Tudósítás a 2010-es év áprilisi klubdélutánjáról

2010.04.21.

Hagyományainkhoz híven a páros hónapokban mindig neves művészeket vagy tudósokat látunk vendégül a klubdélutánjainkon, hogy minél többet tanulhassunk tőlük, élményekben és ismeretekben gyarapodhassunk, és ezt másokkal is megoszthassuk.

Áprilisban Czidráné Bodza Klára látogatott hozzánk, akiben egy Németh László-, Életfa-, valamint Eötvös József-díjjal kitüntetett népdalénekest tisztelhettünk, de mint Orbán Borika egyik énektanárát is. (Borika kislány kora óta szép énekével színesíti a klubdélutánjainkat.) Bodza Klára a munkásságáról, ezen belül a moldvai csángó népzenéhez fűződő kapcsolatáról és a Húsvéti ünnepkör népdalairól tartott nekünk élvezetes előadást.

Alföldi szüleitől kapott génjeiben hordozza magában a népdal szeretetét, és édesapai nagymamájától örökölte hozzá a hangját. A „Nyílik a rózsa” népzenei vetélkedőn I. díjat nyert 1969-ben, ezt követően egy gazdag életpálya során szerzett tapasztalatai alapján a gyerekek oktatásával és tanítványok egész sorával szolgálja ma is a népdal ügyét. A „Magyar Népi Iskola” című tankönyve I. kötete 1992-ben jelent meg, amelyet a további kötetek követtek. A könyvek újdonságként az elmélet mellett eredeti hangzó anyagokat is tartalmaznak. A repertoárjában sok csángó népdal és ballada is szerepel, amelyek közül jó néhányat Egyházaskozáron, egy népdal-gyűjtő útja során tanult Gyurka Mihálynétól. A mai előadásán is ezekből szólaltatott meg néhányat: „Mikor leány vótam, szabad madár vótam”, „Mikor kicsi leány vótam, zab-aratni járogattam”, „Által mentem a Dunán, kétkerekű kotyigán”. Előadásában megemlékezett néhai férjéről, Czidra Lászlóról, akinek együttesével, a Camerata Hungaricával sok szép középkori, renaissance- és barokk-zenei programon énekes szólistaként vett részt. A „Lélekvirágok” c. DVD-jéről részleteket vetített erről a korszakáról is.

Bemutatta kedvenc hangszerét, a tilinkót, amelyen számunkra varázslatos dallamokat csalt elő. Húsvét tiszteletére három népéneket adott elő: egy Nagyböjtit, egy Nagyhetit és egy Feltámadásit. Megrázó előadásában hallhattuk Mónár Anna balladáját is, amelyet énekben és prózában adott elő, majd egy vidám népdalcsokorral zárta le az előadását, bizonyítva a régi igazságot: a magyar ember sírva vigad.

 

 

 

Még meg is énekeltetett bennünket. Egy szép moldvai csángó népdalt tanulhattunk meg tőle, amelyet nagy lelkesedéssel énekeltünk vele együtt:

Téli-nyári laboda

Szürke lovas katona.
Katonának Kata kell,
A lovának patkó kell.

Le az úton le-le-le
Levericka levele.
Fel az úton fel-fel-fel,
Kell pálinka kell-kell-kell.
Fel az úton fel-fel-fel,
Kell szép legény, kell-kell-kell.

 

Azért vagyok lenbingó*,
Hogy szeressen a bíró.
Azért vagyok lenvirág,
Hogy szeressen a világ!

*(lenbingó=lenbimbó)

 

A végén Orbán Borikával és velünk együtt elénekelte a „Csángó himnuszt”.

Nagy tapssal, virággal és Iancu Laura „Magyarfalusi emlékek” című könyvével köszöntük meg a műsorát, majd szívesen dedikálta nekünk a „Lélekvirágok” című DVD-jét (ld. alább bővebben róla).

