Szeretettel hívjuk és várjuk a kedves keresztszülőket, támogatóinkat, barátainkat a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel - Lakatos Demeter csángómagyar költő halálának 50. évfordulója alkalmából - közösen tartandó ünnepélyes emlékülésre
Időpont: 2024. szeptember 14. du. 14-16 óra
Helyszín: Hegyvidéki Kulturális Szalon nagyterme;
Cím: Budapest, XII. Törpe u. 2.
Megközelítés: 59-es villamossal a Széll Kálmán tér felől a Kiss János altábornagy u-i megállónál (XII. kerületi Önkormányzat) kell leszállni, a szembeni kis utcában, kevés gyaloglás után egy új épületben található
Program:
Beszámoló a nyári táborokról; tájékoztatás a hamarosan elkészülő KEMCSE-könyvről;
Megemlékezés Lakatos Demeterről, a költő halálának 50. évfordulója alkalmából
A műsorban hallhatók lesznek:
Csoma Gergely köszöntője, majd személyes emlékei Lakatos Demeterről;
Petrás Mária énekei
Kóka Rozália előadásában Lakatos Demeter néhány meséje;
A költő Halász Péter általi méltatása (felolvasva);
A költő néhány verse – Csoma Gergely, Faragó Laura…
dr. Kiss-Tampu Tatiana énekei; Csángó költők – Iancu Laura, Demse Márton, Duma András – LD-ről szóló versei
Vetített képek LD-ről és családjáról – Harangozó Imre;
Faragó Laura énekei;
Zárszó
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület 1990. szeptember 29-én alakult, amelynek célja a moldvai csángómagyarok történelmével, néprajzával foglalkozó tevékenységek összehangolása, munkájuk segítése. A moldvai csángómagyarok művelődési értékeinek, társadalmi és politikai helyzetének minél szélesebb körben való megismertetése.
Mindenkit szeretettel várunk!
Jolanda Willemse, elnök László Ildikó, programfelelős
Lakatos Demeter (Szabófalva, 1911-1974)
Családi nevén – Demeter László – az első híres moldvai csángómagyar költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. (Magyarországon 1970-ig alig hallhattunk róla.)
Elemi iskoláit román nyelven végezte, a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatos mesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta szakmájától. Kolozsváron Dzsida Jenő vette pártfogásba, ő mutatta be a „Keleti Újság”-ban, s a „Halotti beszéd” kezdő szavait írva cikke fölé, 1935-ben közreadta egy magyar nyelvű versét is, aztán elfeledték. 1956-ban a néprajzkutató, író, egyetemi tanár, Faragó József fedezte fel újra, bemutatva három versét az „Utunk”-ban. Több ezer verset írt, az „Ó magyar Mária siralom” hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért. Magyar nyelvű versei miatt utolsó éveiben házi őrizetben sínylődött.
2009. január 23-án megkapta a posztumusz „Magyar Kultúra Lovagja” címet.
"Messze ot hulnap szentule
Megfog vala apóm szokcor kezemtül,
Micissza vala hul a nap leszentül,
Ot vagyand a mük országunk
Tud meg iul,
Ot hol a nap minden eszte leszentul…”
"Mangya vala dzsermek latud ot nini,
Messze ot hul nap lebújik
Moszt nini…”
Comments