Szavazás!

Csángó Nap címmel tanácskozást szervezett Nagyváradon

Tőkés László helyi EP-képviselői irodája és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Bevezetésképpen Szilágyi Zsolt kabinetfőnök kijelentette, hogy a csángó ügy egyetemes magyar ügy. A rendszerváltás után nem állandósultak azok az intézmények, melyek a csángók megmaradását garantálhatják. Noha történtek előrelépések a csángók érdekeinek képviseletében, még mindig sok tennivaló akad még, különösen az anyanyelvi oktatás és a magyar nyelvű misék tekintetében. Szilágyi Zsolt kijelentette, hogy ennek a tanácskozásnak célja választ találni arra, hogyan lehet erősíteni az oktatási programokat, mivel kellene kiegészíteni a csángó cselekvési tervet és hogyan lehet összehangolni a Kárpát-medencei magyar képviseleti tevékenységet a csángók ügyének továbbítására. „Joggal várják el a csángók, hogy segítsük őket, mert úgy érezhetik elfelejtettük őket” - fogalmazott Szilágyi Zsolt.

Tőkés László kijelentette, hogy sajnos a csángók helyzete kapcsán elmondható, hogy a „kecskére bízták a káposztát”, ugyanis Petru Gherghel Iasi római-katolikus püspök és Ioan Robu bukaresti érsek, akik tisztségükből kifolyólag sokat tehetnének a csángókért, éppen ellenkezőleg, akadályozzák a csángó identitás kibontakozását. Végezetül Tőkés László hozzátette, hogy a csángó ügyet európai üggyé kell tenni. A Timok-völgyi románok helyzetével vonta párhuzamba a csángók ügyét, hiszen az ő létüket is megkérdőjelezi a szerb kormányzat. Tőkés László bejelentette, ha a következő ciklusban is sikerül bejutnia az EP-be, akkor arra fog törekedni, hogy a Kárpát-medencei magyar képviselők nemzetpolitikai kérdésként kezeljék a csángó ügyet. Ugyanakkor a jelenlevő MCSMSZ vezetőknek elmondta, hogy az EMNT társult tagjává hívja az MCSMSZ-t, illetve megerősítette azt a meghívást amelyet korábbi bákói látogatása alkalmával fogalmazott meg: Brüsszelbe fog utazni egy csángóföldi delegáció, hogy még hangsúlyosabban bemutathassuk Európa számára a csángók kultúráját, problémáikat.

Hegyeli Attila a Csángó Oktatási Program vezetője elmondta, hogy Csángóföldön csupán kirakatpolitizálás folyik, hiszen a román kormányzat csak akkor hoz néhány látszatintézkedést a csángók javára, amikor a nemzetközi közvélemény figyelme a csángók problémájára terelődik. Hegyeli Attila tudatta, hogy ma kilencezer csángó gyerek beszél vagy ért magyarul, nagyon erős asszimilációs folyamat tapasztalható, ennek kell valahogy gátat szabni azzal, hogy a lehető legszélesebb körben kiterjesztik a magyar nyelvű oktatást. A bevezető felszólalások után a hallottak megbeszélése következett.

A tanácskozáson részt vett továbbá Bartha András és Csillag Levene MCSMSZ alelnökök, Nyisztor Ilona népdalénekes, tanár, Hegedüs Dóra fotóművész, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke, Bogdán Tibor a budapesti Csángó Koordinációs iroda munkatársa, Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár.

NY I L A T K O Z A T

„Minden magyar felelős minden magyarért” (Szabó Dezső)

Emberi méltóságunk és nemzeti önazonosságunk tudatában az európai demokrácia és jogállamiság, az emberi- és a kollektív kisebbségi jogok világában tűrhetetlennek és tarthatatlannak ítéljük, hogy egy európai uniós országban, Romániában a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, és ezt a magyar népi közösséget erőltetett asszimilációnak vetik alá.

