csángóföldi magyar anyanyelvű misézést. Mindez jól jelzi annak a magyarországi katolikus diplomáciai irányvonalnak a folytatását, amely teljes elhallgatással és érzéketlenséggel szemléli továbbra is a nemzetpolitikát érintő egyházi kérdéseket és teljes érdektelenséget tanúsít a konfliktusos ügyekben.

 A magyar gyűlölő Ioan Robu bukaresti érsek és Petru Gherghel jászvásári püspök (fenti kép) eddig minden szinten megakadályozta azt, hogy magyarul imádkozhassanak a csángók. A sajtóban számtalanszor xenofób és idegengyűlölő kijelentéseket tettek. A csángók az elmúlt 19 évben folyamatosan harcolnak azért, hogy magyar mise legyen a templomaikban. A kérdés megoldását már a román diplomácia is meg szeretné oldani, Bogdan Olteanu a román képviselőház elnöke a Szili Katalinnal folytatott csángóföldi tárgyalásain a közelmúltban arra kérte a magyar Országgyűlés elnökét, hogy közösen lobbizzanak a Vatikánban.

 Amire hajlandó lenne Bogdan Olteanu, abban nem akar előre lépni Erdő Péter, aki nyilvánvalóan szándékosan nem vette napirendre a kérdést. Az MKPK illetékese az Új Magyar Szó (ÚMSZ) mai számában azt mondta: a magyar-román püspöki találkozó gesztus értékű volt, és minden bizonnyal lesz majd pozitív hozadéka, de most csak az általános kérdések kerültek szóba és egyáltalán nem biztos, hogy apróbb részletekbe is belementek.

Schönberger Jenő szatmári katolikus püspök - aki jelen volt a találkozón - az ÚMSZ-nek úgy fogalmazott: „a csángók anyanyelvi lelkipásztori gondozása kapcsán elhangzott, a kurzív magyar nyelvet nem beszélő közösségnek igencsak nehéz lelkipásztort biztosítani”. Ez az állítás nyilván nem igaz, hiszen a csángó papok többsége beszél magyarul, épp úgy mint Ioan Robu (Rab János) és Petru Gherghel (Gergely Péter). A szatmári püspök felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy „a második vatikáni zsinat előírja, hogy a híveknek jogában áll saját anyanyelvűkön imádkozni, és ezt az egyháznak biztosítani kell”.

A találkozón Schönberger szerint Petru Gherghel jászvásári püspök azt mondta: „szívesen együtt dolgozik a magyar püspöki karral mindaddig, amíg nem csinálnak a felekezeti problémákból politikai ügyet, és amíg nem cselekednek ellene”. Ezt Schönberger úgy értékelte, hogy „Petru Gherghel iaşi-i püspök is közreműködőnek bizonyult.” Ez egyértelműen képtelenség, hiszen köztudott, hogy Gherghel politikai ügyként kezeli a magyar misézést. Vagyis ezzel a magyar gyűlölő jászvásári püspök lényegében arra tett ígéretet Erdő Péternek, hogy továbbra is tilos lesz magyarul imádkozni Csángóföldön.

Román-magyar püspöki találkozó

Ősszel Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök, erről a két püspöki konferencia állapodott meg - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) üléséről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Német László, az MKPK titkára.

Az MKPK titkára történelminek nevezte az eseményt, utalva arra, hogy a két testület még soha nem találkozott egymással.

Mint mondta, a találkozón előreláthatóan foglalkoznak többi között a Romániában élő csángók magyar nyelvű lelkipásztori gondozásával.

Valószínűleg a csángó kérdésről szó esett a múlt héten Bukarestben megtartott egyházi konferencián is, melyen részt vett Erdő Péter bíboros is Petru Gherghel Iasi-i püspök társaságában. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége írásban tájékoztatta Erdő Pétert a legutóbbi időkben előfordult egyházi visszásságokról, s kérte a bíborost, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy békés megoldás szülessen a magyar nyelvet és kultúrát és saját anyanyelvüket egyaránt ápolni, őrízni akaró moldvai csángók ügyében.

Vatikáni lépések a csángók anyanyelvi miséjéért

Gyakorlatilag minden kérdésben egyetértett vagy egymáshoz nagyon közel álló véleményt képviselt a magyar és a vatikáni diplomácia vezetője. Göncz Kinga magyar külügyminiszter június 23-án, hétfőn, a Vatikánban találkozott partnerével, Dominique Mambertivel valamint Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral.

Göncz Kinga a vatikáni külügyminiszternek felvetette a határon túli magyar közösségek, különösen a csángók segítésének kérdését, többek között a csángó magyarok anyanyelvű misézésének problémáját. A vatikáni diplomácia vezetőinek ismert volt a probléma. Mamberti és Bertone bíboros megerősítette, hogy már tettek "aktív lépéseket" ez ügyben, elsősorban a magyar nyelvű misézés biztosítása érdekében. Egyetértettek abban is, hogy ezt a munkát, ezt a támogatást folytatni kell, kiterjesztve általában az anyanyelv, az anyanyelvi oktatás és a kultúra megőrzésének területeire is.

Pápalátogatás és a csángók ügye

Végül ejtsünk szót egy olyan egyházpolitikai kérdésről, amiben sokan a Szentszék erőteljesebb érdekérvényesítését várják! Ősszel esedékes egy román-magyar püspöki találkozó, és itt a hírek szerint szó esik majd a csángók anyanyelvi misézéshez való jogáról is, aminek megvalósulását sokan a Vatikánon kérik számon.

A katolikus egyházról sokan gondolják, hogy egy nagyon hierarchikus és antidemokratikus szerveződés. Ennek az ellenkezője igaz, hiszen a csángók esetében is az a kérdés, hogy a lelkipásztori munka milyen nyelven folyik, az adott ország, jelen esetben Románia püspökeinek a hatásköre. Ezzel a Vatikán nem akar és nem is tud foglalkozni. A helyi püspökök kötelessége és felelőssége a hívekről legjobb tudásuk szerint gondoskodni. A csángók anyanyelvi pasztorizációjában a román-magyar püspöki találkozó előrelépés lesz, ám a Vatikán bevonása nélkül. A román püspöki kar belátta, hogy a csángók kérése jogos, és amennyiben a magyar nyelvű misézés megvalósul, az pozitív hatással lesz a két Püspöki Konferencia kapcsolatára is. Ne feledjük, ez az első olyan kétoldalú találkozó, ahol kényesebb kérdések megvitatására sor kerülhet! Az előzetes tárgyalások pedig feljogosítanak minket a bizakodásra, hogy lesz tényleges fejlemény a csángók ügyében.

Lassú önfeladás román segítséggel

A csángókat hagyományosan három, földrajzilag egymástól eltérő területen élő népcsoportra osztják. A moldvai csángók a magyar nyelvterület perifériáján, a történelmi Magyarország határain kívül, a romániai Moldva tartományban élnek, a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsopotnak csak mintegy egynegyede. Pusztina, Klézse, Tatros, Vízánta, Ojtoz, Lujzikalagor a legfontoabb településeik. Másik csoportot képeznek a gyimesi csángók, ők Moldva és Erdély peremterületén élnek, Gyimesfelsőlok, Gyimesbükk, Kostelek községekben. Végül vannak a barcasági csángók, az ő eredetük azonban vitatott, a körülöttük élő székelyek nevezik őket csángóknak. Tény, hogy a csángó közösség néphagyományait ápolják, azonban komoly szász behatás érte őket az évszázadok során. Ők Szecselevárosban és környékén laknak.



Főleg a moldvai és a gyimesi csángók önazonossága a nagyfokú elrománosítás, és az államhatalom hozzáállása miatt olyan mértékben legyengült, hogy az ezredfordulóra a csángók megmaradása vált kérdésessé. Ennek oka, hogy a „hivatalos” bukaresti politikusi és történészi álláspont szerint a csángók tulajdonképpen elmagyarosított románok. Ezt azonban több történelmi tény cáfolja, a legújabb kutatások szerint a csángók honfoglaláskori határőrzők leszármazottai, akik vegyültek a mádéfalvi veszedelem után ideköltözött székelyekkel. Katolikus vallásuk mindenképpen árulkodó, és az általuk beszélt, archaikus magyar dialektus is ezt az elméletet támasztja alá.

A csángók megmaradásának azonban nemcsak a politikai klíma nem kedvez, hanem az iskolarendszer és a jászvásári (Iasi) katolikus egyházmegye sem. A Bákó, Neamt, Vráncsa és Botosán megyében élő katolikus hívők ugyanis nem a gyulafehérvári, hanem a jászvásári érsekség alá tartoznak. Habár a katolikus egyház nem tehet különbséget nemzeti alapon hívei között, sőt a II. vatikáni zsinat értelmében biztosítja minden hívének az anyanyelvi misézést, ez a térségben nem működik. A helyi köznyelvben csak janicsároknak nevezett, a jászvásári teológiai képzésről frissen kikerült papok ugyanis minden eszközzel akadályozzák a magyar nyelvű misézést, és az egyházmegye ebben – több vatikáni beadvány ellenére – partnernek mutatkozik. A román papok szentmiséin többször hangoztatják a magyar nyelv használatának veszélyét is.

Bérmálkozol vagy magyarul tanulsz!

Ilyen vallási környezetben, a hivatalos magyaroktatás hiányában még az identitásukat őrző csángók sem szívesen használják anyanyelvüket, tartva az esetleges érdeksérelmektől. Ami eddig fenyegetés volt, az egész konkrét formában idén májusban öltött testet. Klézsén a 2008. május 8-a óta a plébános (Pascariu Augustin) és segédje (Hodea Cristian) nem titkoltan azon dolgozik, hogy megszűntesse az iskolai magyar csoportokat. A bérmálkozásra készülő gyerekeknek rendszeresen elmondják a felkészítők során, hogy aki magyarórákra jár, az nem vehet részt a bérmálkozáson. Miután ez a szóbeli fenyegetés kevésnek bizonyult, az említett egyházi személyek az iskolai hittanórákon is folytatták kampányukat, amely keretében fenyegetésekkel és képtelen hazugságokkal próbálták a gyerekeket rávenni, hogy írásban kérjék az iskola vezetőségétől, hogy őket ne tekintsék a továbbiakban a magyar anyanyelvi órákat látogató diákoknak. A fenyegetés hatására sokan megírták ezt a kérvényt, Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke pedig tanárok és szülők kíséretében a napokban Iasi-ba ment a püspöktől kihallgatást kérni.



A püspök azonban nem tartózkodott hivatalában, így egyelőre hivatalos választ nem kaptak a diszkriminatív egyházi hozzáállásra, csak egy panaszlevelet hagyhattak neki. A püspöknek címzett írásban kihangsúlyozták, hogy a klézsei eset mellett az utóbbi időben más helyszíneken is felerősödtek a római katolikus egyház helyi képviselőinek támadásai a magyar nyelvet tanuló gyerekekkel, a magyar kultúrát ápolókkal szemben. Diószegen, Lészpeden és Budán szintén voltak hasonló kirohanásaik a papoknak főleg a szentmisék keretében. Az MCSMSZ közben világi vonalon is érdekérvényesítésbe kezdett, a bukaresti Diszkriminációellenes Bizottsághoz fordultak panasszal, a vizsgálat azonban még tart.

Némi vigaszra ad okot, hogy megtörni látszik a jég a magyar nyelvű misézés terén. Ugyan továbbra sincsenek állandó magyar papok a csángó falvakban, azonban a napokban Lujzikalagorban és Pusztinán is magyar misén vehettek részt a hívek. Ez azonban sajnos még nem tendencia, csak két exponált alkalomról volt szó.

Katedra és reménysugár

Másik sarkalatos pontja a csángók megmaradásának a magyar iskolarendszer kiépítése. E téren valamivel kedvezőbb a helyzet, mint a magyar nyelvű misézés esetében. Mérföldkő volt a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium létrehozása, ahol 1994 őszén kezdődött meg az oktatás a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetségének támogatásával. Az iskola a gyimesi, a moldvai csángó és a környékbeli székely fiatalok számára nyújt lehetőséget arra, hogy érettségit szerezhessenek. A Berszán Lajos plébános által kiépített intézményrendszer egyik nagy érdeme, hogy fogadja és anyagilag is támogatja azokat a - moldvai csángó falvakból érkező - diákokat, akik magyar nyelven szeretnének tanulni. Idén az egyházi fenntartású iskolában 29-en végeztek.



Jelenleg tizenkilenc faluban nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ebből 15 helységben állami iskolában is tartanak órákat. A tanulók egy része az állami oktatás mellett az iskolán kívüli magyarórákat is látogatja, hogy jobban elmélyíthesse tudását. Az állami tanintézményekben nem kötelező tantárgyként megtartott magyarórákon 992 gyermek vesz részt, iskolán kívüli magyarnyelvoktatásban pedig további 500 gyerek részesül. A csángómagyar oktatási program nyolc éve indult Klézsén, az első pedagógusok egyike Hegyeli Attila és felesége volt. Ma már 36 pedagógus tanítja a magyar nyelvet Moldvában.

Az oktatási program vezetője szerint bővíteni lehet még a magyarul tanulók számát. Egyrészt azokon a településeken, ahol már meghonosodott a magyar oktatás, nem kapcsolódott be valamennyi gyermek a programba, másrészt pedig körülbelül húsz olyan település létezik még Csángóföldön, ahol a gyermekek beszélik a magyar nyelvet.

Nagy eredmény még a csángó településeken a magyar közösségi házak lassú szaporodása. Hegyeli Attila, aki az MCSMSZ oktatási felelőse is, Magyarfaluban avatta a legújabbat. Ahogy elmondta, Magyarfalu az a csángó település, ahol a legjobban sikerült megőrizni a magyar nyelvet. Bákó megyében egyébként korábban négy hasonló házat avattak, mégpedig Frumószán, Pusztinán, Diószegen és Csíkfaluban.

Nem nacionalizmus…

Zárjuk sorainkat Tánczos Vilmos csíkszeredai származású néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár, a csángó téma nagy tudósának szavaival:

„Több helyszínen megfogalmazódott, hogy magyar órákat akarnak. Azt gondolom, ennek biztosítását nem kell attól függővé tenni, hogy milyen mértékű az asszimiláció. Vannak olyan falvak, ahol jó a nyelvi állapot, és ott könnyebben lehet tanítani, de el tudok képzelni olyan helyzetet is, hogy egyáltalán nem tudnak a gyermekek magyarul, és igénylik az ilyen programokat. (..)Egy demokratikusan berendezkedett világban nem tartom sem magyar nacionalizmusnak, sem főbenjáró véteknek, hogy valaki olyan környezetben, ahol az asszimilációs folyamatok rendkívül előrehaladottak, nyelvi revitalizációt kezdeményez. Ezt nagyon nehéz megértetni a román közvéleménnyel…”

Észervételeit, javaslatait várjuk az info_kukac_keresztszulok.hu e-mail címen.
Copyright © 2006 KERESZTSZÜLÕK A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKÉRT Egyesület
Legutóbb módosítva: 2009. november 23.