top of page
Keresés

Sebő Ferenc (1947-2026)

  • máj. 3.
  • 3 perc olvasás

Frissítve: máj. 4.

A magyar táncház-mozgalom atyja, Sebő Ferenc elhunyt, de a munkássága Nemzetünk örök kincse marad! Mi, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület tagjai is tisztelettel, szeretettel őrizzük a vele kapcsolatos közös, személyes emlékeket, többek között, amikor 2015 júniusában megtisztelt bennünket nagyszerű előadásával a klubdélutánunkon. Nyugodjon békében! Ezúton is őszinte részvétünket fejezzük ki a Családjának.


Ez a szívbe markoló kép (a két dátummal) jelent meg a Sebő Együttes Facebook-oldalán 2026. április 27-én reggel, ezzel az idézettel: „Hát dolgoztam híven, zümmögve, mint a rét. Milyen könnyű a menny! A műhely már sötét.” (József Attila)



Futótűzként terjedt el a megdöbbentő hír és sok méltatás róla a sajtóban és a közösségi fórumokon: újabb veszteség érte kulturális életünket, elhunyt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas sokoldalú művészünk, az énekelt versek nagymestere, aki meghatározó egyénisége volt az 1970-es években kezdődött táncház-mozgalomnak, amelynek módszere 2011-ben került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség jó megőrzési gyakorlatokat tartalmazó nemzetközi regiszterébe. (Édesapja, Sebő Ödön 24 évesen a „halálra ítélt zászlóalj” parancsnokaként a Gyimesi szorosban három héten át feltartóztatta a frontot, amikor a Keleti-Kárpátok átjáróiban már mindenhol betörtek a szovjet csapatok.) 


Pótolhatatlan veszteség Sebő Ferenc eltávozása az élők sorából! Generációm meghatározó egyénisége volt, akinek a szellemi és tárgyi öröksége remélhetően megmarad a jövőben is!


A zenéin „nőttünk” fel! Abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy ismerhettem őt személyesen a kezdetektől haláláig. Az 1970-es években, a pályája elején az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, távoli munkatársak voltunk. Láthattam őt és zenésztársait a 25. Színházban, a Kassák Klubban és számos helyen. Sokunk lelkébe égett az ő hangján előadott József Attila-díjas költőnek, Szécsi Margitnak a verse is: „Úgy néztem magamra mindig, ahogy csodára nézni illik, csodára, az ember fiára, kezeire, nyírott hajára.”



Később a keresztszülők is találkozhattak vele 2015 júniusában a KEMCSE klubdélutánján és tapsolhattak neki a nagyszerű előadása után. (Az alábbi képek a Naputánjáró c. lapunk 2015. novemberi számában jelentek meg. 



Idén februárban nagy örömömre sikerült ismét találkoznom vele a Hagyományok Házában, ahol átadhattam neki A Szeret vizén innen és túl című könyvünk neki szóló tiszteletpéldányát hálánk jeléül, amelynek lapjain megörökítettük a vele való találkozást is a „Művészek, tudósok Moldváról: klubdélutánjaink vendégei voltak 2006-2024 között” című fejezetben. Megható most emlékeznem erre a pár perces beszélgetésünkre, közös visszaemlékezésünkre.



Sebő Ferenc a zenésztársaival együtt Kallós Zoltánnal és a moldvai magyarokkal is szoros kapcsolatban állt. Többször jártak Moldvában gyűjtőutakon. Hisszük és reméljük, hogy a csángómagyarok és a mi utódaink is megtartják majd szerte a világon és tovább is viszik Sebő Ferenc örökségét, a népzene, a táncaink, gyökereink, hagyományaink ismeretét és szeretetét, azon a módon, ahogyan ő mondta: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg; nem őrizni kell, mert nem rab; hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”


Főhajtással, tisztelettel,


a KEMCSE vezetősége és tagjai nevében is,

Albertné Révay Rita

 


Sebő Ferenc rövid életrajza:


Szekszárdon született, 1947. február 10-én, elhunyt 79 évesen 2026. április 27-én Budapesten, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője.

Klasszikus zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában kezdte. 1970-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1970 és 1972 között a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalatánál, 1971 és 1973 között az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál dolgozott tervező építészként. 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett.


Énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon. 1971-től 1973-ig a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt.

Szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép és Zolnay Pál Fotográfia című filmjeiben. Rádió- és televíziószereplések mellett 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla amatőr táncegyüttes zenei vezetője is volt. Bekapcsolódott a népzenekutatásba is, a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett.


Ebben az időszakban vett részt a Kassák Klubban is. Megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. Timár Sándorral együtt a magyar táncház mozgalom meghatározó alakja.


A Magyar Televízió Zenei Osztályán népzenei szerkesztőként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán népzeneoktatóként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként haláláig tudományos kutatói munkát végzett.


1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, haláláig az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt.

2026. április 27-én elhunyt. Halálhírét az általa alapított Sebő-együttes közölte.

(Wikipédia alapján)

 


Néhány cikk, videó és méltatás róla:


-       Vendégségben Sebő Ferencnél / Család-barát (Duna Tv) - https://www.youtube.com/watch?v=ZbOORlIJsI8 

-       Sebő Ferenc: Az éneklés gyógyít /Fehér Anikó (Magyar Hang) - https://hang.hu/mag.../sebo-ferenc-az-enekles-gyogyit-100468

-       Sebő-együttes - Énekelt Versek (1979) - https://www.youtube.com/watch?v=wQ4N4nbOY9Y...

-       Sebő együttes Folkszimfónia - Énekelt versek - https://www.youtube.com/watch?v=BnBVM9KuymU

-       "Sebő 60" Sebő Ferenc születésnapi koncertje (2023) - https://www.youtube.com/watch?v=_lSibvLk_s0

-       Könyvtári beszélgetés Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekessel (Esztergom 2013) - https://www.youtube.com/watch?v=3Xu5-HNIOn4

 
 
bottom of page