|
|
|
|
A bákói konferencia résztvevői szerint a moldvai csángók helyzete össznemzeti magyar ügyBákó, 2008. május 9., péntek - A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is - ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg pénteken a Bákóban zajló csángókonferencián. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte, Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi tudományos konferencia második napján felszólalt Tőkés László református püspök is. Az európai parlamenti képviselő elismeréssel nyugtázta, hogy a konferencia résztvevői nem csupán szakmai kérdésként, hanem nemzeti ügyként is tekintenek a csángó kérdésre. Felidézte: korábban katolikus püspöktársainál nem sok sikerrel járt az ügy érdekében, mivel ők a Vatikán és a román püspöki konferencia álláspontjához igazodtak. Tőkés emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő azonban - mint fogalmazott - utólag semmi jelét nem látta annak, hogy bármiféle előrelépés történt volna. Tőkés utalt arra is, hogy az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyeztével együtt vetette fel a csángók ügyét. Indítványozta, hogy egyházi eszközökkel, az európai ökumenikus párbeszéd révén is próbálják előmozdítani a csángó ügyet. Mit tett, mit tehetett az elmúlt másfél évtizedben a csángókért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)? Gazda Árpád, az erdélyi Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ 2002-ig várt az igazán erőteljes és hatékony fellépéssel. Ennek egyik oka szerinte az volt, hogy 1995-ben a szövetség "megégette magát", a csángóföldi Klézsén bántalmazták az RMDSZ vezetőit, magyar nyelvű tankönyveket égettek el. Mint az előadó elmondta, számos további kísérlet kudarccal járt. Utalt arra, hogy az 1998-ban hatalomra jutott Fidesz-kormány az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó személyekkel együtt nemzetközi szintre emelte a kérdést. Ezután ért el áttörést az RMDSZ a magyar nyelv csángóföldi iskolai oktatása terén, felhasználva a román szociáldemokrata párthoz fűződő kapcsolatait - fűzte hozzá. Az RMDSZ tehát nem vállalt kezdeményező szerepet a csángó anyanyelvi oktatás területén, megvárta, míg a kockázatosabb lépéseket mások tették meg, később azonban kétségtelenül az ügy mellé állt - foglalta össze az előadó. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke felszólalásában maga is utalt a korábbi nehézségekre, amelyek szerinte a román viszonyokból adódtak. Különösen a kilencvenes években volt rendkívül nehéz volt a szövetségnek a román zsigeri nacionalizmus körülményei között dolgoznia, amikor a csángó téma visszautasításra talált, agresszivitást szült a többségi társadalomban. Kelemen Hunor szerint több fronton kellett menni előre, az RMDSZ a parlamentben, a politika színterén próbálta érvényesíteni a kisebbségek jogait, hivatalos levélben fordult a Vatikánhoz is. Bebizonyosodott - tette hozzá -, hogy az előrelépéshez elengedhetetlen volt román partnereket találni. Ilyen szempontból nagyra értékelte, hogy nemrég Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök Szili Katalin magyar házelnökkel együtt látogatott Csángóföldre. Sólyom László szerint a csángók identitása is az európai sokféleséget gazdagítjaEurópa egyesül, de nem uniformizálódik, tartalékát és jövőjét is a sokféleség hordozza, a szubszidiaritás, a regionalizmus és a demokrácia alapelveiből következik az európai szervezeteknek a kis és veszélyeztetett nyelvekre és kultúrákra irányuló figyelme - olvasható Sólyom László köztársasági elnök üzenetében, amelyet a csángók helyzetéről szóló, csütörtökön Bákóban kezdődött konferencia résztvevőihez intézett. A Veszélyeztetett Örökség - Veszélyeztetett Kultúrák címet viselő nemzetközi tudományos konferencia különlegességét - mint a szervezők az MTI-nek elmondták - az adja, hogy a csángó vidék központjában, Bákóban rendezi meg a - magánalapítványként újjászervezett - Teleki László Alapítvány. Mint hangsúlyozták, ez még akkor sem veszélytelen vállalkozás, ha az elmúlt időkben több magas szintű tárgyalás történt csángó ügyben. A helyi nacionalista erők újra és újra megpróbálják akadályozni a csángó vidéken folyó magyar nyelvű oktatási programot, minden olyan kezdeményezést élesen elutasítanak, amely a csángók magyar identitására vonatkozik - vallják a szervezők, emlékeztetve ugyanakkor az együttműködőkre is, akiknek köszönhetően így sikerült a konferenciát a bákói Iulian Antonescu múzeumban megrendezni. A konferenciára számos nemzetközi szakértő érkezett Németországból, Angliából, Olaszországból, Lengyelországból és Szerbiából. A tervek szerint részt vesz és felszólal Tőkés László református püspök, európai uniós parlamenti képviselő és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. A konferencia keretében első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a csángók középkori jelenlétének tárgyi bizonyítékait is bemutató kiállítást nyissanak meg Bákó belvárosában, a pusztinai templomban pedig magyar nyelvű misére kerül sor, amelyet Pogár Róbert magyarfalusi csángó pap celebrál. A magyar nyelvű mise a csángó probléma legérzékenyebb pontja, a mise megtartása igaz áttörés lehet - állapítják meg a szervezők. Sólyom László a konferencia résztvevőihez írt levelében úgy fogalmaz, hogy a moldvai csángó kultúra a középkori európai kultúra gyöngyszeme, az európai katolicizmus keleti végvára. A csángók nyelve, zenéje, táncai, viselete a magyar kultúrának nemcsak egyik legszebb része, de a leginkább veszélyeztetett része is - állapítja meg a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a moldvai csángóknak még a magyar mivoltát is gyakran kétségbe vonják, rendkívüli asszimilációs nyomásnak voltak és vannak kitéve. Templomaikban soha sem imádkozhattak, iskoláikban egy rövid időszaktól eltekintve sohasem tanulhattak magyarul, a folyamatosan megfogalmazott igény ellenére Moldvában ma sincs sehol lehetőség a magyar nyelven történő misézésre - emlékeztet Sólyom László. Örvendetes ténynek nevezi ugyanakkor, hogy egyre növekszik a magyar nyelvű képzésben részt vevő gyermekek száma. Aggasztónak tartja viszont, hogy a magyar nyelv oktatásának finanszírozása szinte kizárólag magyarországi támogatásokból folyik, abban a román állam nem vállal szerepet. "Ez a konferencia azonban a változást jelzi. Örülök, hogy az Európa Tanács moldvai csángókról szóló ajánlásainak megfelelően magyarországi és romániai civil szervezetek segítségével és közreműködésével itt, Bákóban, nemzetközi részvétellel valósulhatott meg ez a konferencia. Az előadások a csángó kérdést szélesebb összefüggésekbe ágyazzák" - olvasható a levélben. A csángók helyzetéről tanácskoznak BákóbanEurópa egyesül, de nem uniformizálódik, tartalékát és jövőjét is a sokféleség hordozza, a szubszidiaritás, a regionalizmus és a demokrácia alapelveiből következik az európai szervezeteknek a kis és veszélyeztetett nyelvekre és kultúrákra irányuló figyelme - olvasható Sólyom László köztársasági elnök üzenetében, amelyet a csángók helyzetéről szóló, csütörtökön Bákóban kezdődött konferencia résztvevőihez intézett. A Veszélyeztetett Örökség - Veszélyeztetett Kultúrák címet viselő nemzetközi tudományos konferencia különlegességét - mint a szervezők az MTI-nek elmondták - az adja, hogy a csángó vidék központjában, Bákóban rendezi meg a - magánalapítványként újjászervezett - Teleki László Alapítvány. Mint hangsúlyozták, ez még akkor sem veszélytelen vállalkozás, ha az elmúlt időkben több magas szintű tárgyalás történt csángó ügyben. A helyi nacionalista erők újra és újra megpróbálják akadályozni a csángó vidéken folyó magyar nyelvű oktatási programot, minden olyan kezdeményezést élesen elutasítanak, amely a csángók magyar identitására vonatkozik - vallják a szervezők, emlékeztetve ugyanakkor az együttműködőkre is, akiknek köszönhetően így sikerült a konferenciát a bákói Iulian Antonescu múzeumban megrendezni. A konferenciára számos nemzetközi szakértő érkezett Németországból, Angliából, Olaszországból, Lengyelországból és Szerbiából. A tervek szerint részt vesz és felszólal Tőkés László református püspök, európai uniós parlamenti képviselő és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. A konferencia keretében első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a csángók középkori jelenlétének tárgyi bizonyítékait is bemutató kiállítást nyissanak meg Bákó belvárosában, a pusztinai templomban pedig magyar nyelvű misére kerül sor, amelyet Pogár Róbert magyarfalusi csángó pap celebrál. A magyar nyelvű mise a csángó probléma legérzékenyebb pontja, a mise megtartása igaz áttörés lehet - állapítják meg a szervezők. Sólyom László a konferencia résztvevőihez írt levelében úgy fogalmaz, hogy a moldvai csángó kultúra a középkori európai kultúra gyöngyszeme, az európai katolicizmus keleti végvára. A csángók nyelve, zenéje, táncai, viselete a magyar kultúrának nemcsak egyik legszebb része, de a leginkább veszélyeztetett része is - állapítja meg a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a moldvai csángóknak még a magyar mivoltát is gyakran kétségbe vonják, rendkívüli asszimilációs nyomásnak voltak és vannak kitéve. Templomaikban soha sem imádkozhattak, iskoláikban egy rövid időszaktól eltekintve sohasem tanulhattak magyarul, a folyamatosan megfogalmazott igény ellenére Moldvában ma sincs sehol lehetőség a magyar nyelven történő misézésre - emlékeztet Sólyom László. Örvendetes ténynek nevezi ugyanakkor, hogy egyre növekszik a magyar nyelvű képzésben részt vevő gyermekek száma. Aggasztónak tartja viszont, hogy a magyar nyelv oktatásának finanszírozása szinte kizárólag magyarországi támogatásokból folyik, abban a román állam nem vállal szerepet. "Ez a konferencia azonban a változást jelzi. Örülök, hogy az Európa Tanács moldvai csángókról szóló ajánlásainak megfelelően magyarországi és romániai civil szervezetek segítségével és közreműködésével itt, Bákóban, nemzetközi részvétellel valósulhatott meg ez a konferencia. Az előadások a csángó kérdést szélesebb összefüggésekbe ágyazzák" - olvasható a levélben.
|
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
