Szavazás!

A moldvai Bákóban tanácskozott ma délben Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, a kíséretében utazó magyarországi parlamenti küldöttség és Bogdan Olteanu, a Román Képviselőház elnöke.

A megbeszélésen terítékre kerültek a moldvai magyarság jelentős problémái: a csángó falvakban nehézségekbe ütköző anyanyelvi oktatás és a magyar misék hiánya. A magyarországi küldöttség a Moldvai Magyar Csángószövetség meghívására látogatott Csángóföldre.

A magyarországi küldöttséget a bákói Prefektúrán fogadta Bogdan Olteanu, a Román Képviselőház elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
 

Az egyórás tanácskozáson a két házelnök többek között a két ország Európai Unión belüli együttműködéséről, a két parlament közötti információ-cseréről egyeztetett. Megállapodtak abban is, hogy a moldvai magyar nyelvű misék bevezetése érdekében közösen fordulnak a Vatikánhoz és segítenek elhárítani a két országban élő nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésének akadályait. A romániai magyar és a magyarországi román kisebbségek identitása őrzésének érdekében támogatják az anyanyelvi oktatást. Javasolni fogják a két ország oktatási miniszterének mihamarabbi találkozóját és a szaktárcák együttműködését, az anyanyelvi oktatást segítő tankönyvek biztosítása terén.

 

A két házelnök ezt követően Lészpedre utazott és meglátogatta az állami iskolát, ahol a 360 diák közül 65 tanterv keretében is tanulja a magyar nyelvet.

- Ez egy diplomáciai premier is, mert ilyen magas rangú látogatásra még nem került sor ebben a megyében és ezeken a településeken. Én ezt egy nagyon fontos üzenetnek is értékelem, pontosan azért, hogy házelnökkollégám odafigyel arra, ami mindannyiunk számára most a legfontosabb, mégpedig az, hogy az Európai Unión belül mi magunk is tegyünk meg mindent azért, hogy a nyelvi jogok, a kisebbségi jogok ne csak a magas szinten érvényesüljenek, hanem helyi szinten sem legyenek akadályok – nyilatkozta Szili Katalin.

 

- A látogatásnak nagyon sok fontos eleme van. Beszélgettünk arról, hogy milyen teendőink vannak az Európai Unión belül, az országainkról és arról, hogy mit tehetünk azon gyermekek érdekében, akik Romániában magyarul szeretnének tanulni vagy Magyarországon románul. És itt egy jó példát láttunk – fejtette ki Bogdan Olteanu.

Ebben az iskolában 1951-ig volt magyar nyelvű tanítás és akkor Kallós Zoltán néprajzkutató volt az egyik utolsó magyar pedagógus itt. A Moldvai Magyar Csángószövetség kezdeményezésére 2003-ban indulhatott újra a magyar gyermekek anyanyelvi oktatása Lészpeden.

Csúcs Mária, Duna TV
A fotókat a szerző készítette. 

Egy magas rangú látogatás margójára (Szeret menti szeretet)

Tetszik az embernek, ha ünnepélyesen fogadják, de még jobban tetszik, ha őszintén. Ezzel az érzéssel tértünk haza Csángóföldről, ahol annak okán jártunk, hogy Bákóba és csángó falvakba látogatott Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, valamint Bogdan Olteanu, a román képviselőház első embere.

Arról, hogy a hivatalos tárgyalásokon miről beszéltek, miben állapodtak meg, mit ígértek a moldvai magyaroktatás és a magyar mise ügyében, miként szorgalmazzák a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzését mindkét országban, illetve hogyan működnek együtt az Európai Unióban, tényszerű tudósításban számoltunk be. Azt ellenben szinte alig lehet érzékeltetni, hogy mennyi a szeretet és a ragaszkodás a csángó emberekben, azokban a közösségekben, melyeket mostohagyermekként évtizedekig elhanyagolt a Kárpát-medencében élő anyanemzet. Kívül rekedtek ők a Kárpátokon, és kívül a törődésen, ezért oly fontos, hogy az elmúlt tizennyolc esztendőben feléjük irányult a figyelem. Különösen nagy jelentőségű ez a mostani látogatás, melyre korábban nem volt példa a történelemben, ilyen magas rangú közjogi méltóság sem magyar, sem román részről nem járt eddig a moldvai magyaroknál.

Akinek tetszik, és gyermeke van, az mind ide jár

,,Mikor kicsikék voltunk, volt magyar pap es. Értsük a románt es, a magyart es, nekünk mind jó. Annak a baj, aki nem érti" — állítja őszinte meggyőződéssel a lészpedi Puskás Erzsi, akinek két unokája jár az iskolai és a délutáni magyarórákra. Az ötvenhét éves asszony kicsi korától tanulta a ,,román beszédet", de csak elemiben tanult magyar ábécét, utána ,,vége lett", többet nem volt magyar iskola. ,,Tudtam írni, olvasni, tanultuk az ábécét románul es, magyarul es, s nekünk a román erősen használt." Arról, hogy van-e, miből megélni, úgy tartja, ,,az ember, ha dolgozik, megél, ha nem dolgozik, akkor baj van, és ennyi". Meséli, hogy Lészpedről sokan mennek el dolgozni idegenbe, az ország minden csücskébe, de még Itáliába is. ,,A feleségek elmennek járóba (látogatóba — szerk. megj.), és aztán visszajönnek a gyerekeikhez."

Tovább nem tudjuk folytatni a beszélgetést, mert az iskola udvarára begördülnek a fekete Mercedesek, és kezdődik a ,,vizita" (a látogatás). Márton Attila tanítványai ,,kendezőt" tesznek a vendégek nyakába, ami a ,,becsü" (megbecsülés) jelképe.

Két malomhoz tartok számot

Ha nem lennének a nagyanyák, akik ,,otthon az anyanyelvet magyarul tanulták", és máig magyarul imádkoznak magukban, csak a templomban ,,mondanak románul", akkor a gyermekeknek nem lenne, akitől otthon megtanulni a magyar nyelvet. A délutáni magyarórákon legtöbb helyen nem életkor, hanem nyelvtudás szerint osztják be a gyermekeket csoportokba, vannak, akik István királyról is hallottak, de vannak, akik inkább csak énekelnek, a beszéd számukra még idegen. A magas rangú vendégeket is mindenütt énekszóval fogadták, és hogy haza is vigyenek a moldvai csángó dalokból, a III. Szeret menti népdalvetélkedő anyagából összeállított CD-t ajándékoztak nekik, melynek címe: Két malomhoz tartok számot. Az évente megrendezett vetélkedő nem csak arra jó, hogy a felkészülés során a gyermekek megismerjék nagyanyáik dalait, hanem arra is alkalom, hogy a különböző falvakból érkezők találkozzanak, bátorítsák egymást a magyar nyelv használatára, és ne csodálkozzanak, hanem természetesnek vegyék, hogy máshol is vannak Moldvában katolikus közösségek, amelyeknek nem román az anyanyelve.

Ebbe születtünk, s ebbe jól mejen

Két asszony a lészpedi iskola mellett beszélget, nem tudják, hogy miért van ekkora felhajtás, de úgy tűnik, fontosabb számukra, amit egymásnak mondanak, nem várják feltétlenül az eligazítást. Odalépek, köszönök: Segítse meg a jó Mária! Válaszul ugyanezt kapom. Elmondják, hogy ,,egy kicsit nyámosok" (rokonok), s panaszolkodnak egy kicsit egymásnak, mert panasza mindenkinek van. Puskás Ilona hetvenhét éves, hatvanhárom éve ,,ül" (lakik) az iskolához közel, hat gyermeke volt — egy meghalt huszonkilenc éves korában —, mind románul tanultak. ,,Azt mondta az emberem, hogy Romániában vagyunk, s ha ott vagyunk, akkor akármerre menjen, oláhul kérdik, nem magyarul" — indokolja, hogy gyermekei miért nem tanultak magyarul, de azon nem is gondolkodik el, hogy ennek nem csak az ő hozzáállásuk az oka, hisz Lészpeden 1951-ben számolták fel a magyaroktatást, Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató volt itt egyike az utolsó tanítóknak. Az oktatásnál jobban érdekli a hit, azt mondja, ,,abba beleszülettünk, és jöhet akárki s akármi, münköt nem tud letenni". Mert ,,Jézus nem hiába halt meg, hanem hogy a lelkünket kivegye a pokolból, ezért halt meg a keresztfán. Az egész béestünk volna la iad, adică a pokolba, de kiváltotta a lelkünket. Aki megkeresztelkedett ebbe a hitbe, Jézusnak a nevén, mind mellette kell lejünk, míg csak meghalunk. Érti-e maga? Idehallgasson. Mondjam én el kendnek. Ha ez a Krisztus, amelyik isten fia volt, ha ne született lett volna e földre, akkor mi nem lettünk lenne igaz hitbe. Idehallgasson hejzám. Mikor a lélek kimejen az emberből, akkor a testet vihetik akármerre. Ebbe születtünk, s ebbe jól mejen."

