Tavaszi moldvai tapasztalatok 2016

2016.04.06. | Keresztszülők

Jolanda Willemse, a KEMCSE alelnöke látogatást tett Moldvában. A tapasztalatairól az alábbiakban számol be: "2016. március 13-án indultam Moldvába, kézdivásárhelyi ünnepi kitérővel. Bár csak két napot tartózkodtam kint, négy faluba is sikerült eljutnom, és némi húsvéti édességgel is kedveskednem a gyerekeknek. Sok mindent láttam, hallottam, amit szeretnék most megosztani Önökkel...

A helyi igényeket is fel akartam mérni, hogy a jelentős összegű KAFA 2016 adomány a lehető legjobban kerülhessen felhasználásra a moldvai magyar-oktatás segítésére, ahogyan ígértük is, amikor a felkérést kaptuk Tampu-Ababei József atyától a közvetítésre. Az utazás során megerősödött bennem, hogy a 600.000 forint adományt úgy lehetne a legjobban hasznosítani hosszú távra, ha a  leginkább rászoruló három faluban a tanárok lakhatási feltételeiben segítenénk,  hogy minél tovább tudják a gyerekeket kulturált körülmények között oktatni. Megszűnjön a gyakori tanárváltás. Ezek a falvak: Diószén, Bogdánfalva és Gajdár lehetne.

A mostani indulásom okát több tényező indokolta. Egyrészt egy megtisztelő felkérésem is volt. Már évek óta rendszeresen járok, mint a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete elnöke, a város nevében koszorúzni Kézdivásárhelyre március 15-én. Miután régen jártam Moldvában, úgy gondoltam, hogy összekapcsolom a két célt, hiszen Diószén csak 150 kilométerre van onnan, így meglátogatom utána a csángó gyerekeket is. Az is indulásra késztetett, hogy ebben az évben Böjte Csaba atya mondta az ünnepségen a díszbeszédet. Örültem, hogy ott lehettem. Megható volt hallgatni, ahogyan beszélt a szegénységről és az összetartozásról. Másrészt az is ösztönzött, hogy az AMMOA által pályázaton nyert mobil-zuhanyok és villanyfűrészek elhelyezését is felmérhessem, amely a tanárok alapvető igényeit szolgálja majd ki. Fontos lenne, hogy hosszú távon maradjanak a tanárok az oktatási helyszíneken. Ez a gyerekek érdeke is! Egyúttal a gyerekeknek átadhattam azokat a tanszereket is, amiket az örmények adományából vásároltunk.

 

A látogatás és a beszélgetések során is látszott, hogy milyen sokat fog segíteni a tanárok lakhatási körülményein ez a lehetőség. A hír hallatára Diószénben már bevezették a tanárok a vizet, rákötötték a csatornára, s készen állnak arra, hogy betegyék a zuhanyt és a WC-t. A két tanár rengeteg munkát maga végzett el, a saját pénzén. Élő példa arra, hogy mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy emberibb körülmények között éljünk. Remélem sokáig maradnak. Itt nem láttam problémát a bevezetéshez, csak a beton járdát kell „visszacsinálni”, mert azt a csatornázás miatt felszedték. A gyerekek szeretettel vártak. Felírták az iskolai ajtóra: „Már nagyon vártunk, Jolanda néni”. A tanárok finom ebéddel vendégeltek meg, és aztán kiosztottuk a kis ajándékokat. 75 gyerek jár magyar órára, és ebből több, mint ötven a román iskolába is. A tanároknak jó a viszonyuk a falubeliekkel, akik segítik is a munkájukat.

 

Pozitív érzésekkel indultam Bogdánfalvára. Előtte még meglátogattam a keresztlányaimat. A nagyobbiknak, aki már felnőtt, két pici lánya van, sajnos leégett a házuk. Nekik is vittünk egy-két dolgot. Jó volt hallani, hogy magyarul is beszélt a gyerekeihez. A másik kislány Bacau-ba jár iskolába, de este a magyar órákra is eljár. Egyik sem ment továbbtanulni, de magyarul jó beszélő anyukák és tisztességes felnőttek lettek. Szeretném hinni, hogy ebben azért nekem is és a magyar oktatásnak is volt egy kis része.

 

Másfél órás keresgélés, autózás után végre megtaláltuk Zsuzsa tanító nénit Bogdánfalván. (Nincsenek utcanevek, nehéz a tájékozódás.) Nagyon örült nekünk. Neki is vittünk az Örmény Önkormányzat által ajándékozott iskolaszerekből a diákok számára, valamint egy kis ajándékot a kislányának és a tanító néninek is. A kicsi lányának még szoknia kell a román óvodát és legyünk őszinték, az elég mostoha körülményeket.

 

Az épület rossz állapotban van: a mennyezet nagyon alacsony, így valószínű, hogy a zuhany eredeti állapotban nem fér be. Vagy le kell vágni a tetejéből, vagy egyszerű fallal kell megoldani. A vízcsap az udvaron van, és úgy tűnik, csatorna is létezik valahol. Zsuzsa tanító néni megmutatta az osztálytermet, amely a lakáshoz viszonyítva nagyon szép volt. A falakat szép rajzok s a gyerekek által készített tárgyak díszítették. Sajnos pont akkor nem volt magyar óra, így a gyerekekkel nem tudtunk találkozni. Itt is nagyon sokat segítene a víz, a zuhany és a WC bevezetése. Bár nagyon nehezek a körülmények, a tanító néni egyedül van, de egyetlen szóval sem panaszkodott. Látszott, hogy elkötelezett pedagógus. Itt 53 gyerek jár a magyar oktatásra.

 

Még aznap este Lészpedre mentünk, ahol Márton Attila tanár úr, a moldvai magyar oktatási program koordinátora várt bennünket a most megnyílt Kitty Panzióban, amely nagyon szép és minden igényt kielégít. (Bármikor alkalmas lenne a keresztszülők és más vendégek fogadására. Komolyan kellene ezzel is foglalkoznunk.) Megvacsoráztunk: ettünk mézes diós, almás mákos palacsintát. Nagyon finom volt. Rengeteget beszélgettünk Attilával, hogyan lehetne még hatékonyabban dolgozni, és miben tudnánk mi neki segíteni. Pár pontban összefoglalom ezeket:

 

1. Nagyon kellene neki egy helyettes, mert rengeteg a munkája.

2. Egy 20-személyes busz is kéne, amivel tudnák szállítani a gyerekeket a különböző versenyekre, programokra. (A sofőr-kérdést maguk megoldanák.)

3. Be kellene fejezni a Rácsilai közösség házat. Ezt táboroztatásra is tudnák használni. Ami ide kellene : Legalább 20 db egyforma párna, takaró és ágyneműk.

4. Négy fallal épített zuhany és még legalább egy WC.

5. A burkolati munkák befejezése is kéne. Nagyon rossz minőségben csinálták meg, egy – két helyen el van törve.

6. Végezetül egy szép Székely-kapu kerítést is szeretnének, hogy úgy nézzen ki, mint egy igazi magyar közösségi ház.

 

Hosszú távon megérné a befektetést. 16 gyereket lehetne ott táboroztatni, főleg azokat, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak jönni Magyarországra. Reggel elbúcsúztunk Attilától, és úgy éreztem, nagyon hasznos volt a beszélgetésünk. Néha kellenek ezek, mert csak így tudunk egymásnak eredményesen segíteni.

 

Az utolsó falu Gajdár volt: itt sok apró gyerek és a két fiatal tanár várt ránk. Szépen kifestett, de nagyon kicsi házban élnek, elképesztően kicsi szobákban. Próbálják a maximumot kihozni belőle. Itt a kút nagyon mélyen van, az udvarban így a szivattyú nem elég erős ahhoz, hogy a vizet felpumpálja. Nagyobb teljesítményű kellene, vagy egy másik megoldás. Nincs csatorna, csak a kertbe lehetne a vizet visszavezetni. Ez viszont óriási segítség lenne. Őket is jó hangulatban találtam. Szeretik a munkájukat, régóta ott vannak. Ide is vittünk iskolaszereket és egy kis édességet a gyerekeknek és a tanároknak is. A másik három falu, ahová még nagyon kellenének a zuhanyok: Szitás, Magyarfalu és Buda. (Jó lenne, ha itt a bekötéseket az AMMOA segítené.)

 

Attila javaslata is ez volt, bár a feltételeket is hozzátette. A tanárok csináljanak egy szerződést a ház tulajdonosaival, hogy azt három éven belül nem bonthatják fel. Ha mégis megteszik, akkor a hátralévő időt arányosan elosztva a zuhany és bekötés költségeivel kötelesek visszafizetni. A villanyfűrészekre a következő volt a javaslata: a férfi tanárok kapják meg, mert a nőknek ezt nehéz használni, de a férfi tanár a hozzá legközelebb faluban lévő női tanárnak is vágja fel a fát. Ez legyen az egyik feltétel a bírálásnál.

 

Mindezt összegezve, nagyon hasznosnak és eredményesnek találtam az utat. Most sokkal jobb rálátásom van a kinti rendszerre. A tanárokat jó hangulatban, bizakodónak találtam, és szerintem a fejlődés is szemmel látható volt.

 

 

Jolanda Willemse

alelnök, szociális felelős és falugazda

 
 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók