Testvértalálkozóra jöttek

2017.01.23. | Keresztszülők
Moldva déli feléből, a Bákó közeli Forrófalváról, a Széptan Alapfokú Művészeti Iskola vendégeként érkeztek a  Főnix Hagyományőrző Együttes tagjai , akik sátoraljaújhelyi, széphalmi, valamint bodroghalmi fellépéseik során nagy sikerrel adtak ízelítőt az igen gazdag csángó-magyar népi hagyományokból.

„Vajha Moldvának kies parlagjai,
A’ Meddig terjednek a ’Pontus habjai,
Magyar Koronánknak árnyékába menne,
S a’ Tsángó Magyar is Polgártársunk lenne!”

(Marosvásárhelyi Gondolatok 1798)

Csokonai Vitéz Mihály számára bő 200 éve nem volt kérdéses a moldvai csángók származása. Napjaink Romániája azonban magyar önazonosságukat hivatalosan továbbra sem ismeri el. Szövevényes történetüket a Keleti-Kárpátokon túl szinte a honfoglalástól betelepítések, háborús üldöztetések alakították Moldvában, a Gyimesekben létrejött, római katolikus csoportjaikban, de jutott Brassó környékére, a Barcaságba is. Utóbbiak a székely nyelvet beszélő, evangélikus, hétfalusi csángók csoportjába tartoznak. A magyarsághoz szinte csak a csíksomlyói búcsú kapcsolta őket. Zárt közösségeik mintegy harmada a magyar nyelv és népzene archaikus állapotát beszédjeikben, énekeikben napjainkig híven őrzik. Mint például a Moldva déli feléből, a Bákó közeli Forrófalváról, a Széptan Alapfokú Művészeti Iskola vendégeként érkezett Főnix Hagyományőrző Együttes tagjai is, akik sátoraljaújhelyi, széphalmi, valamint bodroghalmi fellépéseik során nagy sikerrel adtak ízelítőt az igen gazdag csángó-magyar népi hagyományokból.

Már a csoport elnevezése is egy erős szimbóluma annak, ahogy a főnix madár pusztulása után képes feltámadni és újjászületni a hamvaiból, úgy kell újjá születnie, önmagát újjá építenie a csángó-magyar hagyománynak is. Azzal, hogy a messzi Csángóföldről a forrófalvi énekes, táncos hagyományőrzők Zemplénbe eljutottak, e sorok írójának jó három évtizedes álma, vágya – amikor is 1985-ben Domokos Pál Pétert, a csángók apostolát, valamint Csoma Gergelyt pétervásárai otthonában fogadhatta – teljesült.

„Hiszem, hogy az, ki minden pohár vizet számon tart, a ti erőfeszítéseteket is figyelemmel kíséri, és akárcsak kétezer évvel ezelőtt a néhány kenyeret, halat, ahogy nagylelkűen megszaporított, úgy most is a Moldvába szakadt, rekedt eleink gyermekeinek gondjait, bajait is, segítségetekkel nagylelkűen megoldja!” – ezekkel a gondolatokkal bocsátotta útjára az ötletadó Böjte Csaba testvér a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért-mozgalmat. A keresztszülők hálózata a moldvai magyar gyermekek taníttatására egy évtizede az ő szavára szerveződött Magyarországon. Moldvában mintegy kétezer gyermeket a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete szakmai irányításával a magyar nyelvre és a csángó hagyományokra jelenleg 30 oktatási helyszínen közel 50 tanár és hagyományőrző tanít.

E sorok írója 2013-ban a keresztszülők egyesülete közvetítésén keresztül jutott el választott keresztlányához Forrófalvára, az akkor 12 esztendős Butac Lídia Ritához, valamint mentorához, Antal Vajda Jánoshoz. Rita rövid bemutatkozó levelében kedves szavakkal indokolta kérését:

„(…)Én most keszdtem el járni a magyar óráko és nagyan szeretem
A Tanár bacsi mondto hody lehetne keresztszü lőm, amiért irom est a bemutahozó levelet is
Nagyon örvendenéh ho keresztszüleim lenénak, hody segitsenek a magyar nyalv tánulás ban.