0O0

Aktuális eseményekről és hírekről számolt be ezek után elnökünk, Pákozdi Judit. Először is visszatért a nagy sikerű márciusi klubdélutánunkra, amikor az itt tanuló csángó diákokat köszöntöttük, és próbáltunk lehetőséget adni nekik arra, hogy bemutatkozhassanak nekünk, valamint egymást és másokat is megismerhessenek. Reméljük, hogy a jövőben segíthetjük őket is a magunk eszközeivel. Sajnos ez alkalommal félreérthető módon szólt hozzá az egyik vendégünk, s szavaival megbántott. egy távol lévőt. Egyesületünk minden tagja mindig a tisztelet, a tolerancia és a szeretet jegyében fejtette ki a véleményét, amelyet ezentúl is így kívánunk folytatni. Fájó kötelességének tett eleget, és ezúton is megkövetett mindenkit az egyesületünk nevében, akit valamelyik résztvevő bármilyen formában is megbántott. Ezektől a megnyilvánulásoktól egyesületünk elhatárolódik. Arra kért mindenkit, aki ezentúl is megtisztel bennünket a felszólalásával, hogy mások érzékenységét tartsa tiszteletben.

Ezek után beszámolt Tündik Tamás következő két rendezvényéről és a kéréseiről. Tündik Tamás a keresztszülőtársunk, és a Gepük Népe alapítvány elnöke, aki április 23-25 között “Csángó hétvége” címmel Egyházaskozáron moldvai csángó tánckruzust és táncmulatságot rendez, ahol a VI. Szeret-menti Népdalverseny helyezettjeit is vendégül látja. Ezt követően lesz április 26-án a IX. “Virágok vetélkedése” című Népdalénekes Palánták Országos Találkozója Domokos Pál Péter Emlékére. Helyszín: Domokos Pál Péter Általános Iskola, Bp., IX.. ker., Sopron u. 50.) A gyerekek jutalmazására és díjazására vár segítséget a keresztszülőktől: szőttes, tarisznya, kerámia, stb, felajánlásával. Június 28-július 4 között pedig a XIV. Országos Csángó Tábor lesz a Boros Gyimesi Skanzenben. Minderről bővebb tájékoztatást Tündik Tamás ad, illetve hálásan fogadja a díjakkal és adományokkal kapcsolatban a jelentkezéseket az alábbi elérhetőségeken:

Tündik Tamás e-mail: tundik@t-online.hu, Tel: 06/30-260-9467, www.gyepuk.hu

Gyöngyössy Lajos beszámolt az idei moldvai utakról, amelyek a honlapunkon is szerepelnek.
Ezek után Gergelyné Kovács Mária keresztszülőtársunk kapta meg a szót, aki már második éve tanít Moldvában, Diószegen. Elmesélte a tanítással és a tavalyi lábnyiki román/magyar/latin nyelvű szentmise magyar nyelvű betanításával kapcsolatos tapasztalatait.

Májusban ünnepli az MCSMSZ az oktatási programjának tizedik évfordulóját. Tanárt a májusi klubdélutánunkon ezért nem köszönthetünk a köreinkben. Május 8-án Dr. Heltai János Imre, egy fiatal nyelvész kutató előadását hallgathatjuk meg a klubdélutánunkon: a moldvai magyarok nyelvi kincseiről és helyzetéről, amelyre minden kedves moldvai magyar testvérünket, a keresztszülőket és az érdeklődőket szeretettel hívjuk és várjuk.

Albertné Révay Rita
2010-04-10

Lélekvirágok

Bodza Klára Életútja (DVD)

Lélekvirágok

Bodza Klára énekművész-tanár a népdaléneklés titkainak egyik legjobb isme­rője és továbbadója. Azok közé tartozik, akik elsőként ismerték fel az autenti­kus népzenei előadásmód, a stílusos népi éneklés értékét és vonzerejét az 1970-es évek elején. Ez a felismerés eleinte nem kis ellenállásba ütközött, azonban ha­marosan bebizonyosodott, hogy a parasztság hagyományos zenei kultúrája más környezetben, más közönség körében is életképes, mivel egyetemes emberi tar­talmat és esztétikumot hordoz; sőt a XX-XXI. században, a globalizáció világá­ban az identitás megélésének és a közösségformálásnak legkiválóbb forrása le­het. Bodza Klára egész munkásságát – négy évtizedes népdalénekesi és tanári pályáját – ennek az ügynek szentelte.

