Ti mindnyájan gyöngyhalászok vagytok

2015.05.21. | Keresztszülők
Így méltatta Kóka Rozália a messze földön híres énekes és mesemondó, a zsűri elnöke az idén másodszor megrendezett Csángó Pakaleála Mesemondó Találkozó résztvevőit Magyarfaluban április 25-én.

Csodálatos dolog volt a Moldvába vezető út. Ahogy a kora tavaszi Csíkból átértünk a tavaszvégi, nyári Csángóföldre, a vadcseresznye, az alma és szilvafák virágba borulása, illata elvarázsolt. A mesemondók magával ragadó meséivel pedig egy napra valóban mesevilágban érezhettük magunkat- írta facebookoldalára a csíkszeredai résztvevők.

Puskás Antal a zsűri egyik tagja, pedig így számolt be az eseményről:

„Szép, verőfényes napsütésbenindultunk április 24-én reggel Budapestről. Úti célunk Csángóföld legkeletibb magyar lakta települése, Magyarfalu volt. Útitársaink, a zsűri tagjai:  Kóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar örökség Díjas, Esztergályos Jenő Magyar Örökségdíjjal kitüntetett az Apáczai könyvkiadó alapítója. Kecskés Karina színművész és Tátrai Vanda meseterapeuta. Kelemen Gábor fotógráfus, médiaszakember, és jómagam Puskás Antal csángó származású Egyházaskozári mesemondó.

Este 8 óra tájban érkeztünk Csíksomlyóra, Csaba testvér Szent István kollégiumába. Finom vacsorával vártak bennünket, a vacsora végén tiszteletünkre egy rövidke műsort is kaptunk, a csodálatos hangú lányoktól.  A 12 órás fárasztó út után nyugovóra tértünk... Nagyon hamar reggel lett, 4 órakor keltünk és finom reggeli várt bennünket és 5 órakor már úton voltunk, a neves esemény helyszíne Magyarfalu felé.  Igyekezni kellett, ezért csak két rövid pihenőt tartottunk, 9 órára  begördültünk a magyarfalui iskola udvarába. . Puskás Annamari és a jegyese Kiss Csaba, a helyi tanárok, mint a rendezvény szervezői nagyon nagy szeretettel fogadtak minket, szíves invitálásuknak nem tudtunk ellenállni, és a frissen sütött pánkónak, amivel kínáltak bennünket.

Rövid megbeszélés után, a 3-3 főből álló zsűri -, az iskolai termekben meghallgatták a két korcsoportban osztott gyermekeket. Csodásnál csodásabb meséket hallottunk, voltak olyan előadó készséggel megáldott gyermekek  hogy a zsűri szájtátva hallgatta. Már akkor az elején láttuk, hogy az eredményhirdetésnél  nagyon nehéz helyzetben leszünk. Közel két órás felhőtlen vidámságban volt részünk, talán egy pici időre újra gyermekek lettünk a mesék hallatán. De végéhez ért a sok szép mese és felelősség teljes felnőttként kellett értékelnünk a gyermekek  előadásait. Nagyon vigyázva, hogy senkit ne bántsunk meg és mindenki szép ajándékokkal térjen haza. Eközben  megérkezett Csíkszeredából az RMPSZ tiszteletbeli elnöke Lászlófy Pál és vele érkezett a Csíkszeredai  Magyar Főkonzulátus konzulja Kárpáti Andrea. Az értékelés nehézségei után egy igazi finom csángó ebéd várt bennünket, amit a helyi asszonyok készítettek el minden résztvevő számára.

Ezután következetta nap fénypontja.  A magyarfalui kultúrház megtelt a vendégekkel és a sok csillogó szemű gyermekkel, akik nagy izgalommal várták a díjkiosztást. A díjak között volt egy táblagép, továbbá egy digitális fényképezőgép, hálózsák, 3 értékes karóra, könyvek, pólók, édesség, kulcstartók, oklevelek. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyházaskozári Csángó csoportja különdíjjal is jutalmazta a kiemelkedő eredményt elért gyermekeket.

A legautentikusabb és legszebben előadott beszédeket a következő gyermekek és „cinkák” mondták

Óvodás kategória: I. hely.: Avadáni Gábriel – Magyarfalu;

Az I-IV. osztályos kategória: I. hely.: Gyurka Biánka – Magyarfalu; II. hely.: Farkas János – Dumbravény; III. hely.: Tímár Annamária – Kostelek. Magyar Máltai Szeretetszolgálat különdíja: Bárdás Damián – Lészped.

