Kerek évfordulóhoz érkeztünk! A személyes életemben is nagy idő, de az egyesületünk életében is! Tervezünk egy képeskönyv-összeállítást a keresztszülő-mozgalomról és az egyesületünkről, az utódok számára: „Hol volt, hol nem volt, bizony igaz volt!...” Addig is, amíg megfelelő anyagi forrást nem találunk a megjelentetéséhez, egy rövid vázlattal és néhány képpel szeretnék most emléket állítani ennek a kis hűséges, önzetlen csapatnak, akik másokkal összefogva, talán most először a történelem során a moldvai magyarokat az őket megillető, tisztelettel teljes figyelem középpontjába állította.
Örömmel látom, hogy a moldvai magyarok életében az ezredforduló óta jelentős események történnek, mintegy őseink történelmi mulasztásainak pótlására, kutatóknak és szervezeteknek köszönhetően. Elévülhetetlen érdeme van ebben a folyamatban Tytti Isohookana-Asunmaa asszonynak, akinek a munkája nyomán az Európa Tanács Kulturális, Oktatási és Tudományos Bizottsága 2001. április 26-án Strasbourgban elfogadta a csángó kultúra védelméről szóló jelentéstervezetet. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben megalakult a Moldvai Csángómagyar Szövetség, Petrás Marika pedig A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt 2005-ben alapította meg, majd a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) pedig 2007-ben jegyeztetett be hivatalosan. Civilekkel együtt a keresztszülők is csatlakoztak a cél megvalósításához, jelentős anyagi támogatással, hűséggel, hosszú éveken át. Jelentős közös eredményünknek mondható, hogy mára a magyar nyelv oktatása bekerült a román állami iskolákba, a magyar állam pedig vállalja az oktatás költségeit.
Rövid visszatekintés a KEMCSE eddigi életéről
Közvetlen előzménye: (Böjte Csaba atya felhívása a 2004.dec. 5-i szavazás után: „… fogjuk meg egymás kezét! Segítsük a legárvább magyarokat, a moldvai csángómagyarokat!...” – beindult a keresztszülő-mozgalom. (2005-től többezren jelentkeztek a világ minden tájáról, hogy valamilyen formában segítenének, közöttük én is a családommal együtt.)
Meghatározó utazásunk Moldvába: 2006. augusztus, Gyöngyössy Lajos szervezésében. (Németországból, Amerikából is jöttek keresztszülők.) Hazafelé elhatároztuk, hogy egyesületet alakítunk összefogással, egy még hatékonyabb segítés érdekében.
Megalakulásunk (2006. nov.11., hivatalosan: 2007. jan. 28. Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (rövidítése: KEMCSE), 20 fővel. Közülünk néhányan ma is aktív tagok vagyunk. Az első rendes évi közgyűlés 2007. november 10-én volt.
Logónk: napraforgó (naputánjáró), középen kokárdával. Tervezte a fiam, Albert Zoltán Máté 18 évesen, a legendás 2006-os moldvai úton. Öt évre rá megalkotta a Naputánjáró-társasjátékot (2011-ben, Lakatos Demeter születésének 100. évfordulójának tiszteletére.)
A KEMCSE céljai megvalósultak: a moldvai „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya” program népszerűsítése, terjesztése, továbbá új keresztszülők felkutatása és bekapcsolása a támogatói körbe. Kapcsolattartás, ismeretterjesztés (tv, múzeumok, cikkek), klubok (2007 szeptemberétől, minden hónapban, nyáron szünet), Csángó Bál+keresztszülő-tanár találkozók (a pandémiáig), falugazda-rendszer, táboroztatások (Moldvában, Erdélyben, Magyarországon),
valamint moldvai iskolai rendezvények, vetélkedők támogatása (pénz, jutalom, díjak, zsűrizés). Tanulmányi versenyek: Szályka Rózsa, Trunki Tánc és Hujjogató, Aranymiatyánk - Somoska, Kaszás Attila versmondó, Szeret-menti népdalvetélkedő;
karácsonyi csomagok (többezer gyereknek - több tonna a 15 év alatt, a kiszállítás a SMART jóvoltából), egyetemistáink segítése (programok, ünnepek…), jótékonysági estek (Székesfehérváron, Budapesten, Szentendrén többször, Angyalok erdeje- karácsonyfa-állítás Budapesten a Városligetben, Nemzeti Összetartozás Napja a Várban, Örmény jótékonysági hangverseny, Csángó Ünnek a Barabás-villában - 2013, KAFA (ebből fürdőszobák és a Csíkszeredai Bentlakás támogatása); adománygyűjtés (halálozás, házleégés stb.), segítség szociális téren, hitgyakorlásuk segítése (román-magyar nyelvű imádságok szerkesztése, könyv-adományok, Keresztútjárások 2008-tól, minden húsvét előtt - Tampu-Ababei József atya vezetésével. Valamint a 15 éves évfordulónkra 2019-től keresztszülő-portrék összeállítása. Most került a 36-dik a honlapra, amely egyik egyetemistánkkal, Petrás Adinával készült.