Kákováról jöttek, s hoztak

A Forrófalvához tartozó Nagypatakon Duma Mihály és felesége adta bérbe azt a házat, ahol tavaly november óta a délutáni magyarórákat tartják. Négy és fél százan laknak a faluban, a polgármester szerint békében, csak azok keltenek ellenségeskedést a helybeliek között, akik nem idevalók, csupán ide házasodnak — mondja Adrian Somon, Forrófalva polgármestere, aki a februári zavargások miatt szabadkozik. Akkor ugyanis egy alakuló román civil szervezet akarta megakadályozni a magyaroktatást, és sikerült úgy megfélemlíteni a szülőket, hogy sokan máig sem engedik gyermekeiket a magyarórákra. Varga Máté és Maczó Balázs magyarországi tanárok annak a kevésnek is örvendenek, aki eljön, és bíznak abban, hogy sokan lesznek olyanok, mint az a hatgyermekes édesanya, aki nem törődik azzal, hogy ki mit mond, hogyan cselekszik, neki minden ember egyforma. És megindokolja, miért: ,,Én nem gyűlölöm sem a magyart, sem a románt, sem a cigányt, s ha az én gyermekeim akarnak jönni, akkor jöjjenek. Én az én gyermekeimet, ha földig megyek, akkor is pártolom." Eközben hallgatjuk a kákovai (Forrófalva másik szeglete) asszonyok énekét, akik ,,a magyarból jött méltóság" tiszteletére jöttek Nagypatakra, és ízleljük az aranysárga pitánt (kemencében sült puliszkakocka), melléje kínálják a szintén helyi jellegzetességet, a ,,visinátát".

Csíkfaluban magyar szó virágzik

Csángósan azt mondanák, hogy a jó Mária is azt akarta, Csíkfaluban olyan rozoga legyen a régi iskola, hogy le kelljen bontani. Emiatt a faluban működő óvodának és elemi osztályoknak ki kellett költözniük, és mit ad Isten, a csángószövetség által vásárolt magyar ház — ahol Ládi Erika vezetésével folyik a magyaroktatás — bizonyult befogadónak. Tehát most ezen, a két kicsi házból álló szellemi birtokocskán tanulnak délelőtti és délutáni váltásban a gyermekek, összesen százhuszonheten. Itt van az iskola, a szabadfoglalkozású magyartanítás, mindenki egy helyen. A rekecsini polgármester illően meg is köszöni, hogy van, ahol tanulniuk a gyermekeknek, és szinte jutalmul ígéri, hogy a jövő tanévet az új iskolában kezdhetik. Családias a környezet, roppant barátságosak az emberek, akik most az udvarra gyülekeztek, mint mondják, nem csak Szili Katalin tiszteletére, de azért is, mert hallani akarják gyermekeiket, amint énekelnek. Mutatják ,,nepotájukat" (unokájukat), s miközben a kalácsot majszoljuk, elmondják, nem élnek ők rosszul, csak egy kicsit elhagyja őket néha a szerencse. Ennek értelmét fürkészve kiderül, az öregek azért búsulnak, hogy elmennek a fiatalok, s ami kicsi földjük van, azt ők már nem tudják megművelni.

Kikanyarodunk a Bákó—Adzsud főútra, és mintha egy másik világból jönnénk, elénk tárul a Szeret jobb oldali árterülete. Akár szép is lehetne, de gondozatlansága, a nagy autóforgalom és a mindent elárasztó mocsok miatt visszakívánkozunk az emberi tisztaság völgyébe. Oda, ahol szomszéd szomszédnak segítője, legtöbbször nyámja, s azt mondják, ,,ha kicsikén vagyunk is, megmaradunk a jó Istennek". Segítse meg őket a jó Mária, hogy így legyen!

Szerző: Fekete Réka

Szili jelenléte segíthet a csángók oktatási problémáin?

Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke és a kíséretében utazó parlamenti küldöttség tagjai romániai látogatásuk során több moldvai csángó falvat látogattak meg. Felkeresték Forrófalvát és Nagypatakot, azt a falut is, ahol februárban egy román egyesület magyarellenes tüntetést akart szervezni.

A házelnököt magyar nyelven köszöntő és helytörténeti könyvvel megajándékozó forrófalvi polgármester volt azon személyek egyike, aki megakadályozta a februárban meghirdetett magyarellenes megnyilvánulást. A település elöljárója elmondta: erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a magyarok lakta községben összhangban legyenek a hagyományok és az európai uniós követelmények. A községhez tartozó Nagypatakon a februári magyarellenes tüntetés meghirdetéséig 33 gyermek járt a magyar házban tartott foglalkozásokra. A Moldvai Magyar Csángószövetség oktatási programvezetője szerint a házelnök látogatása arra bátoríthatja az itt élő magyar családokat, hogy gyermekeiket újra elküldjék a magyar órákra.

- Egy ilyen diplomáciai erőfeszítés nekünk óriási segítség volt már most is. Ha csak azt mondom, hogy főtanfelügyelő még magyar órára Bákó megyében nem járt be, ma volt először együtt a házelnökökkel, akkor azt gondolom, hogy ez már világossá teszi, hogy milyen nagy eredmény – közölte Hegyeli Attila a Moldvai Magyar Csángószövetség oktatási programfelelőse.

A küldöttség pénteken este a Moldvai Magyar Csángószövetség vezetőségével tanácskozott. A civil szervezet elöljárói a házelnök további segítségét kérték az oktatási program kiterjesztéséhez.

Duna TV Híradó:

Szili jelenléte segíthet a csángók oktatási problémáin?

Tanárhiány Csángóföldön

Szili Katalin Csángóföldön

Köszönjuk a meglátagatást!

Ma este 18:22 Magyar Országgyűlés elnöke meg érkezet Csík faluba helybeliek fel őltözve hagyományos csángó ruhákba be fogaták sok szeretettel. A magyar ház kapujába meg becsülték kenyérvel és sóval az udvaran a Magyar Országgyűlés elnöke meg talákozat a polgármestervel a tisztelt vendégek előt a Csíki falusi gyerekek tartatak egy kis előadást, az elnök meg köszönte nekik és meg ajándékoszta őket, és él fogata hogy legyen keresztszülő a Csík falusi Imbrea Biánkának. A magyar tanárok Bende Edit és Ladi Erika be fogaták a házba amit nagyon szépen fel késziték, és ott a házigazdák és a vendégek el beszélték ennek a meglátagatónak a részleteit. Remélem hogy ez a meglátagatás legyen eredményes és hozan sok jót a csángó főldre, és ne maradjan csak egy kirándulás.

Tisztelettel

Lőrinc Cselesztin

Egymilliót ad a Parlament a csángóknak

Senkinek sincs joga megkérdőjelezni a csángók identitását ha ők magyaroknak vallják magukat- jelentette ki a román parlament elnöke miután találkozott Szili Katalinnal. A román és a magyar házelnök kész közbenjárni a Vatikában, hogy a moldvai csángó magyarok anyanyelven hallgathassanak szentmisét. Ezt Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke jelentette ki a román képviselőház elnökével való találkozója után Bákóban. Bogdan Oldeanu a Bákó megyei magyar nyelvű oktatás akadályoztatásával kapcsolatban kijelentette: senkinek nincs joga megkérdőjelezni a csángók identitását, ha ők magyaroknak vallják magukat. A közhivatalok feladata a feltételek megteremtése, nem az akadályoztatás - mondta.

Szili Katalin nyitott és őszinte párbeszédként értékelte a találkozót, amelyen tabunak számító kérdéseket is tisztáztak. Az eszmecserén olyan kérdéseket is érintettek, mint a parlamenti kisebbségi helyzetből való kormányzás tapasztalatai - nyilatkozta a Kossuth Rádiónak Szili Katalin.

A magyar parlament egymillió forinttal kívánja támogatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetséget (MCSMSZ) - jelentette be péntek este a szövetség bákói hivatalában Szili Katalin. A magyar törvényhozás által adományozandó összeget a szövetség belátása szerint használja fel - tette hozzá a házelnök, aki a nap folyamán hivatalos csángóföldi látogatáson vett részt. Délelőtt tárgyalásokat folytatott Bákóban Bogdan Olteanuval, a román képviselőház elnökével.

Szili Katalin hazautazása előtt az MTI-nek elmondta: a látogatás "diplomáciai premier" is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció.

A magyar házelnök kedvezően fogadta román partnerének hozzáállását a magyar nyelvű oktatás kérdéséhez. Megállapította, hogy a magyar nyelv ma már hivatalos európai nyelv, amelyet érdemes tanulni és terjeszteni, Csángóföldön pedig különösen fontos ennek a nyelvnek az oktatása.