Sok szeretettel Butac Lidia-Rita
Forrófalva 2013-02-27”

Az elmúlt évben Forrófalván, a pár órára korlátozott személyes találkozás Ritával és az éppen a hagyományőrzők foglalkozását vezető mentorával oly szívélyes és őszinte volt, hogy a közeljövőre gyakorlati tervek születtek. A vendéglátó Széptan Alapítvány a Főnix-egyesület bécsi meghívását használta fel arra, hogy a forrófalviak utazását két napra megszakítva, zempléni fellépéseket szervezzen. A csángó-magyar hagyományőrzőkkel tartott a keresztszülők nagy-nagy örömére az ügyesen táncoló, furulyázó és szép hangon éneklő Rita is.

Sátoraljaújhelyen, a Városháza dísztermében az együttes a forrófalviak, magyarfalusiak díszes népviseletében az előadott népdaloknak, altató-, balladai-, egyházi énekeknek,1 furulyajátéknak a műsor első felében egy élő guzsalyos adott keretet, a szóvivő Antal-Vajda Jánosnak pedig lehetőséget arra, hogy a közreműködőket bemutatva népi szokásokról csángó nyelven szóljon.

1Marinka, Marinka
 Magyarfalu nagy hegy alatt
 Kicsi nyúl
 Kerek alma
 Komámasszony
 Keservesen jut eszembe
 Cseresznye
 Csángó magyar (Himnusz)
 Érik a szőlő
 Ó, Szent István, dicsértessél
 Szűz Mária
 Mikor kicsiny lányka voltam
 Édesanyám gyengén nevelt engemet
 Patakon, víz partján

Az est második felét pedig a moldvai csángó táncokat jellemző közösségi jellegű, harmonika és dob kíséretes körtáncok, valamint a páros tánccal ötvözött körtáncok alkották. Borsiban, II.Rákóczi Ferenc szülőhelyén tett rövid látogatás után a Magyar Nyelv Múzeumában Széphalmon az éppen zajló anyanyelvi verseny résztvevői, valamint zsűrije volt a közönsége a csángó-magyarok rögtönzött fellépésének. (Lenyűgöző műsorukat a Kossuth Rádió Határok nélkül magazin a verseny döntőjéről tudósító riportere is mikrofonvégre vette:

http//www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2016-12-04_05:30:00&ch=mr1

A hagyományőrző vendégek körében megkülönböztetett érdeklődést váltott ki az állandó kiállítás moldvai csángókat bemutató installációja.

Antal-Vajda János, közvetlenül a csoport indulása előtt azt mondotta volt a telefonba, hogy testvértalálkozóra jönnek Zemplénbe. Abban, hogy a szándék valóra vált, a Halom Dalkör, valamint vezetőjének, Tar Mihálynak, valamint az együttes fellépéseit szervező Hegyes Évának elévülhetetlen érdeme van. A forrófalviakat köszöntő Bodrog-közi dalcsokraikkal, valamint a vendégek szívélyes bodroghalmi fogadtatásával valóban forró hangulatú testvértalálkozó jött létre.

A Bécs felé tartó Főnix Hagyományőrző Együttes utazásához a sátoraljaújhelyi és a bodroghalmi közönség – testvérhez méltó módon – önkéntes adománnyal járult hozzá, amelyet a Községi Önkormányzat is még kiegészített.

A lelkes, eltökélt szereplők, szervezők a folytatást tervezik, ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a tét: a megmaradás. Sütő András intő szavaival: „Az anyanyelv és a zenei anyanyelv páros szárnya révén lehetünk önmagunk. Bármelyiktől fosztana meg a sors, bénák maradunk.”

Dombóvári János

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók