|
|
|
|
Peti Lehel:Offenzív mágikus rítusok a moldvai csángó falvakban
1. BevezetésA moldvai csángó falvak kultúráját elemző etnográfiai irodalom lényeges tényezőként tartja számon az egyén társadalmi kiszolgáltatottságát, a közösség vezetőinek feltétlen tiszteletét, meghatározó kontroll szerepüket, valamint a világkép mélyen vallási hagyományokban gyökerező jellegét. Annak ellenére, hogy az utóbbi évek gazdasági/kulturális átalakulásai, a polgárosodással együtt jelentkező modernizáció az értékek és normák rendszerében is bizonyos fokú viszonylagosságot idézett elő, a társadalmi integráció mintázatai a moldvai csángó falvakban még mindig a hagyományos kulturális elvek alapján szerveződnek. Az emberek cselekedetei a közösség részéről vallási-morális megítélés alá esnek, csupán azoknak van határozott értékük, amelyek hagyományos magatartásokat követnek. A társadalmilag szabályozott viselkedés vagy magatartásmód (melyet a társadalom kívánatosnak, kötelezőnek tart) egyfelől kerete, megvalósulási formája, másfelől szabályozója az emberi viselkedésnek.[i] A szakrális világkép a társadalomban érvényes valamennyi szemiotikai rendszerben megtestesül,[ii] amely egy közösség működését teszi lehetővé úgy, hogy tagjainak azonos normarendszert kínál. Az értelemmel bíró világszemlélet mint a dolgok jó, illetve szent rendjét igazolja és legitimálja a normák és szabályok hierarchiáját.[iii] Ha valaki áthágja normát, az a közösséget is érinti, mivel az egész rendszer válságát idézi elő, az egyéni akció szociális élménnyé válik. A normasértés egyik sajátos formája a lopás. Moldvában a lopás a legsúlyosabb bűnök közé tartozik, amelynek közösségi megítéléséhez a vallásgyakorlásból merített keresztény bűnfelfogás, valamint ennek népi átértelmezése képezi a hiedelemhátteret: [Milyen bűnt csinál valaki, hogy a pokolra jut?] Pokolra? Misére nem menen szaha, nem imádkazik, szitkalódzik, részegezkedik. Ezek. Talvájság, lop! Furtul nu este iertat de la Dumnezeu niciodată. (A lopást soha nem bocsájtja meg az Isten.) Pâna când nu dai înpoi datoria. (Addig, amíg nem adod vissza.) Nu e voie să furi de la altul. (Nem szabad mástól lopni.) Fiecare trebuie să muncească ca să aibă. (Mindenkinek meg kell dolgozni azért, hogy legyen.) Nu ca să furi! (Nem hogy lopj!) Én ülök itt, s aztán menjek lopjak. Ăla este scris, şi acolo nu este iertat niciodată. (Az meg van írva és ott soha nem bocsátanak meg.) [És aki meggyónja?] Meg lehet gyónja, furtul nu este iertat niciodată (a lopást soha sem bocsátják meg). Până când nu dai înapoi. (Addig, amíg nem adod vissza.) De ha jén meghalok, kijed nem tudja, hogy én mit loptam? Vissza bírja adni? Nem bírja![iv] A lopáseseménynek a közvélemény általi megítélésében nemcsak valláserkölcsi indítékok játszanak szerepet, a közösségi életben a tulajdon megvédése mindig elsőrendű fontossággal bírt, amelyet a jogi népszokások egész sora biztosított.[v] A legújabb jogi antropológiai kutatások kiemelt fontosságúnak tartják a joghatékonyságot befolyásoló gazdasági, kulturális és erkölcsi normák meghatározó voltát is.[vi] A konfliktusmegoldási módok vizsgálata bizonyos törvényszerűségek, a háttérben meghúzódó szabályok és viselkedési módok felfedését teszi lehetővé az antropológia számára. Módszerként a kiterjesztett eset módszert, az elbeszélt esetet (memory cases), az összekapcsolódó esetek sorozatát (= jogi folyamat = társadalmi folyamat), az esetleírásokat, az interjút, az összehasonlítást (szinkron vagy diakron) alkalmazza.[vii] ..................... 8. ÖsszegzésA különböző moldvai csángó falvakból származó adatok egyezései arra engednek következtetni, hogy Moldvában egy többé-kevésbé egységes, papok által működtetett mágikus büntetőrendszer működik, amely a középkori hivatalos és népi vallásgyakorlatnak ortodox közvetítéssel működő kontinuitására vall. A papságnak ehhez való tudatos viszonyulása a mélyen vallásos, a spirituális lét különféle dimenziói iránt fogékony közösségeken belül számos prioritáshoz juttatja őket, emellett autoritásuk, kontrollszerepük megerősítését eredményezik. A papok jól ismerik a népi hitvilág számos aspektusát, mivel a csángó falvakban szolgálatot teljesítő katolikus papság legnagyobb része éppen a csángó falvakból rekrutálódik. Azáltal, hogy mágikus praxisuk gyakorlásában egy egységes hagyományra alapoznak a rendszer életben tartásához járulnak hozzá. Speciális helyzeti előnyüket növeli az is, hogy ennek a rendszernek az elemei funkcionálisan felcserélhetőek, így a népi hitvilág (és közvetve a mágia) éppen az ezt éltető közösségek manipulálásának az eszközévé válik. Annak a révén, hogy a fekete mágia hivatalos egyházi legitimitást élvez, növeli a közösségeknek a mágia hatékonyságába vetett hitét. Emellett alternatív konfliktusmegoldó technikaként van jelen a csángó közösségek mindennapi életvezetésében, amely sokkal kézenfekvőbb az ehhez fordulók számára, mint a polgári intézmények igazságszolgáltatása, hatékonyabbnak tartják az utóbbiakkal szemben. Moldvában szociális szinten a lopás hiedelmei a társadalmi kontroll-mechanizmusok részévé váltak, amelyek a lopásesemény után aktivizálódnak. A hiedelemcselekvések szervesen beépülnek egy hagyományos közösségi értékrendbe, funkciójuk ebben az értelemben az, hogy visszaállítsák, legitimálják és folytonosságát biztosítsák a megbontott rendnek. A bűnös megbüntetésének igénye, amely régebb a jogszokások terén a gyakorlatban realizálódott, mára főként a mágikus rontó cselekvések kategóriájába tartozik. A fekete mágia ezekben a falvakban a legfőbb informális kontrollmechanizmusok közé tartozik, amely esetenként az állami hatóságok megkerülésével aktivizálódik. Ennek a társadalmi gyakorlatnak a hátterében minden bizonnyal a polgári intézmények fejletlensége áll, ezzel magyarázható, hogy a lopások kezelését szinte teljes mértékben az egyház vállalta fel.
|
Észervételeit, javaslatait várjuk az
info_kukac_keresztszulok.hu e-mail
címen.
|
