|
Szavazás!
| |
Magyarfaluban immár harmadik éve folyik szervezett keretek között - a
csángó magyar Oktatási Program részeként - a magyaroktatás, a gyerekekkel való
foglalkozás magyar anyanyelven.
A 2002-2003-as években Csoma Gergely vezette rá a gyerekeket a magyar
identitás, illetve nyelv kincsértékének megőrzésére.
Munkája eredményeként 35 szülő kérvényezte a gyerekei számára a magyaróra
bevezetését az állami iskolába. A kérvényeket közjegyzőnél hitelesítették.
Barátnőmmel, Kővári Júliával, léptünk Csoma Gergely örökébe, és immár második
éve élünk és dolgozunk Magyarfaluban.
Idén 70 gyerek jár az iskolai magyarórákra, amelyek sajnos nem kerülhetnek be
a többi óra közé, így reggel héttől, órák előtt, és délben, órák után tartjuk a
magyarórát. E nehézségek ellenére is reméljük, hogy jövőre újra megduplázódik az
iskolában magyarul tanuló gyerekek száma.
Ezen kívül iskolán kívüli tanítás, foglalkozás is folyik délutánonként, ahova
jelen pillanatban több mint 100 gyerek jár. Ez nem olyan kötött, mint az iskolai
program; nem csak tanulunk, hanem játszunk, énekelünk, táncolunk, valamint
kézműves foglalkozásokat is tartunk.
Nagy-nagy öröm számunkra, hogy egy hónapja a délutáni foglalkozások
barátságos, gyerekközpontú tanteremben zajlanak, melynek neve: Magyar Iskola.
Az apró pozitívumok, a sok-sok értelmes, ügyes, fejlődő gyerek érdekessé,
tartalmassá teszi az igyekezetünket, ittlétünket.
Tanárok:
Molnár Imola
magyarfalu@csango.ro
Kapcsolattartó keresztszülő:
Ormosy Levente
ormosy.l@freemail.hu
20/222-9642
Magyarfaluban tanítok
 Nevem
Molnár Imola, a székelyföldi Kézdialmáson születtem. anulmányaimat
Kézdivásárhelyen, majd Kolozsváron végeztem, katolikus vallás és német szakos
vagyok.
Már első éves egyetemistaként láttam a felhívást, miszerint tanárokat keresnek
Csángóföldre, azonban igazából utolsó éven döntöttem úgy, hogy ide jövök.
Valami többet kerestem kezdő pedagógusként annál, hogy naplóval a kezemben
bemegyek az osztályterembe, majd elköszönök. Úgy érzem, itt megtaláltam.
Magyarfaluban tanítok, egy Bákótól mintegy 60 kilométerre elhelyezkedő faluban.
A faluban már több éve van magyaroktatás, így munkám inkább építés mint
alaprakás.
Harmadik osztályosoktól hatodikosokig, öt csoportban járnak hozzám a gyerekek
délutáni magyarórára. Szombatonként pedig az ovisok otthonává lesz a kis
tantermem.
Ezek az órák nem kötelezőek, így az egyetlen módszer amivel tanítványokat
szerezhetek és megtarthatok az, hogy megszerettetem a gyerekekkel úgy az
óráimat, mint önmagamat. Erre törekedtem már a kezdetek kezdetén, ma úgy érzem
többé kevésbé sikeresen.
Az óráimon főleg a játékra fektetek óriási hangsúlyt, azonban természetesen
minden játéknak megvan a maga jól megalapozott célja.
Nemcsak tanítani jöttem, hanem emellett nevelni is, így célom a tudás átadása
mellett az alapvető erkölcsi, vallási illetve a társas lét normáinak átadása.
Már a kezdetektől igyekeztem beleolvadni a falu életébe, megismerni a
gyerekeket, így már a tanév második napjától rendszeresen tarthatok órákat.
A gyerekek úgy érzem szívesen jönnek, sokszor már egy órával előtte itt vannak,
így látom a fontosságát és értelmét annak, amit csinálok és ez erőt ad ha
esetleg belefáradnék az építgetésbe, vagy ha rám nehezedne az a nagy távolság
ami köztem és enyéim közt van.
"Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat tehetünk, nagy
szeretettel", olvastam Kalkuttai Teréz anyától. Erre a gondolatra alapozva
próbálok ittlétem alatt a lehető legtöbbet adni önmagamból.
Molnár Imola
 Magyartanárként
Magyarfaluban
Magyarfaluban idén januártól
kezdtem az oktatást, a tanév elején más tanárok dolgoztak itt. Magyar
nyelvórákra a faluban 156 diák iratkozott be, ebből kb. 70-80 azoknak a száma,
akik rendszerességgel látogatják ezeket a foglalkozásokat. A jelenlét nagyon
függ a mezőgazdasági munkálatoktól.
A foglalkozások két helyen
folynak: az állami iskolában a hivatalos órarendbe iktatva, és a magyar házban
délutánonként. Februárig a régi helyszínen, egy bérelt házban tanultunk,
jelenleg pedig a saját épületünkben, amit nemrég szenteltek fel.
A gyerekek osztályonként jönnek az
órákra, I-VIII-ik osztályig, eddig nem sikerült még a csoportokra való bontás,
mivel sok a gyerek.
Ebben a faluban a nyelvállapot
különösen jó, több családban beszélnek csángósan, ami számomra kellemes
meglepetés volt mindannak ellenére, hogy előzetesen tájékoztattak erről.
Másik pozitív dolog a gyerekek
nyitottsága, közvetlensége volt. Ugyanez jellemző a felnőttekre is, nagyon rövid
idő alatt befogadtak engem a faluban. Jó kapcsolatom van a helyi pedagógusokkal
is. Megjegyzésként a kapcsolatok kialakításában én is jó szerepet vállaltam, és
sikerült.
Igazából engem a kíváncsiság, egy
másfajta életvitel megismerése hajtott bele ebbe a tevékenységbe. Ugyanakkor a
segíteni akarás, miért ne adjak ott, ahol még hasznos is, itt a magyar nyelvre
gondolok főleg.
Ebben a faluban, ha szeretsz,
szeretetet kapsz cserébe, és ezért érdemes csinálni bárkinek, ha én már nem is
leszek Csángóföldön.
Gál Veronika, Magyarfalu
|
