Teodóz atya égi születésnapján 2013. január 12-én, Pannonhalmán

2013.01.17. | Keresztszülők
A moldvai magyarok nagy apostolát, Jáki Sándor Teodóz atyát elkísérhettük mi is az utolsó útján a keresztszülők nevében, több száz tisztelője között. Megrendítő volt hallani Nyisztor Ilona és két külsőrekecsini asszony halotti siratóit a gyászmise előtt, és Petrás Mária énekét a sírjánál. Teodóz atyához méltó nap volt: napsütéssel kezdődött, hóeséssel zárult be. Így búcsúztunk tőle.

Várszegi Asztrik fóapát úr sok pappal együtt koncelebrálta a szentmisét, és mi együtt énekeltük az énekeket a kiosztott kottákból, egységes, szép, tiszta  hangzással. Volt tanítványa, Bíró László püspök úr búcsúztató beszédét felolvasták, mert Ő személyesen nem tudott jelen lenni. Emlékeimben él, hogy Teodóz atya mindig vele szenteltette meg a világítós rózsafűzéreket, amelyeket vitt a moldvai magyaroknak. Világító nyomot hagyott ő maga is a lelkünkben. A temetési szertartás után hosszú sorok kísérték a koporsót a Boldogasszony-Kápolna kriptájába, ahol még leróhattuk kegyeletünket előtte imádsággal és az egyesületünk koszorújával. 

Főhajtással, a püspök atya szavaival és a helyszínen készített fényképekkel búcsúzunk Teodóz atyától mindannyiunk nevében mély tisztelettel és szeretettel,

Albertné Révay Rita,

Tarnai Mária Emerica nővér fotóival

2013. január 12-én, pénteken,
Urunk megkeresztelkedése vigíliáján

Bíró László püspök atya búcsúbeszéde

Főtisztelendő Főapát úr!

Kedves Atyák és Szerzetes testvérek!

Tisztelt Rokonok, Diáktársak!

Gyászoló Testvéreim!

Egyik diáktársunk kör e-mail-jében így emlékezik fiatalkorú tanárunkra:„ Teodóz atyától tudom hol húzódnak a Keleti - Kárpátok láncai, hol folyik Szeret folyó, hol is van Klézse. Mint ahogy azt is, hogyan kell az ősi dallamokhoz tisztelettel nyúlni, és Szent-Benedekhez hogyan száll fel az ének. Felejthetetlenek a szombati közös énekpróbák a Győri Bencés Gimnáziumban, ahol gyakoroltunk a vasárnapi diákmisékre."

A győri diáknak szüntelen fülébe csengenek szavai: „Öcsike, tanulja meg: Magyarországon ötösre énekelnek! Felvidéken hatosra! Délvidéken hetesre! Erdélyben tízesre! Csángóföldön tizenötösre!"

Teodóz atya papi, szerzetesi tanári hivatásához áldásos missziót talált. Domokos Pál Péter baráti biztatására indult el Moldvába, hogy a csángó magyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét tanulmányozza. Erőst együttérzett sorsukkal, csodálta hitbuzgó vallásosságukat, hitre épült archaikus kultúrájukat. A Soproni-hegykaréjtól Csángóföldig, Zoboraljától a Belgrád közelében fekvő székely falvak, a Nyitrai Szent-László és Prohászka ünnepségekig, a Vág- és Garamvölgyéig, Székelyföld gazdag vidékéig a jézusi szeretet, a Mária tiszteletet, a keresztény magyarságtudatot erősítő missziót folytatott. Sokaknak visszaadta hitét, sokunkban megerősítette a népi vallásosság jelentőségének tudatát, méltóságát, felmutatta és példaadóan képviselte a Mária tiszteletet.

Diáktársunk Nagy Gáspár „Köszöntő Jáki Sándor Teodóz szolgálatáért” című versében példaként mutatta fel „a szürke fejű öreg bácsót", aki „papi ember a javából, családjából épp harmadik, aki Szent - Benedek fia…". A Domokos Pál Péter nyomán apostolkodó „rendületlen szívű vándor" egy népet fogadott szeretetébe és barátságába, akikben a csángók jelenkori apostolát szeretjük és tiszteljük. „ A világ legelhagyatottabb kisebbségéért" áldozatos munkát végzett. A „Csángókról igaz tudósítások” című könyvében az írástudó lelkipásztor felelősségtudata nyilatkozik meg. Ezt a csodálatos papi és kulturális missziót szolgálja a „Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít” című CD is.

Nagy boldogság és büszkeség töltötte el a már Erdélyi Zsuzsa által gyűjtött „Aranymiatyánk” énekelt csángó változata. Igaz gyémánt leletként tartotta számon ezt az énekelt imádságot, a megélt katolikum közös remekművét.

Nagy örömére szolgált az Európai Tanács határozata: „A csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára."

Az elmúlt évben újra, meg újra együtt ünnepelhettünk a gyémántmisés szerzetes pappal. Ezek az együttlétek valójában nem róla szóltak, hanem alkalmak voltak számára, hogy megfogalmazza hitvallását, hogy fölrázza a csüggeteg lelkűeket és itt is, ott is családias egységet teremtsen az egybegyűltekből.

Lezáruló élete üzenet: őrizd a hitet, újulj meg Mária-tiszteletetben, őrizzük meg anyanyelvünket, úgy tiszteljük a minket körülölelő nemzeteket, hogy nem feledkezünk el a határainkon túl élő magyarjainkról.

Akik meglátogathattuk halálos ágyánál elgondolkozva szemlélhettük a karjára erősített „világító rózsafüzért", amelyből ezreket ajándékozott el szerte a Kárpát-medencében. Ez az apró jel is tanúskodik belső vallásosságáról, a szó és a tett egységéről, mindig azzal a megjegyzéssel osztogatta, hogy ez a rózsafüzér akkor is emlékeztet téged a Szűzanyára, ha elaludnál. Gyakran idézte az édesanyja temetésekor elhangzott gyászbeszéd első mondatát: „Etelka néni, milyen a Mennyország?" Most mi tőled kérdezzük: „Teodóz atya, milyen a Mennyország?"

Választ nem várunk. Nem csak azért mert ajkaid elnémultak, hanem azért sem, mert hisszük: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi értelem föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik Őt." Reményünk az, hogy te már tudod ezen szavak mélységes igazát.

Adjunk hálát Istennek az ő gazdag munkásságáért, hordozzuk őt imádságainkban, kövessük életünkkel. Ámen

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók