|
|
|
|
Kostelek (Coşnea) a Kárpát medence egyik legeldugottabb, de ugyanakkor legfestőibb táján fekvő csángó-magyar falu. Aki egyszer ide ellátogat, az egy életre megfertőződik, szinte biztosan visszatérő vendég lesz. A falu a Csíki havasokban, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben található. A Kosteleket határoló másik két patak, település: Gyepece (Pajistea) és Magyarcsügés (Cădăreşti). Kostelek első írásos említése 1771-ből származik, első telepesei a Siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek mene-déket. A szájhagyomány szerint a falu nevét, az állatokat őriző, körülvevő koskarámról, kosárról nyerte. Kostelek hagyományvilága, néprajzi sajátosságai (viselet, ének és tánckultúra, temperamentum) a gyimesi kultúra sajátosságait hordozza. Kostelek kezdetben önálló közigazgatási egység, később Szépvíz községhez tartozik. 1952-ben az akkori nemzetpolitika részeként a Bákó megyei Ágas községhez csatolják, ahová ma is tartozik.
A FALU LAKOSSÁGAKostelek mondhatni teljes lakossága magyar anyanyelvű, a falut körülbelül 600-an lakják. Munkahely nagyon kevés van a faluban, szinte csak a fakitermelésből és az állattartásból élnek. Éppen ezért a fiatalok nagy része a közeli városokban keres megélhetést. Ezért is fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy jó lenne az Erdély szerte már jól bejáratott faluturizmusba a kosteleki családokat is bevonni. Ezzel a helyiek is keresnének, de a kedves vendégek is egy életre szóló élménnyel gazdagodnának. MIÉRT ÉRDEMES KOSTELEKRE LÁTOGATNI?Sajnos a mai globalizálódó világunkban az emberek eltávolodtak a természettől, az egészséges emberi kapcsolatok visszaszorulóban vannak. Kosteleken (az elzártságnak is vannak jó oldalai) ez a veszély még nem áll fenn. Az ide látogatók itt még olyan hagyományos, ősi kultúrával találkozhatnak, amit lassan már csak a könyvekben, vagy a múzeumokban láthatunk, az itteni emberek még a természettel együtt élve élik meg mindennapi küzdelmes életüket. A kedves vendégek a családoknál töltött idő alatt maguk is megtapasztalhatják ezt az általunk már sajnos elfeledett életmódot. A faluban még lehetőség van olyan hagyományos népi mesterségek megtekintésére (kovácsmesterség, ácsmesterség, szövés, fonás, szénégetés), amivel más tájakon már ritkán találkozhatunk, ezeket élőben ki is lehet próbálni. Az ide látogatók részt vehetnek esztena-látogatáson, betekintést nyerhetnek a „kalyibázás” (hagyományos nyári legeltetés) mindennapjaiba. Ezeket a túrákat össze lehet kötni egy hangulatos szekeres falulátogatással, kirándulással. Igény szerint lovaglásra, lóhátas sétára is lehetőség nyílik. A faluban pár éve néptánccsoport is működik, ők szívesen tartanak bemutató előadást hagyományos táncaikból, énekeikből, amit érdeklődés esetén táncház, tánctanítás, mulatság is követhet. A kosteleki családok nagyon vendégszeretőek, a vendéggel saját családtagként bánnak. A körülmények természetesen nem egy első osztályú szállodának megfelelőek, de úgy gondolom, az emberek közvetlensége ellen-súlyozza a hiányosságokat. Pár fogadócsalád már rendelkezik fürdőszobával és benti WC-vel is. A FALU MEGKÖZELÍTHETŐSÉGEKostelekre a Csíkszereda (Miercurea Ciuc) és Kománfalva (Comăneşti) közötti országos útról kell letérni. Ezt két faluban lehet megtenni Palánka (Palanca) és Ágas (Agăş) községekből. A Csíkszeredából indulóknak végig kell haladniuk a Gyimesek völgyén, érintve a Gyimesek három reprezentatív települését (Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimes-bükk). Itt meg lehet tekinteni a Rákóczi vár romjait, az ezeréves határt. Az első letérő Kostelek fele Palánka községben található. Itt közúti tábla is jelzi a letérőt, természetesen román nyelven (Coşnea). Innen még két falun kell keresztülhaladnunk: Csügésen (Ciuges) és Gyepecén (Pajiştea). Sajnos egy idő után olyan autópróbáló földútra kell térnünk, amit csak a terepjáróval érkezőknek ajánlhatunk. Aki személygépkocsival érkezik, az szinte egész Magyarcsügés végéig (kb. 10 km) aszfaltozott úton jöhetne, itt biztonságos helyen (egy ismerős magyar családnál) hagyva az autót egy hangulatos (kb. 30 perc - 1 órás, 5 km) szekerezéssel juthatna Kostelekbe. Ennek feltétele természetesen a kapcsolattartóval való előzetes egyeztetés. A visszaút is ezen az útvonalon történne.
Egy másik lehetséges útvonal, ha Ágas (Agăş) községben térünk el, ez Palánka felől Kománfalva fele az első falu. Itt sajnos közúti tábla nem jelzi a letérőt, de a kapcsolattartóval való előzetes útbaigazítás után könnyen megtalálható a letérő. Innen egy körülbelül 17 km-es út vezet a faluba (ebből 6 km aszfaltozott, a többi földút), amely a Szulca patak mentén vezető gyönyörű, de ugyanakkor nagyon ember- és autópróbáló útszakasz. A falusiak is itt járnak be személygépkocsival, az üzletek ellátása is ezen az úton történik. Azoknak ajánljuk, akik terepjáróval, magasabb építésű kisbusszal, vagy személygépkocsival érkeznek. A csoportokat, vagy egyéni látogatókat előzetes bejelentkezés alapján tudjuk fogadni tavasztól egészen késő őszig. Jöjjenek, „járjanak” meg Kostelekben és biztosan visszatérő vendégeink lesznek később is. KAPCSOLATTARTÓ SZEMÉLYFerencz András kosteleki magyartanár Email: kostelek@csango.ro, ferenczbandi@yahoo.com Telefon: Mobil: 0040-720-410618 (általában csak hétvégén) Vezetékes/fax: 0040-234-385121 Kosteleki Általános Iskola (iskolai időszakban, hétfőtől péntekig, román idő szerint 08-14 óra között) További információk: A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének honlapján: www.csango.ro Magyarországon: Deli Károly Email: bukfenc1@freemail.hu |
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