Az együttműködéseink más szervezetekkel sikeresnek mondhatóak: MCSMSZ (vezetőséggel, tanárokkal állandó kapcsolattartás, látogatások Moldvába, Keresztszülő-tanár találkozók 2007-től minden évben a pandémiáig, tanárok továbbképzése (Gödöllőn...), moldvai tanárok rendszeres meghívása a klub programokra; Ammoa (közös pénz- és adománygyűjtés (téglajegyek, haláleset, baleset, házleégés; csángókkal foglalkozó magyarországi egyesületek (Csángómagyarok a Csángómagyarokért Egyesület, Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért)
Kiadványaink is születtek a kezdetektől, az idők folyamán: Naputánjáró újság 2007-től 2018-ig (évente), Honlapunk megindítása 2007-ben (a mostani 2019-től él, az előzőek sajnos elérhetetlenek), Hírlevél 2017-től (kéthavonta), Naputánjáró-társasjáték, 2011 - Lakatos Demeter születése 100. évfordulóján.; Csángómagyar legendák, 2017, Apa és fia - csángó önéletírások, 2018; Csángó galuska, 2014 (Nyisztor Tinka – Pákozdi Judit) - a KEMCSE a könyv ismertetésében és a terjesztésében vett részt.
Díjakat, elismeréseket is kaptunk: Miniszteri elismerő oklevél 2015 a KEMCSÉ-nek (átadta Novák Katalin), Civil díj 2017 ( Civil Iránytű Alapítvány). A tagok közül díjat kaptak: Csoma Gergely - Magyar érdemrend lovagkeresztje - 2014, Jolanda Willemse Magyar Ezüst Éremrend polgári tagozat 2017, Pákozdi Judit Petrás Incze díj és Ammoa RMPSZ –díj aranyfokozat 2017
Saját hagyományaink is születtek: a nagyheti közös keresztutakon kívül a közös karácsonyaink is örömteliek voltak az itt tanuló egyetemistáinkkal és moldvai barátainkkal, amelynek végén Luca-napi búzákat szoktunk szétosztani a résztvevőknek. Idén készült olyan fénykép is, amely a kiürült kosarat ábrázolja. Reméljük, hogy mindnyájan megérjük a következő esztendőket, erőben, egészségben és a munkás hétköznapok után újból együtt ünnepelhetünk!
Záró gondolatok: Nagyszerű érzés a számomra, hogy egy összetartó csapattal együtt ismerhettem és szerettem meg a moldvai magyarokat és hűséggel szolgálhatom én is őket a magam szűkös eszközeivel. Együtt örülhetünk annak, hogy a keresztgyerekeink felnőttek az egyesületünk megalakulása óta, családot alapítottak és megállják a helyüket, bárhova is sodorta őket az élet. Vannak köztük, akik képviselik a moldvai magyarokat a vezetésben, a kultúra, a művészet és a tudomány területén is a nagyvilágban, és vannak egyetemistáink is, a jövő reménységei. Büszkék vagyunk rájuk! Szeretném azt hinni, hogy a mi munkánk is picit hozzájárult ahhoz, hogy a moldvai magyarok kincsei mára egyre ismertebbé váltak a közéletben, amelynek gyümölcsei mindannyiunk életét gazdagíthatja.
Lejegyezte: Albertné Révay Rita, KEMCSE alapító tag
Fotók: Prekrit Judit, Sáringer Márta és a szerző