|
|
|
|
Somoska - SomuşcaSomoska falu a Szeret folyó jobb partján, Bákótól dél-nyugatra, a főúttól kb. 4 km-re terül el. A Bákó-Bukarest főúttól jobbra térve Klézsén vagy Pokolpatakon keresztül is megközelíthető, az előbbi lévén a járhatóbb út. A falu közigazgatásilag Klézse községhez tartozik. A terület egykor somot termő vidék volt, ún. "somos" hely. A legenda szerint valamikor a katonatoborzások idején (a 18. század közepe táján) a katonaság elől bujkáló ifjak a "somoská"-ban kerestek menedéket. A falu mostani központjában lévő bővizű forrás környékén építkezni kezdett a Budó nemzetség (tartja a szájhagyomány), s így lett a somosból Somoska, a bújdosókból pedig somoskai lakosok. A két világháború közötti népszámlálás (1930) eredményeként Somoska 907 lakosából 898 római katolikus, míg az 1992-es számbavétel egy szinte kétszeresére nőtt falu népességéről tudósít. Eszerint az 1666-ra duzzadt falu lakosságából 1659 római katolikus vallású. A mai helyzetet nézve nem rendelkezünk pontos adatokkal, hozzávetőlegesen közel 2000 ember lakja a 420 lakóházból álló falut A falu első kőtemplomát 1902-1904 között építtette Kárpáti Grácián (született Săsăreanu) erdélyi születésű, román nemzetiségű pap, aki 1894-től teljesített szolgálatot Moldvában. Az 1990-es évek elején újraépítették a templomot, felhasználva a régi téglákat is. Somoska egyházi életébe különös és egyedi színt vitt a nagypataki születésű Páter Gherghina, aki 1969-1982-ig szolgált papként Somoskában. Ha kellett, magyarul szólt híveihez, s esetenként gyóntatott is magyarul. Somoskát az ún. székelyes csángó magyarok lakják, mindannyian beszélik a szép, ízes, archaikus elemekkel átszőtt csángó nyelvjárást. Az idősebb generáció nagytöbbsége földműveléssel, háztartással foglalkozik, a fiatalabbak bejárnak Bákóba, vagy kenyérkereseti lehetőség hiányában elmennek külföldre dolgozni (leginkább Magyarországra, Olaszországba, Izraelbe). A falu életének egyik fontos eseményeként tartják számon a 2004. augusztus elején ötödik alkalommal megrendezett Somoskai Faluhetet. A rendezvény fontosságáról, menetéről a honlap Kultúra fejléce alatt olvashat bővebben az érdeklődő. A Moldvai csángó magyar Szövetség égisze alatt működő oktatási program egyik első színhelye volt Klézse, s ezáltal Somoska is. A 2000 őszén elsőként Budán (Klézse alsó részén) elkezdődött magyarórákra néhány somoskai gyerek is begyalogolt, s aztán 2001 tavaszától beindultak a faluban is az iskolán kívüli magyarórák. A foglalkozásoknak Benke Kati néni háza adott otthont. Kati néni és fiának (Benke Pál) családja jóvoltából mind a mai napig oda járnak az iskolán kívül is tanulni vágyó, egyre ügyesedő gyerekek. 2002 őszétől négy iskolába beíratott somoskai gyerek társult a budai iskolában létrejött csoporthoz. A heti 3 magyarórát Hegyeli Attila magyartanár és oktatási programfelelős vállalta. 2003 őszétől külön csoport indult Somoskában is, s így 21 különböző korú (7-14) gyerek tanulhatta hivatalos keretek között is a magyar nyelv rejtelmeit. A 2004-2005-ös iskolai évtől már két vegyes csoportban, összesen 40-en haladnak előre tanulmányaikkal a gyerekek. A Somoskában tanító tanárok nagytöbbsége Erdélyből ideiglenesen ideköltözött fiatal: Borsos Gyöngyi (2001-2004), Mihálydeák Adél (2001-2002), Ferencz Éva (2002-2003), valamint jómagam, Pávai Réka, aki 2003-tól tanítok Moldvában. Szerencsének mondható tény, hogy Somoskában két helyi asszony is tanít. Ők kezdetektől oroszlánrészt vállaltak a programban. Nehézségeinkben, küzdelmeinkben, s nem utolsó sorban örömteli pillanatainkban mindig igaz barátokra leltünk bennük. A somoskai születésű, Klézsére költözött Istók Angéla iskolán kívüli magyarórákat tart az óvódás és kisiskolás korú gyerekeknek. Benke Paulina somoskai asszony a faluban még részben élő hagyományok tolmácsolója. A gyerekeknek lehetősége van megtanulni nagyanyáik gyönyörű dalait - legyen az karácsonyi, újesztendei, vagy guzsalyasbeli -, valamint elsajátítani a sokrétű tánckincs egyes táncainak lépéseit. A talpalávalót bácsi András (Hodorog András) vagy bácsi István (László Legedi István), klézsei "sültüsök" fújják Benke Róbert VI. osztályos somoskai tanuló dobkíséretével. Külön színt visz az esti táncórák világába, ha a faluban éppen megszálló magyarországi népzenészek csatlakoznak a mulatsághoz. Így nemrégiben Fábri Géza kobozkíséretére rophatták a táncot, s ha már elfáradtak, Ivánovics Tünde énekelt nekik. Fáy Ádám (koboz) és Németh László (furulya) kettőse már önálló együttesként kísérhette az egymást követő lépéseket, amit a fáradhatatlan gyereksereg lejtett. Az oktatási program tevékenységeiben résztvevő gyerekek száma lassan megközelíti a százat. Lelkesedésük, kreativitásuk, számbéli gyarapodásuk és érdeklődésük a különféle foglalkozások iránt a fennmaradást, szükségességet igazolja. Tanárok: Benke Paulina és Fülei Mária somoska@csango.ro Kapcsolattartó keresztszülő: Ferkóné Pávai Réka pavreka@yahoo.com 20/ 951-0080 
 |
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