Növendékei közül – akik rendszeresen szerepelnek a népdaléneklési ver­senyek nyertesei, helyezettjei között – több elnyerte a Népművészet Ifjú Meste­re címet. Nem egy tanítványa ma már szintén tanárként dolgozik és adja tovább mindazt, amit mesterétől tanult. Metodikai alapvetésnek tekinthető a „Magyar Népi Énekiskola” címmel megjelent négy kötete, amelyekben a szájhagyomány és a modern pedagógia eszközeit ötvözi. A könyvek sikerét bizonyítja, hogy sok ezer példányban fogytak el, széles körben használják őket nemcsak Magyarorszá­gon, hanem a határokon kívül is. Elmondhatjuk, hogy Bodza Klára generációkat vezetett el a népdal szeretetére, munkálkodása nyomán egyre több fiatalhoz jut­nak el a népzene emberformáló értékei. Kiváló eredményeinek elismerését feje­zi ki a Németh László-díj (1998), az Életfa-díj (2002), valamint az Eötvös József életmű-díj (2007).

Pályájának negyven éves jubileumára készült el a „Lélekvirágok” című, ar­chív és új felvételekből szerkesztett DVD, mely – mintegy számvetésként – be­pillantást nyújt művészetének fontos eseményeibe, életének ünnepi pillanatai­ba. Népdalok szólalnak meg kiváló előadásában a magyar nyelvterület minden részéből, vidám, derűs, szomorú és áhitatos dallamok, melyek zenei hagyomá­nyunk sokszínűségét és Bodza Klára tudását, művészi érzékenységét egyaránt hitelesen megmutatják. De megmutatják nagyszerű pedagógusi erényeit is, hi­szen szeretett tanítványai több közös műsorban együtt énekelnek vele. Hogy mit jelent számára a népdal és annak tanítása, azt közvetlenül, saját megfogalmazá­sában halljuk tőle néhány felidézett interjú-részletben. Sokoldalúságára jellemző, hogy férje, Czidra László révén a historikus zenével is kapcsolatot tartott, mint azt a Camerata Hungarica együttessel közös műsorai példázzák. Sőt a DVD arról a bensőséges viszonyról is tanúskodik, amely Bodza Klárát a magyar költészethez fűzi, jól válogatott, a népdalokhoz kapcsolódó versek megszólaltatásával.

Régi és mai tanítványai, tisztelői, a magyar népdal és népi kultúra barátai! Kívánjunk a jubiláló művésztanárnak további szép eredményeket, sok örömet!

Dr. Paksa Katalin népzenekutató

01. Juhász Gyula: Dalok vége

02. Édesanyám rózsafája (Jobbágytelke)
03. Juhász Gyula: Mindig – Szerelem, szerelem (Magyarszovát)
04. Nevem Bodza Klára – Túl a vízen kicsi ház… (Moldva)
05. Nem vet meg engem az Isten (Mezőség)
06. Tornai József: Jaj, csak a népdalokat…
07. Meg kell a búzának érni (Mezőség)
08. Beszélgetés
09. Által mentem a Dunán (Moldva)
10. Bodza Klára: Musztáng
11. Sárig csikó (Moldva)
12. Beszélgetés
13. Surrexit Christus – XVI. századi húsvéti ének
14. XVI. századi ugrós táncok
15. XVII. századi virágénekek a Vietorisz gyűjteményből
16. Juhász Gyula: Atalanta búcsúja
17. Csillagtalan sötét éjjel (Magyarszovát) – Buda Ferenc: Szürkeszemű
18. Juhász Gyula: Őszi verőfényben…
19. A temetőkapu (Sárvásár)
20. Wass Albert: Látható az Isten
21. Miatyánk, ki vagy mennyekben (Pusztina)
22. Fúdd el, jó szél (Bölcsődal, Gyoszén, Moldva) – József Attila: Altató – Altatódalok (Nyíradony, Magyarszovát, Moldva)
23. Tavasz, tavasz (Bukovina, Moldva)
24. Bodza Klára: Boldogság
25. Kis-Küküllő mellett (Székelyföld)
26-28. Bodza Klára és a Tátika Énekegyüttes – Somogyi karikázók – Születésnapi köszöntő (Tatrang, Székelyföld) – Feketelaki dalok

Forrás

Az MTV videotárában látható Bodza Klára hatvan éve címmel film róla.