Ismét volt Csángó Bál Budapesten

A járvány okozta két éves kényszerszünet után ez év április 23-án a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány rendezésében ismét volt Csángó Bál. Ezúttal a XXV. jubileumi bálra került sor a BOK csarnokban.


Az ez évi „Dobval s csengettyűvel” címet viselő bál egyben jótékonysági est is volt Kárpátaljáért, így a bálon az ünnepi műsort megelőzően Breznovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének nyitó beszéde hangzott el. Német Zsolt államtitkár, a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány megalapítója köszöntőjében megjegyezte, hogy ez most olyan rendkívüli alkalom, amikor nem a csángókat segítjük, hanem a csángók segíthetnek egy nagyon nehéz helyzetben lévő, határon túli népcsoportot.


Az ünnepi programban, amit ezúttal is Diószegi László és Benke Grátzy rendeztek, felléptek hagyományőrző zenészek és táncosok Pusztináról, Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből. Az ünnepi műsorban szerepelt Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Antal Tibor, Benke Róbert, Hodorog András és Legedi László. A zenét a Somos, a Zurgó Együttes, a Szigony és a Tázló Zenekar, valamint a Berka Együttes szólaltatta meg. Fergeteges zenei és néptánc műsort láthattunk. A fellépő énekesek között, továbbtanulónk, a Károly Gáspár Egyetem pszichológus hallgatója, Kaszap Johanna szépen megszólaltatott csángó énekében is gyönyörködhettünk. Az ünnepi műsort követően a résztvevők a hajnalig tartó táncházon tanulhattak csángó énekeket és „rophatták” a csángó táncokat. A rendezvényen ezúttal is lehetett Gondos Bélánál csángó tárgyú könyveket vásárolni.



Egy ilyen rendezvény jó alkalmat ad a személyes találkozásra régi ismerősökkel. Most az ünnepi műsort követően beszélgethettünk moldvai barátokkal, tanárokkal, hagyományőrzőkkel, akiket a járvány miatt már évek óta nem láthattunk, nem ölelhettünk át, és akik nagy elhivatottsággal hosszú ideje tanítják a gyermekeknek a magyar nyelvet Moldvában. Korábban a csángó bálok alkalmával a magyar oktatásban tanító tanárok is ellátogattak Budapestre a KEMCSE által szervezett Keresztszülő-tanár találkozóra. Ezek a találkozók a körülmények változása folytán elmaradtak, de ez alkalommal is megörültünk egymásnak Istók Angélával, Benke Paulinával, Benke Pállal és másokkal, akik az MCSMSZ keretein belül változatlanul tanítják a magyar nyelvet és a csángó énekeket, táncokat, hagyományőrzést a moldvai csángó gyermekeknek. Örömmel üdvözöltük egymást Peteri Laihonen finn nyelvész kutatóval, aki évekkel ezelőtt előadást tartott rendezvényünkön és változatlanul folytatja kutatásait a moldvai magyar oktatás területén. Most egy szorosabb együttműködést és egy új programot indítottak az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézeténél oktató Bodó Csanád egyetemi docenssel és tanítványaival. A program lényege, hogy táborokat szerveznek a moldvai magyar oktatásban magyar nyelvet tanuló gyermekeknek bevonva azok szüleit is a nyelvi programba. A múlt év nyarán egy ilyen tábort szerveztek Lészpeden, ez évben a tábort magyar nyelvi környezetben, Erdélyben fogják megszervezni. Bodó Csanád felajánlotta, hogy beszámol a keresztszülőknek az új programról és felvetette, hogy ezen a téren szívesen együttműködne egyesületünkkel. Érdekes még, hogy a programunkban korábban Budapesten anglicisztika szakon diplomát szerzett Botezátu Isabella, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója, közös témán dolgozik Bodó Csanád tanítványával. Botezatu Isabella tanulmányairól, doktori munkájának témájáról a későbbiekben részletesen beszámolunk.



Az elmondottakból is érzékelhető, hogy milyen sok szép, érdekes és hasznos élménnyel zárult ez a két nap és milyen fontos a csángó kulturális örökség ápolása, megőrzése. Ezen a téren a jövőben is lényeges kapocs, láncszem lehet a keresztszülő mozgalom. Ennek a munkának a folytatása, az eddigi eredmények megőrzése továbbra is egyesületünk fő célkitűzése, a megváltozott körülmények között is. Tevékenységünkkel változatlanul igyekszünk segíteni a csángó értelmiség gyarapodását és megerősödését.


Toroczkay Katalin

alelnök

Egyetemistákat támogató csoport