Barátságtalan, esős februári délután szép számban gyűltünk össze egyesületünk szokásos klubösszejövetelére a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Valószínű, hogy a csángómagyarokról a közelmúltban készült film vetítése keltette fel az érdeklődést.
A szokásos elnöki köszöntést és az elmúlt eseményekről szóló tájékoztatást elnökünk, Jolanda Willemse betegsége miatt, tiszteletbeli elnökünk, Pákozdi Judit tartotta meg. Elmondta, hogy a karácsonyi csomagok nem a szokásos módon, a Smart Electronic Kft. segítségével jutottak ki Moldvába, hanem az MCSMSZ autójával. A csomagokat ezúttal is elnökünk garázsában állítottuk össze, közvetlenül onnan szállították el, és a gyors kézbesítésnek köszönhetően minden címzett faluban időben megérkeztek.
Szűkös anyagi lehetőségeink miatt ezúttal nem tudtunk minden oktatási helyszínre ajándékot küldeni, így az MCSMSZ által javasolt, kevésbé támogatott falvakban kaptak tőlünk csomagot. Miután idejében megtudtuk, hogy a gyerekek az édességnek örülnek a legjobban, így rengeteg táblás csokoládét, csomagolt édességeket, több mázsa szaloncukrot tettünk a csomagokba. A képes beszámolók és a meleg hangú köszönő levelek hamarosan meg is érkeztek a Moldvából. Itt a honlapunkon már láthatók, olvashatók is.
Nagyon jól sikerült az idei, a Millenárison megtartott Csángó Bál, pergő volt a műsor, Polgár László, az MCSMSZ elnöke, rövid beszédet mondott, amiben csángómagyarokért dolgozó szervezetek közti barátságot hangsúlyozta. A bál programja között szerepelt a pusztinai Szőcs Anna, , „Édesanyám rózsafája” című könyvének bemutatója. A szokásos színpadi műsorszámok közül kiemelkedett a gyimesi férfiak erőteljes, frenetikus tánca.
Készül a beharangozott könyvünk, amelyben megpróbáljuk bemutatni a keresztszülő mozgalom elmúlt 20 évét, ami nagyon nagy feladat, és hosszabb időt vesz igénybe ,mint gondoltuk.
Ezután levetítettük a Czencz József által rendezett „Csángóidő – A lényeg mindig láthatatlan” című 52 perces dokumentumfilmjét, amely azt vitatja, hogy mennyi idejük van még a csángóknak magyarnak maradni és lesz-e magyar jövő idejük? Vajon meddig tudnak még etelközi kultúránk letéteményesei lenni ők, akik úgy érzik, feladatuk, kötelességük őseikkel szemben megőrizni és tovább adni azt. Vajon kell-e nekünk tenni valamit, hogy közös történetünk sikeres legyen? Vajon eljön-e az az idő, amikor egy csángó ember teljes értékű, büszke magyarnak fogja érezni magát, vagy sikerrel jár a románok több évszázados beolvasztási kísérlete? A rendező stábja 2011-ben volt először forgatni a moldvai csángóknál. Nagyon értékes anyagot rögzítettek helyzetükről, kilátásaikról, gondjaikról, reményeikről. Tíz év eltelte után, újra elmentek oda forgatni, hogy kiderüljön, ennyi idő alatt mi változott meg személyes és a közösség életében.
A filmben megszólaltak általunk is ismert moldvai és gyimesi csángó néprajzosok, tanárok, hagyományőrzők és köztiszteletben álló emberek, úgy, mint: Halász Péter, Dr. Nyisztor Tinka, Iancu Laura Duma András, Botezátu Viktória, Gergely István, tiszti, Deáky András, Benke Paulina, Járai Zsigmond, Pogár László, Berszán Lajos atya. A film szinte letaglózó hatást váltott ki a nézőkből, hosszas, a csángók sorsát javítandó beszélgetéssel, elmélkedéssel, ötletek adásával fejeződött be a klubdélután.
László Ildikó, programfelelős