Fontos gesztusnak nevezte a román képviselőházi elnök részéről, hogy hajlandó segíteni a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. Megállapodtak abban, hogy - ha ilyen jellegű igény érkezik hozzájuk - közösen írnak levelet a Vatikánnak.

Bogdan Olteanu az MTI-nek adott nyilatkozatában - a csángóföldi magyar nyelvoktatást akadályozó törekvésekre utaló kérdésre válaszolva - elmondta: nem kíván történelmi fejtegetésekbe bonyolódni, de azt az elvet vallja, hogy sok román állampolgár van, aki tanulni szeretné az anyanyelvének tartott nyelvet. Ezeknek az embereknek joguk van anyanyelvüket művelni, illetve ezen a nyelven tanulni - mondta a román házelnök, leszögezve, hogy a mindenkori kormánynak kötelessége elősegíteni ezt a törekvést, az államnak teljesítenie kell állampolgárainak ezt az igényét.

A magyar képviselők szorgalmazták, hogy testvérvárosi kapcsolatok jöjjenek létre magyarországi és csángóföldi kisebb és nagyobb települések között.

Szili Katalin a nap második felében olyan csángó falvakat tekintett meg, ahol a magyar nyelvoktatás tekintetében jobb és rosszabb példákkal egyaránt szembesülhetett.

Lészped faluban felkereste azt a román állami iskolát, amelyben magyar nyelvet is tanulnak. Látogatást tett Nagypatakon, ahol az utóbbi időben több magyarellenes megnyilvánulással próbálták akadályozni a gyermekek iskolán kívüli magyar nyelvoktatását, valamint Csíkfaluban, ahol viszont nagyon jól halad a tanítás ügye. Ezen a helyen a házelnök a keresztszülői program keretében vállalta egy csángó kislány taníttatásának erre a tanévre szóló költségeit. Ugyancsak keresztszülői szerepet vállalt a delegáció néhány más tagja is.

Oláh Gál Elvira(MR), MTI

Le kell vetkőzni a régi görcsöket

Nincsenek tabuk köztünk, nincsenek túlzó igények, csak az, amit európaiságunk követel számunkra - nyilatkozta tegnap Bákóban Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke a román képviselőház elnökével tartott megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Bogdan Olteanuval többek között a kétoldalú kulturális kérdésekről, a moldvai magyarok anyanyelvű oktatásáról és annak lehetőségéről beszéltek, hogy közösen lépjenek fel a Vatikánban a magyar mise ügyében. A két házelnök szorgalmazza a Lisszaboni Szerződés életbe ültetését, együtt kívánnak működni azért, hogy mindkét országban hárítsák el a kisebbségi jogok biztosításának akadályait, és mivel a 2008. év Európában a kultúrák közötti párbeszéd éve, az oktatás és a kultúra terén tesznek egymás irányába lépéseket. Mindketten modellértékűnek tartják a félévenkénti találkozókkal megerősített együttműködést, és kezdeményezik testvérkapcsolatok kiépítését magyarorszá­gi és Bákó megyei települések között. Szili Katalin szerint természetes, hogy a nyilvánosság előtt is folytatnak tárgyalást azokról a kérdésekről, amelyek számukra a legfontosabbak, és szeretné levetkőzni a régi görcsöket.

Újságírói felvetésre, miszerint a román házelnöktől eltérően vannak, akik nem ismerik el, hogy Moldvában élnek magyar identitású és anyanyelvű emberek, Bogdan Olteanu leszögezte: ,,vannak emberek, akik ilyen identitásúnak vallják magukat, olyan identitásúnak, ami magyar anyanyelvet jelent, és ez az ő joguk, hogy ezt megtegyék. A mi kötelességünk mint közszereplőknek az, hogy ezekben a törekvéseikben támogassuk őket. Senki nem születik okosként, illetve toleránsként, ezek olyan dolgok, amiket meg kell tanulni."

A két házelnök együtt látogatott a lészpedi iskolába, ahol hatvanöt csángó gyermek jár a heti három magyarórára, és meghallgatták a diákok magyar és román nyelvű zenés előadását. A Háromszék kérdésére Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program felelőse elmondta: ,,nagy jelentősége van annak, hogy ilyen magas rangú román és magyar közjogi méltóság látogatott el egy moldvai állami iskolába, ahol Bogdan Olteanu, a jelen lévő Bákó megyei főtanfelügyelő, a helyi polgármester és a népes küldöttség tagjai hallották a lészpedi gyermekeket magyarul énekelni, szembesülhettek azzal, hogy jól értekeznek a magyarországi delegáció tagjaival, nem lehet tehát ezentúl arra hivatkozni, hogy nincs szükség magyarórákra, mert úgysem értik ezt a nyelvet".