Az V-VIII. osztályos kategória: I. hely.: Almási Antal Lóránd – Kostelek; II. hely.:  András Cristinel – Dumbravény; III.  hely.: Taláz Kármen Diána – Magyarfalu; Magyar Máltai Szeretetszolgálat különdíja: Laczkó Annamária.

A IX-XII. osztályos kategória: I. hely.: Antal Renáta – Kostelek; II. hely.: Taláz Líviu – Magyarfalu; III.   hely.: Gyurka Mihály Gábriel – Külősrekecsin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat különdíja: Polkovniku Cselina.

Végezetül Kóka Rozika  gratulált az összes mesemondónak, méltatta őket, és mint gyöngyhalászokról beszélt róluk. ” lemerültök, a mesék világába, felhoztok egyet, kibontjátok, és ha szépen mondjátok el, akkor az olyan, mint egy igazgyöngy”. Ti mindannyian gyöngyhalászok vagytok!

Legvégül én egy vidám mesével köszöntem el a résztvevőktől. Háá mire végzettünk a dógunkval, akkorra az áldott nap imá lesuvadott... 

Az est hátralévő részében az ismerősökkel való   beszélgetéssel, valamint Klári néni  nagyon kiadós finom vacsorájával zárult. Csodálatos szép napunk volt, hitben, szeretetben, láttuk a boldog gyermekarcokat, örömtől csillogó szemeket, és avval a tudattal tértünk nyugovóra, hogy egy pici boldogságot vittünk az életükben. Nekünk ott még sok dolgunk van, és ez valahol elrendeltetett.  Ismét gyorsan eltelt az éjszaka, 4 órakor keltünk még sötét volt, amikor kigördült az autónk a faluból, a falu fölötti dombról még letekintettem az ébredő kis falura, és éreztem, hogy ismét ott hagytam egy darabot a szívemből”

 

Végezetül egy mese a sok közül:

Jó napot adjon az Isten! Hát kendtek minek gyűltek össze itten?

Akarják tudni hogyan pacilt a cigány a keldárval?

Elmondom én, Bárdás Damián Lészpedről, a Bárdás Romi és László Mónika nagyobbik fiacskája: Az az, az ügyesebb…

A cigány meg a keldár

Hááá, volt egyszer egy cigány. Elindult az erdőn keresztül egy keldárral a hátán. Menen az erdőn, közben setétedett, elér valami embereket, lássa, hogy csinálják a metrót. Kérdik tőle ezek tréfálkozva:

– Hova mensz, te cigány?

– Én menek a keldárval, a vad kecskéket megfejjem!

Azt mondják akkor az emberek:

– Há setétedik bre, mit még látsz magad? Hol fogod meg kecskéket, hogy megfejjed?

– Az én bajom, nem a tiétek – felelte a cigány.

– Jól van te cigány. Ha nem félsz, szabad menj elé. Megtalálkozol valami vadállatokval, s tizenkét felé hasítnak.

– Én még nem láttam egy cigányt es, hogy esszehasigáljanak az állatok – felelte a cigány, mert erőst kevély volt.

Menen a cigány elé. Bésetétedett. A cigány csak járkál az erdőn, nem lát egy kecskét es. Akkor meggondolkozott, mit mondtak az emberek, hogy a vadállatok megeszik őt. Na, ő akkor reszketni fogott, erőst megijedett. Hogy rizegett ő, rizegett a keldár es a hátán. Nezett vissza a keldárhoz, s mondja neki:

– Há minek rizegsz magad? Dor velem vagy, nem magadra.

Na, ez így vót, nálunk a faluban vót egy ember, úgy hívták, hogy Tót. Nekije a gatyáján vót egy fót, na, s abba ami vót, te mind megetted vót.

Fotó: Kelemen Gabriell

 

 Adományozzon telefonja segítségével! Hívja az adományvonalat (13600) előszám nélkül, majd üsse be a 47-es kódszámot! A hívás ára bruttó 250 Ft. Köszönjük támogatását!
Facebook
erdély.ma
Nyitólap | A csángók | Az egyesület | Keresztszülővé válni | Kapcsolat
Hírek, események | Klubdélutánok | Szociális tevékenység | Vallás, hagyományőrzés | Nyaralás, táboroztatás | Oktatás, továbbképzés | Falugazdák | Segítséget kérünk | Utazás Moldvába | Naputánjáró | Könyvek, kisfilmek, videók