A nemzeti közösségek védelme európai ügy. „Európa különböző országaiban és régióiban a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és fejlesztése fontos hozzájárulás egy olyan Európa felépítéséhez, amely a nemzeti szuverenitás és a területi integritás keretei között a demokrácia és a kulturális sokrétűség elvein alapul” – áll a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában. Ugyanezen aggodalomtól vezettetve például nemrégiben Alexandru Nazăre és Marian Jean-Marinescu EP-képviselők írásbeli nyilatkozatot terjesztettek elő a szerbiai, Timok-völgyi románok védelmében. Írásbeli nyilatkozataikban aggodalmukat fejezik amiatt, hogy a szerbiai Timok-völgyben élő román kisebbségtől megtagadják egyik alapvető jogát, vagyis azt, hogy saját anyanyelvén tanuljon, és kérik az Európa Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét cselekvési tervet a román tanítási nyelv védelme érdekében.

A román európai parlamenti képviselők sem kérnek kevesebbet, mint amit mi kérünk csángómagyarjaink számára! A nemzetiségi közösségeink iránti aggodalom és felelősség lehetne az a híd, amely összeköthet bennünket az egész Kárpát-medencében, a sorsközösség vállalása teheti érzékenyebbé a társnemzeteket egymás problémái iránt. Jó alkalom mutatkozik arra is, hogy felhívjuk a többségi nemzet figyelmét arra: ne alkalmazzunk kettős mércét!

A csángómagyarok védelme ugyanakkor nemzetstratégiai ügy is. A csángó-ügynek nemzetpolitikai szempontból éppen olyan fontosságot kell tulajdonítanunk, mint – példának okáért – az erdélyi magyar egyetem létrehozásának vagy Székelyföld területi autonómiájának – és érdekükben cselekvő módon kívánunk fellépni. Domokos Pál Péter írja: „Ha csak annyit gondolkoztok a csángókról, míg elég egy gyufaszál, már sokat tettetek.” A csángómagyarok gondjainak orvoslását nem várhatjuk csak és kizárólag az Anyaországtól – nekünk, erdélyi magyaroknak is mindent meg kell tennünk a csángómagyarok érdekében.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2008-as jubileumi ülésén a nemzeti önvédelem és a közösségi önrendelkezés szellemében határozatot fogadott el az identitásukban fenyegetett moldvai csángók védelmében. A „csángómentő mozgalom” azonban nem merülhet ki adományok gyűjtésében, és eseti segítségnyújtásban – az ezelőtt tíz évvel megfogalmazott Csángó Cselekvési terv alapján az EMNT, az érintettek bevonásával és az ő tapasztalataikon alapuló stratégiai tervet dolgoz ki. Mindehhez partnerként hívja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét és a Szeret-Klézse Alapítványt.

Alapvető fontosságúnak tartjuk – a nemzet revitalizációja érdekében is –, hogy a csángómagyar közösség számára életbe léptetett és jó eredménnyel szolgáló anyanyelvi oktatási program tovább folytatódjon, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a most már mintegy 1500 magyarul tanuló csángómagyar gyermeklétszám a lehetséges mintegy 9.000-re emelkedjék.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérésére az EMNT közbenjár annak érdekében, hogy a csángómagyarok története és jelenlegi helyzete oktatási anyagként bekerüljön az erdélyi magyar iskolák falai közé. Ehhez az MCSMSZ előkészíti a megfelelő segédanyagot.

Külön felhívjuk a figyelmet az Erdélyben élő csángómagyarok helyzetére, és szorgalmazunk egy számukra készítendő oktatási és kulturális programot.

A nagyváradi konferencia résztvevői azzal a megkereséssel fordulnak a hazai és külföldi egyházakhoz, hogy az ökumenikus kapcsolatok keretében az evangéliumi szeretet és a bibliai jogosság szellemében tevékeny módon támogassák a csángómagyarok nemzeti kisebbségi, vallási- és anyanyelvi jogainak az elismertetését.

Közismert, hogy a vallás, a hit rendkívüli jelentőséggel bír a csángók életében – meggyőződésünk viszont, hogy ezzel a kinccsel nacionalista egyoldalúsággal nem szabad visszaélnie a római katolikus egyház jászvásári püspökségének.

Domokos Pál Péter előtt tisztelegve idézzük zárásként az ő, 1931. június 23-án, Csíksomlyón elhangzott hitvallását: „Ha egyetlen szívet, egyetlen gondolkozó főt, csángómagyar testvéreink iránt megindíthattam, ha 100.000 ma is élő magyar testvér sorsa legalább egyetlen embert tettekre késztet, úgy teljes célomat elértem.”

Nagyvárad, 2009. február 20.

A tanácskozás résztvevői 

Csángó rádióra van szükség ahhoz, hogy a moldvai magyarok művelhessék anyanyelvüket és terjeszthessék híreiket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azért szervezett csángó napot Nagyváradon, hogy kiegészítsék a csángókért 2000-ben indított cselekvési tervet.

A jelenlegi 20-ról 50-re kell növelni azoknak a településeknek a számát, ahol iskolákban vagy közösségi házakban tanítják a magyar nyelvet – áll a cselekvési tervben. A 9000 magyarul értő gyerekből most csak 1550 tanul magyarul.

„Tanárra, tanítóra van szükség, olyanra, aki egy vagy több évig vállalja ezt a munkát, illetve a Csángó Szövetségnek anyagiakra van szüksége ahhoz, hogy mindezt fönn tudja tartani” – hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Csángó Szövetség oktatási felelőse.

Ez az összeg településenként évente 3 millió forintot jelent. Tőkés László EP-képviselő azt javasolta, hogy a magyar misézés ügyében kérjék az Európai Unió ökumenikus fórumainak és a romániai katolikus érseknek a közbenjárását.

„Csángó ügyben Marshall-tervre van szükség” – jelentette ki Tőkés László, utalva a II. világháború után Nyugat-Európa újjáépítésében fontos szerepet játszó átfogó segélyprogramra. „Annál is inkább szüksége van a csángóságnak erre, mert Moldovában a csángók vértelen népírtásnak vannak alávetve" – tette hozzá a képviselő, aki a csángó sorsban benne látja a magyar sorsot is. A politikus bejelentette, hogy EP-képviselői irodája megrendelte a Tismaneanu-jelentésen dolgozó magyar szakemberektől az ún. Magyar Tismaneanu-jelentést arról, hogy a kommunista rezsim milyen elnyomó, beolvasztó tevékenységet folytatott a magyar és a csángó közösség ellen. Tőkés hozzátette, hogy a csángó ügyet európai üggyé kell tenni, és ha ismét bejut az Európai Parlamentbe, akkor ezért mindent meg fog tenni. „Meggyőződésem hogy csak akkor érhetünk el gyökeres változást, áttörést, ha nemzeti összefogásra kerül sor” – mondta Tőkés László.

Arról is szó volt, hogy a fiatalok kivándorlását azzal előzhetnék meg, ha a csángóvidék számára egy hosszú távú gazdasági tervet dolgoznának ki, és azt a román és a magyar állam is támogatná.

A tanácskozáson részt vettek továbbá Bartha András és Csillag Levente MCSMSZ-alelnökök, Nyisztor Ilona népdalénekes, Hegedüs Dóra fotóművész, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke, Bogdán Tibor, a budapesti Csángó Koordinációs iroda munkatársa, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár.

A rendezvény keretében bemutatják Pataki János: Csángók - Az elfelejtett magyarok című könyvét. Ezzel egy időben "Moldva - Létköz" címmel fotókiállítás nyílik Hegedűs Dórának, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnökének képeiből a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának emeleti csarnokában.

Duna Televízió videó

 

Észervételeit, javaslatait várjuk az info_kukac_keresztszulok.hu e-mail címen.
Copyright © 2006 KERESZTSZÜLÕK A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKÉRT Egyesület
Legutóbb módosítva: 2009. november 23.