|
|
|
|
TovábbtanulókA moldvai csángók közül a 60-as évektől kevesen tanulhattak magyarul, de románul sem sokan, ezért nem volt értelmiségi rétege a moldvai magyarságnak. 1990 óta több erdélyi városba mentek csángó gyerekek Moldvából, hogy magyar iskolában tanulhassanak. A tizenöt év alatt közel 1200 moldvai csángó fiatal részesült magyar nyelvű oktatásban. Eleinte, mivel Moldvában nem volt semmilyen szintű magyar nyelvű oktatás, kisebb V-VI. osztályos gyerekek is jöttek, hogy legyen idejük felzárkózni, és sikeresen részt vehessenek a felvételiken. Így például Csíkszeredában a József Attila Általános Iskolában külön, csak csángó gyerekekből álló osztályok voltak. 1992-ben létrejött a Domokos Pál Péter Alapítvány, amely adományokból biztosította a gyerekek költségeit. 2003-tól a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Moldvai csángó magyarok Szövetsége csángó magyar Pedagógusok Testülete vállalta - pályázat útján szerzett támogatásokból - a továbbtanuló diákok költségeit, de továbbra is segít a Domokos Pál Péter Alapítvány is. A moldvai csángó oktatási program már egységesen kezeli a benti, moldvai és a továbbtanuló programot, azok a diákok jönnek ma már ki tanulni erdélyi középiskolákba, akik otthon eljártak a magyarórákra, lett légyen az iskolán kívüli vagy az iskolai oktatás, már megtanultak írni-olvasni magyarul. Ma hat helyszínen, Csíkszeredában, Bukarestben, Gyimesfelsőlokon, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron és Kolozsváron, különböző líceumokban, szakközépiskolákban, szakiskolákban, egyetemeken tanulnak moldvai fiatalok. Már otthon, az iskolában vagy iskolán kívüli oktatásban szerzett ismeretekkel jönnek, ami még mindig nem elég, de már jó eséllyel felzárkózhatnak erdélyi társaikhoz, így nem szükséges, hogy kiskorban - 15 éves koruk előtt - elszakadjanak a családtól. A nagy távolságok miatt ezek a diákok csak ritkán mehetnek haza, tehát megpróbálunk hétvégére is programokat, kirándulásokat szervezni számukra. A 99 fiatal Moldva különböző falvaiból származik, és ha más-más városban tanulnak, esélyük sincsen, hogy megismerjék egymást, és később otthon egy erős, tevékeny értelmiségi réteget képezzenek. Ezért közös programokat is szervezünk, hogy megismerhessék egymás nehézségeit, sikereit, örömeit, hiszen függetlenül attól, hogy melyik város, melyik középiskolájába jutottak be, ugyanazzal a szituációval találják magukat szembe. A moldvai iskolákban románul folyik az oktatás. Ezek a gyerekek tehát, bár általában heti három órában tanulták otthon a magyart, mint anyanyelvet, a többi tantárgyat románul tanították nekik, a szakkifejezéseket csak románul ismerik. Minden jó jegy az első évben egy hőstettnek számít, hiszen addig, míg társaiknak egy új lecke csak néhány új fogalmat jelent, addig a moldvai kilencedikesnek az csupa, számára ismeretlen szavat tartalmaz. És ezt a hátrányukat úgy kell behozniuk, hogy négy év múlva székelyföldi társaikkal együtt mérettetnek meg az érettségi vizsgákon. Tanárok: Ferencz Éva eva_ferencz@hotmail.com és Ferencz Lilla f.lilla@freemail.hu
Nevelőtanárként a csángó diákok közöttTampu Emil vagyok, Beszterce megyében, Vicében nőttem fel. Családom hat fiútestvéremmel együtt diószénből származik. A gimnáziumot Gyulafehérváron végeztem, utána teológiát tanultam. Még nem volt munkahelyem, mivelhogy mostanig tanultam. Most Csíkszeredában dolgozom a továbbtanuló csángó diákok nevelőtanáraként. Az én feladatom elsősorban végigkísérni az életük lelki oldalát, megszervezem a szabadidejüket. Ezt különféle játékokkal igyekszem érdekesebbé tenni, hétvégenként meg programokat szervezek számukra, pl.: kirándulunk, vagy otthon a bentlakásban valami értelmes dologgal töltjük el az időt. Szeretem a jelenlegi munkámat, egyelőre nem találkoztam nehézséggel, minden a rendjén van. Úgy veszem észre, hogy a gyerekek fogékonyak a jóra is, lehet velük dolgozni és eredményeket elérni. Tampu Emil, Csíkszereda
|
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
