|
|
|
|
Elnapolt közvitaNagypatakon 2008. március 2-ra, vasárnapra, a nagymise utáni időpontra közvitára hívtak azok a plakátok, amelyek az elmúlt héten jelentek meg a falu kerítésein. Szövetségünk a polgármesteri hivatalnál megtudta, hogy nincs semmilyen bejelentett demonstráció arra az időpontra, így kértük, hogy illegális, magyarellenes megmozdulást ne engedélyezzenek. A rendőrséggel folytatott tárgyalásunkon ugyanezt kértük, hozzátéve azt is, hogy vegyék komolyan az előző napokban lezajlott eseményeket (a magyarórák helyszínének kővel való megdobálása) és biztosítsák két ott dolgozó és lakó kollegánk biztonságát. A rendőrségtől is ígéretet kaptunk, hogy a demonstráció elmarad, tanáraink védelme pedig biztosított. Végül a vasárnapi nagymise végén a helyi plébános csak néhány mondattal utalt a kilakult helyzetre: arra kérte a híveket, hogy semmilyen provokációra ne válaszoljanak, és őrízzék meg a falu békéjét, hozzátéve azt is, hogy "valamilyen honlapon" megjelent egy rendbontásra buzdító felhívás. A nagymisét követően nem volt semmiféle gyülekezés, a tüntetés beharangozói meg sem jelentek a templom előtti téren. A szervezők elmondása szerint azonban nem lemondták, hanem csak elnapolták a tervezett tüntetést. A magyarórákra járó diákok száma az iskolai fenyegetések és a faluban uralkodó közhangulat miatt jelentősen megcsappant, reméljük hamarosan mégis visszatérnek a foglalkozásokra. Káposzta vagy gulyás?2008-02-29
Ezeken többek között az a szöveg áll: „Egyesek megpróbálnak megosztani bennünket azt magyarázván, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk. Az vagy, aminek érzed magad. Én román vagyok. Te? Az őseink Romániáért harcoltak.” A plakát piros, sárga és kék betűs sorokban teszi fel a tisztázandó kérdéseket: Magyar falu Nagypatak? Töltött káposzta vagy gulyás? Valea Mare (a falu román neve – szerk. megj.) vagy Nagypatak? „A mi kerítésünkre is tettek ilyen plakátot. Leszedtük, de másik került a helyébe” – nyilatkozta a Krónikának Maczó Balázs, aki társával, Varga Mátéval Magyarországról költözött a csángó oktatási program keretében a településre, hogy csángó gyermekeket tanítson. A fiatalember arról tájékoztat, hogy izgalmakkal teli napjuk volt szerdán, amikor Izidor Ştirbu vezetésével egy bákói tévéstáb látogatott el hozzájuk a délutáni magyar oktatásról érdeklődni. Angolul próbáltak szót érteni, mert a látogatók magyarul, a tanárok pedig románul nem tudtak. Noha nem járultak hozzá, hogy felvegyék és műsorra tűzzék a beszélgetésüket, ez valószínű megtörtént, mert este kilenc óra tájt kövekkel dobálták meg a házukat. „Kimentünk, de nem láttunk senkit” – meséli Maczó Balázs. A tanár kérdésünkre elmondta, csütörtökön már nem tapasztalták, hogy feszült lenne a hangulat a faluban. Maczó Balázs tanár azt is hozzátette, Nagypatakon romántudás nélkül sem nehéz boldogulniuk, szinte mindenkivel meg tudják értetni magukat magyarul. Beizzított hatóságokCsütörtökön Hegyeli Attila (képünkön), a csángó oktatási program vezetője járt a település polgármesteri hivatalában, hogy védelmet kérjen a munkatársai számára. Mint megjegyezte, az alpolgármester tőle értesült a meghirdetett közvitáról, és kijelentette, egyáltalán nem támogatja azt. A délutáni órákban rendőr látogatott el abba a nagypataki házba, amelyet a magyarórák megtartására bérelt, és amelyikben a magyarországi tanárok is laknak. Ellenőrizte a tanárok iratait, majd Hegyeli Attilát telefonon a Bákó megyei rendőrségre rendelte péntek reggelre. „Azt