|
|
|
|
A Moldvai csángó magyarok Szövetsége
Az MCSMSZ 1990 októberében alakult Sepsiszentgyörgyön. Bíróságon 1991-ben lett bejegyezve, a 31/PJ/1991 számmal. Az Alapszabályzata szerint: "A szervezet célja a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erosítése, az örökölt nyelvi, kulturális, muvészeti és tudományos ismeretek elsajátítása." 1990-tol segítette a Erdélyben magyarul tanulni vágyó csángó magyar diákokat. Ezt a tevékenységet 1992-tol teljesen átvette a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány. 1990-92 között, Eross J. Péter szerkesztésében, megjelentette a kétnyelvu Csángó Újság címu havilapot a csángó magyarok számára. 1992-ben a lap Moldvai Magyarság címet kapta, szerkesztoje Osz Eross Péter, kiadója pedig a Csángó Alapítvány. 1995-tol az MCSMSZ a Romániai Magyar Demokrata Szövetség társult tagja. Az RMDSZ elismeri a Moldvai Csángómagyaok Szövetségét a moldvai csángó magyarság egyetlen legitim érdekképviselo szervezetének. Így az MCSMSZ élvezi az RMDSZ bizalmát és táomogatását. 1997 végén az MCSMSZ Bákóba költöztette felszerelését és irodát nyitott, és ezzel az MCSMSZ tevékenysége új fejlodési szakaszba lépett. Habár az iroda felszereltsége még nagyon kezdetleges és szegényes, a személyzet és az önkéntesek lelkesek és elkötelezettek. Megalakulása óta harcolt a magyar nyelvu mise és oktatás bevezetéséért a moldvai csángó magyar falvak templomaiba és iskoláiba. Több alkalommal és helyszínen aláírásokat gyujtöttek magyar nyelvu miséért és iskolai oktatásért, de a kérelmezok óhaját nem vette figyelembe sem a helyi római katolikus egyház, sem a tanfelügyeloség. A helyi sajtó is ellenségként, hazaárulókként mutatta be a magyar nyelvet óható csángó magyarokat. 2000-tol szervezett iskolán kívüli magyar nyelvoktatás kezdodött több Bákó megyei csángó magyar községben; e tevékenység miatt 2001-ben a helyi tanfelügyeloség pert indított az MCSMSZ ellen, kérve a Szövetség felszámolását. 2002-ben az MCSMSZ sorra pert nyer a bákói tanfelügyeloség indítványa ellen a törvényszéken, majd a bíróságon és a táblabíróságon is. Szintén ez évtol két moldvai csángó magyar településen, Klézsén és Pusztinán beindult egy-egy csoport, amely anyanyelvként tanulta a magyar nyelvet a helyi állami iskolákban heti 3 órában. Az iskolán kívüli magyar nyelvoktatás is újabb helyszínekkel bovült. Tevékenysége során az MCSMSZ több, Moldvában zajló kulturális eseménynek támogatója, rendezoje és házigazdája. A Moldvai csángó magyarok Szövetségének nagy szüksége van támogatókra és támogatásokra. Az MCSMSZ nagy történelmi pillanatok részese, és kár lenne elszalasztani az adódó lehetoségeket. Az iroda mindenki elott nyitva áll, aki jó szándékkal lépi át küszöbét, és tudni kell, hogy a magyarság egyik legkeletibb hídfoje. Az MCSMSZ helyzete nehéz, anyagi és emberhiánnyal küzd. Saját erejébol az asszimilációt nem tudja feltartóztatni. A Moldvai csángó magyarok Szövetsége honlapja
A magyar nyelvterület legkeletibb pereme: Magyarfalu. A közel másfél ezer lelkes, sajátos identitású csángók lakta településen egy néhány négyzetméteres fészerben működik a magyar iskola. Szűcs Tamás riportja. tovább... |
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