Nagypatakra, ahol februárban egy alakulóban lévő román civil szervezet akarta megakadályozni, hogy a délutáni magyarórákra engedjék a szülők gyermekeiket, illetve Csíkfaluba a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselői kísérték el Szili Katalint, aki mindkét település polgármesterének parlamenti ezüstérmet adott át köszönetképpen azért, amit a magyar identitású helybeliek önazonosságának megőrzése érdekében tesznek, és mindhárom településen (Lészpeden is) DVD-lejátszót és tankönyveket, illetve meséskönyveket adományozott a magyar oktatási csoportoknak.

Bár a látogatáson nem született konkrét feladatokban körvonalazódó megegyezés egyik felvetett téma tekintetében sem, a két házelnök találkozójának eredményéről bizakodóan azt lehet remélni, mint amit a forrófalvi asszonyok énekeltek: ,,eső után zöldül a mező".

Szerző: Fekete Réka 

Szili Katalin szerint fontos, hogy Csángóföldön találkozhat a román képviselőház elnökével

Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:

Csíkszereda, 2008. április 10., csütörtök (MTI) - Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását - mondta csütörtökön Csíkszeredában az MTI-nek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

A házelnök úgy fogalmazott: mostani romániai látogatásának egyetlen politikai programja van, ez pedig a Bogdan Olteanu román házelnökkel tervezett bákói találkozó. Utalt arra, hogy a két parlamenti elnök félévente találkozik egymással hol magyar, hol román földön, ilyenkor együttesen tekintik át a közös cselekvés lehetőségeit.

Szili Katalin fontos üzenetnek, gesztusnak tekinti román részről, hogy éppen Csángóföldön ülhet közös asztalhoz román kollégájával. Elmondta, hogy a tárgyalások témája lesz a két ország parlamentje közötti európai uniós együttműködés, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződésben foglaltakat is.

A megbeszélések témái között minden bizonnyal a magyarországi nemzeti kisebbségek, illetve a romániai magyar kisebbség helyzete is szerepel, különösen nagy hangsúlyt helyezve a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. Szili Katalin jelezte: szeretné majd megköszönni a román félnek mindazt, amit eddig tett ezért az ügyért, és áttekinteni mindazt, amit a jövőben közösen tehetnek. Hangsúlyozta: nagyon fontos a párbeszéd minden kérdésben, az európai politizálás elveinek csakis ez felel meg.

A mostani látogatás többi része a kultúrához és az oktatáshoz kötődik - fűzte hozzá a magyar házelnök, felidézve, hogy az előző napon felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet. Ezt a várost a házelnök a térség szellemi központjának nevezte, amely sok színművészt is adott a magyarságnak.

Előző este Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását csütörtökön megtekintette Csíkszeredában. Ezen a napon beszélt Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel is, aki hátrányos helyzetű gyermekeket karol fel az általa létrehozott otthonban, családias környezetben. Ugyancsak csütörtökön a delegáció megállt Korondon és Farkaslakán, Tamási Áron szülőfalujában.

Csíkszeredában a Székely Nemzeti Múzeum megtekintése után Szili Katalin a Sapientia egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott a Városi Kollégiumban. Ezután a csíksomlyói Kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül.

Szili Katalin parlamenti delegáció élén tesz látogatást Romániában. Kíséretében van Botka Lajosné és Géczi József Alajos szocialista, Ékes Ilona és Gulyás Dénes fideszes, Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, valamint Sándor Klára szabaddemokrata képviselő.

Nyelvi és vallási önazonosságukat védik a moldvai csángók 

Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:

Sepsiszentgyörgy, 2008. április 9., szerda (MTI) - Csángóknak nevezik azt a népcsoportot, amely archaikus magyar nyelvet beszél, római katolikus vallású, és az egykori magyar királyság legkeletibb határán telepedett le nyolc-kilenc évszázaddal ezelőtt.

Az elnevezés valószínűleg egy már elenyészett jelentésű szónak ("elvándorolt", "elszakadt") a származéka, így nevezik elsősorban a moldvai magyarokat, de vannak még gyimesi és dévai csángók, és ezt a szót használják a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságra is.

A moldvai csángók a Románia részét képező Moldva tartományban élnek, Bákó (Bacau), Neamt, Jászvásár (Iasi) és Vrancea megyékben alkotnak számottevő közösségeket. Vallási szempontból az ottani negyedmilliós katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak egynegyede. Egyes kutatók szerint azonban számuk ennél is kevesebb.

A Wikipedia internetes lexikon szerint a népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották, akik mellé a magyar királyok a XII.-XIII. században erdélyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokat telepítettek. A XV.-XVII. század között magyar husziták és erdélyi menekültek csoportjai érkeztek oda, az 1764-es madéfalvi veszedelem után pedig nagyszámú székely népesség telepedett le azon a vidéken. Sokak szerint ez utóbbiak leszármazottai alkotják a mai magyar nyelvű moldvai csángók többségét. A történészek szerint a moldvai román anyanyelvű katolikusok jó részének ősei ezért szintén az egykori magyar lakosság között keresendők.

Pozsony Ferenc néprajzkutató egyik tanulmányában azt írja: a XIX. század végéig a falvakon élő és mezőgazdasággal foglalkozó moldvai magyarok sajátos szerkezetű, középkorias etnikai azonosságtudattal rendelkeztek. Mivel a nemzetépítés korában a Kárpátok gerincén meghúzódó országhatáron kívül éltek, nem vettek részt a polgári magyar nemzet megteremtésének legfontosabb eseményeiben, de sokáig kimaradtak a román nemzetépítés jelentősebb folyamataiból is - írja a kutató.

Az utóbbi években több csángó konferenciát is tartottak Romániában. Ezeken a találkozókon sokszor keveredtek az egyes román előadók "hazafias" okfejtései a tudományos, valódi kutatásokon alapuló érvekkel.

Varga Andrea Romániában kutató magyar történész felhívja a figyelmet arra: az Európa Tanács 1521-es számú ajánlása - felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában - kimondta: a csángók "római katolikus vallású, nem homogén csoportot" alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő.

Csakhogy ezeket az ajánlásokat Petru Gerghel, Iasi római katolikus megyéspüspöke sajátosan értelmezi, vagyis csak akkor engedélyezi a magyar mise bevezetését egy-egy gyülekezetben, ha meggyőződik arról, hogy a híveknek legkevesebb két százaléka nem beszéli a román nyelvet.

A kutató emlékeztet arra is, hogy a történelem során a római katolikus egyház kihasználta a csángók vallásukhoz való ragaszkodását, és különféle eszközökhöz folyamodott, amelyek eredményeként mára a csángók vallásilag homogén, de nyelvileg heterogén csoporttá váltak.

A moldvai csángómagyarok az elmúlt években megteremtették saját érdekvédelmi szervezetüket, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, amely elsősorban identitásuk - így anyanyelvük - megőrzését tűzte ki célul. A magyar oktatási minisztérium és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az utóbbi években jelentősen támogatta e törekvésüket. Főleg ennek eredményeként ma már román állami iskolában is oktatják a magyar nyelvet, így a Bákótól nem messze eső Lészped faluban, amelyet Szili Katalin magyar házelnök csángóföldi látogatásán készül felkeresni.

Szili Katalin Csángóföldre látogat
2008. április 8. 11:23

Április 11-én, pénteken Csángóföldre látogat Szili Katalin a Magyar Országgyűlés elnöke. Bákóban találkozik Bogdan Olteanu román házelnökkel. A hivatalos tárgyalást követően munkaebéden vesznek részt, majd Lészpedre látogatnak, ahol a helyi iskola vendégeiként betekintést nyerhetnek a csángóföldi magyar oktatásba is.

Délután a házelnök asszony magánlátogatás keretében, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vendégeként Nagypatakra, illetve Csík faluba látogat, majd a Szövetség bákói irodájában zárja csángóföldi útját. Egy nappal korábban, április 10-én meglátogatja Csíkszeredában a csángóföldi gyerekek kollégiumát, ahol a Szövetség oktatási programja keretében 58 moldvai diák kap szállást, étkezést.

Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy 2008. április 9-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vezetésével parlamenti delegáció hivatalos látogatásra Romániába utazik. A delegáció sepsiszentgyörgyi, csíksomlyói és csíkszeredai programját követően Csángóföldre látogat, ahol kétoldalú tárgyaláson vesz részt Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel, majd csángó falvakat látogat meg.

 A delegáció magyarországi tagjai: 

• -          Szili Katalin házelnök asszony

• -          Botka Lajosné képviselő (MSZP)

• -          dr. Géczi József Alajos (MSZP)

• -          Ékes Ilona (FIDESZ)

• -          Gulyás Dénes képviselő (FIDESZ)

• -          dr. Hoffmann Rózsa képviselő (KDNP)

• -          Sándor Klára képviselő (SZDSZ)

A látogatás moldvai programja:

2008. április 11. péntek:

11.00   Érkezés a bákói prefektúra épületéhez.

            Szili Katalin házelnök asszony vezette delegáció tárgyalása Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel.

 12.00   Közös házelnöki sajtótájékoztató

 14.00   A két házelnök és kísérete látogatást tesz a „Fundatia de Sprijin Comunitar” nevű román jótékonysági és szociális NGO-nál.

 14.30   A két házelnök és kísérete látogatást tesz Lészped faluban, a helyi -magyar nyelvet is oktató- román állami iskolában.

 15.45   Továbbutazás Forrófalva - Nagypatak településekre.

17.45   Látogatás Csíkfalu településre

18.45   Látogatás a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége irodájába

19.00   Vacsora Bákóban az MCSMSZ vezetőivel valamint magyar nyelvű tanítókkal. 

Mesekönyveket és DVD lejátszót visz Szili csángó gyermekek részére

Szili Katalin és az általa vezetett parlamenti delegáció pénteken a csángóföldi Lészped faluba utazik, ahol a magyar nyelvet is oktató román állami iskolának tankönyveket, mesekönyveket, DVD lejátszót, és filmeket visz ajándékba.

Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programjának felelőse a szövetség honlapján így ír:

"2000-ben egyesek kivitelezhetetlennek, mások vakmerőségnek vagy éppen szélmalomharcnak tartották azon ötletünket, hogy moldvai csángó falvakban kezdjünk el először iskolán kívüli foglalkozások keretében, majd az iskolákban is magyar nyelvű foglalkozásokat szervezni a gyerekeknek.

Akkor még nem tudtuk, hogy pontosan mekkora feladatra is vállalkozunk, de egyet láttunk, hogy sok faluban a gyerekek is értenek még, beszélnek még magyarul, azaz 'csángósan', ahogyan ők nevezik a magyar nyelvnek az errefelé hallható számunkra nagyon értékes és szép dialektusát".

Hegyeli nemrég az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: ma ezerötszáz csángó gyerek látogatja Moldvában a magyarórákat. Az elmúlt hét esztendő kitartó munkájának eredményeként ma az állami tanintézményekben nem kötelező tantárgyként megtartott magyarórákon 992 gyermek vesz részt, iskolán kívüli oktatásban pedig további 500 gyerek részesül.

Így összesen tizenkilenc faluban nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, 15 faluban állami iskolában is tartanak órákat. A tanulók egy része az állami oktatás mellett az iskolán kívüli magyarórákat is szorgalmasan látogatja.

A csángómagyar oktatási program nyolc éve indult Klézsén, az első pedagógusok egyike éppen Hegyeli Attila és felesége volt. Ma már 36 pedagógus tanítja a magyar nyelvet Moldvában.

Az oktatási program vezetője szerint bővíteni lehet még a magyarul tanulók számát, körülbelül húsz olyan település létezik ugyanis még Csángóföldön, ahol a gyermekek beszélik a magyar nyelvet. A terjeszkedéshez azonban további pedagógusok jelenlétére lenne szükség.

Az oktatás elősegítése érdekében a Duna Televízió korábban ugyancsak tankönyvadományt juttatott a csángó gyermekeknek, akik a televízió és a csíkszeredai Hargita Népe című napilap munkatársai révén kapták meg a könyvcsomagot.

Hegyeli szerint, bár nyolc éve oktatnak magyarul, a helyi pedagógusok és a római katolikus papok még mindig gáncsoskodnak. Legutóbb például Diószegen és Nagypatakon a magyarul tanuló gyermekeket megszégyenítették román társaik előtt, és levonták magaviseleti jegyüket. A helyi média és a katolikus egyház általában is elutasító magatartást tanúsít – panaszolják a szövetségben. (mti)

Észervételeit, javaslatait várjuk az info_kukac_keresztszulok.hu e-mail címen.
Copyright © 2006 KERESZTSZÜLÕK A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKÉRT Egyesület
Legutóbb módosítva: 2009. november 23.