Tudósítás a 2010-es év májusi klubdélutánjáról
2010.05.08.A májusi klubdélutánunktól most sok keresztszülőt távol tartottak a szép tavaszi időben adódó munkálatok a kiskertekben. Azért egy lelkes csapat mégis összegyűlt, hogy meghallgassa Dr. Heltai János Imre, fiatal nyelvész előadását a moldvai magyarok nyelvjárásainak sajátosságairól: „Nyelvcsere és a nyelvi revitalizáció lehetőségei Moldvában” címmel.
A jelenlévők nagy élményben részesültek: a keresztszülők és a vendégeink, akik között két moldvai magyar testvérünket és pár fiatalt is köszönthettünk. Először néhány keresztszülőtársunk márciusi útjáról hallhattunk egy rövid fényképes beszámolót Ruszthi Erika, lészpedi keresztszülő előadásában, amelyet Szarka Ilona is időnként kiegészített. (Az erről készült cikk elolvasható a honlapunkon.) Ezt követően nagy érdeklődéssel fordultunk meghívott vendégelőadónk felé.
Dr. Heltai János Imre nem volt ismeretlen sokunk számára, hiszen az idei tanártalálkozó a Németh László Gimnáziumban zajlott le, ahol tanárként és vendéglátóként már találkozott sok keresztszülővel. Az ELTE kutatócsoportjának tagjaként többször járt Moldvában terepgyakorlaton, sőt oktatott is egy rövid ideig, amelynek alapján megírt doktori disszertációját decemberben védte meg. Kiválóan felépített vetített-képes előadását ennek alapján állította össze. Már az elején fontosnak tartotta az elnevezésük kérdéskörét: Hogyan nevezzük őket? A „csángók”: pontatlan és bántó elnevezés. Pontos és helyes MOLDVAI MAGYAROKNAK szólítanunk őket. Idézett ennek megerősítésére Gábor Felicia: „Csángó vagyok” című könyvéből is.
Kiemelte a szomorú tényt, hogy a moldvai magyarok körében nyelvcsere zajlik, amely 150 éve kezdődött el, és amelynek várható eredménye a román egynyelvűség. A generációk közötti továbbadása a magyar nyelvnek már nem biztosított. A magyar nyelv presztizsértéke is igen alacsonnyá vált. Lényegbe vágó kérdéseket fogalmazott meg: Mit lehetne tenni? Lassítható-e, megállítható-e, megfordítható-e ez a folyamat? Van-e egyáltalán jogunk beavatkozni? Mi legitimálhatja a beavatkozásunkat? Mi ennek az előfeltétele?
A legfőbb veszélye ennek a helyzetnek az, hogy a magyar nyelv visszaszorulásából kára származik a közösségnek. A közösségi lét is elvész! A magyar nyelvhez kapcsolódó szokásrendszer, a nyelv által hordozott erkölcsi értékek is elvesznek, és így gyökértelenné válnak a közösségek! Segítsük őket, hogy ne legyen olyan drasztikus a változás! Csak akkor tegyük, ha ők is akarják! Pozitív példa is van előttünk: Új-Zélandon a maorik nyelvét sikerrel megmentették a közösség javára egy tudatosan beindított programmal. Téves elképzeléseket is el kell oszlatnunk: A csángó és a magyar: azonos nyelv! Több embernek kellene ezzel foglalkozni. A román jogi feltételek adottak ehhez. A magyar nyelv revitalizációja lehetséges! A magyar nyelvű szentmise bevezetése nagy hatású lehetne ebben a folyamatban, a NYELV PRESZTIZSE óriásit nőne ezzel, amely az oktatást is eredményesebbé tenné. A moldvai oktatás optimális esetben legfontosabb célcsoportja az óvodás korosztály lenne: a magyar-román kétnyelvű óvodák sok moldvai családnak jelenthetnek vonzó alternatívát. A faluturizmus is nagyban segítheti a magyar nyelv gyakorlati értékeinek felismerését a közösségben.
Hegyeli Attiláék tették talán a legtöbbet az elmúlt 20 évben. Eredményesebb lehetne a munka folytatása, ha a magyar nyelv tanításának kérdése független lenne a nemzeti identitás problematikájától. Sokan gazdasági szempontok miatt szívesen tanulnák a magyar nyelvet, de őket elriasztja az identitást is elváró követelmény. Optimális cél lehetne a köznyelv/nyelvjárás kettősnyelvűség elérése, rendes, iskolai oktatás keretében. Sok a teendő. Nagyok a regionális különbségek.
A keresztszülők kérdéseire is válaszolt. Szinte aktív párbeszéd és együtt-gondolkodás is kialakult, hiszen valamennyien szeretnénk moldvai magyar testvéreinkért megtenni mindazt, ami tőlünk telik és a javukat szolgálja. Ígéretet kaptunk arra vonatkozóan, hogy az előadása hamarosan a honlapunkon is olvasható lesz, és egy jövőbeli alkalommal ismét megtisztel bennünket egy következő, részletekkel inkább foglalkozó előadással. Felmerült annak a gondolata is, hogy szélesebb körben is jó lenne ezeket az ismereteket másoknak is hozzáférhetővé tenni a TV és a média lehetőségein keresztül is. Nagy tapssal és a Szeret-menti Népdalverseny győzteseinek egyik CD-jével mondtunk Dr. Heltai János Imrének köszönetet.
Albertné Révay Rita