hiszem, hogy a vasárnapi közvitával kapcsolatos községházi bejelentésünk ügyében kell majd nyilatkoznom” – jelentette ki Hegyeli. Hozzátette, Koszovó függetlenségének a kikiáltása óta érzékelhetően felerősödött a magyarellenes hangulat a megyében. A programfelelőst február 20-án egy bákói helyi tévécsatorna hívta vitára, melynek az volt a címe: A csángókérdés a koszovói helyzet kontextusában. Az élő műsorban ugyanezt a nagypataki fiatalembert kapcsolták telefonon, aki Hegyeli szerint elmondta, folyamatban van egy szervezet bejegyzése a faluban, mely tucatnyi taggal rendelkezik, és a magyaroktatás megszüntetését tekinti céljának. Azt is bejelentette, felmérés készül a faluban, amelyben a csángó szövetség tevékenységeinek jogosságát és hasznát firtatják majd, és tájékoztatják a lakosokat arról, hogy a gyerekeket kihasználva szövetségünk erőszakos elmagyarosítást végez. Megtört lendületAmint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) honlapján közölt beszámolóból kiderül, a nagypataki szervezkedés nem is egészen sikertelen. A két fiatal tanár 2007 novemberétől mintegy harminc gyermekkel foglalkozott a délutáni magyarórákon, és a gyermeklétszám fokozatos gyarapodása azt mutatta, hogy a gyermekek szívesen jártak a magyarórákra. Ez a folyamat azonban az elmúlt hetekben megtört. Ştirbu találkozott a magyarul tanuló gyermekekkel és szüleikkel, és a gyermekekre leselkedő vélt veszélyekre figyelmeztette őket. Az egyik ilyen találkozásnak a helyi állami iskola adott helyet. A világhálón közölt beszámoló szerint 2008. február 26-án a szokásos délutáni magyarórán már csak egy gyermek jelent meg, aki elmondta, többet nem tud magyarórára jönni, mert a román iskolában megfenyegették a magyarul tanulókat. Elmondása szerint a román- és a történelemtanár is rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba, ha továbbra is látogatják a magyarórákat. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége tiltakozásában elsősorban az ellen foglalt állást, hogy a szövetség céljaival egyet nem értő csoportosulás erőszakos módon próbálja rákényszeríteni véleményét a közösségre. „Reméljük, nem fajul el a helyzet Nagypatakon úgy, ahogyan ez már néhány más településen megtörtént” – zárul az MCSMSZ hírlevele. Hárított vádakA telefonon elért Izidor Ştirbu csütörtökön este elmondta, maga is csángónak tartja magát, de csak néhány tucatnyi csángó kifejezést ismer. Meglátása szerint azonban a csángó nyelvnek nincsen köze a magyar nyelvhez. A vállalkozó cáfolta, hogy lebeszélte volna a nagypatakiakat arról, hogy gyermekeiket a délutáni magyarórákra engedjék. „Nem tettem semmi egyebet, csak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által összeállított tájékoztató füzetből felolvastam azokat a törvénycikkelyeket, amelyek a magyar nyelvoktatást szabályozzák” – magyarázta. Stirbu kifejtette, személyesen is fontosnak tartja azt, hogy tanuljanak idegen nyelveket a gyermekek. Csupán azzal nem ért egyet, hogy a magyar nyelvet anyanyelvként tanítsák. Hozzátette, semmi baja a magyarországi tanárokkal, rokonszenves fiataloknak ismerte meg. Határozottan rosszallotta, hogy a bejegyzés előtt álló egyesületét a magyar nyelvoktatás elutasításával hozta összefüggésbe a csángómagyarok szövetsége. Kijelentette, az egyesület egyedüli célja Nagypatak fejlesztése. Hozzátette, szívesen el is küldi az egyesület statútumát, hogy erről magunk is meggyőződhessünk. Szerző: Gazda Árpád |
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|