Meghívó

Szeretettel hívjuk és várjuk a kedves keresztszülőket, támogatóinkat, barátainkat a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel - Lakatos Demeter csángómagyar költő halálának 50. évfordulója alkalmából - közösen tartandó ünnepélyes emlékülésre

Időpont: 2024. szeptember 14. du. 14-16 óra

Helyszín: Hegyvidéki Kulturális Szalon nagyterme;

Cím: Budapest, XII. Törpe u. 2.

Megközelítés: 59-es villamossal a Széll Kálmán tér felől a Kiss János altábornagy u-i megállónál (XII. kerületi Önkormányzat) kell leszállni, a szembeni kis utcában, kevés gyaloglás után egy új épületben található

Program:

Beszámoló a nyári táborokról; tájékoztatás a hamarosan elkészülő KEMCSE-könyvről;

Megemlékezés Lakatos Demeterről, a költő halálának 50. évfordulója alkalmából

A műsorban hallhatók lesznek:

• Csoma Gergely köszöntője, majd személyes emlékei Lakatos Demeterről;
• Petrás Mária énekei
• Kóka Rozália előadásában Lakatos Demeter néhány meséje;
• A költő Halász Péter általi méltatása (felolvasva);
• A költő néhány  verse – Csoma Gergely, Faragó Laura…
• dr. Kiss-Tampu Tatiana énekei;Csángó költők – Iancu Laura, Demse Márton, Duma András – LD-ről szóló versei
• Vetített képek LD-ről és családjáról – Harangozó Imre;
• Faragó Laura énekei;
• Zárszó

A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület 1990. szeptember 29-én alakult, amelynek célja a moldvai csángómagyarok történelmével, néprajzával foglalkozó tevékenységek összehangolása, munkájuk segítése. A moldvai csángómagyarok művelődési értékeinek, társadalmi és politikai helyzetének minél szélesebb körben való megismertetése.

Mindenkit szeretettel várunk!

Jolanda Willemse, elnök László Ildikó, programfelelős

Lakatos Demeter (Szabófalva, 1911-1974)

Családi nevén – Demeter László – az első híres moldvai csángómagyar költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. (Magyarországon 1970-ig alig hallhattunk róla.)

Elemi iskoláit román nyelven végezte, a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatos mesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta szakmájától. Kolozsváron Dzsida Jenő vette pártfogásba, ő mutatta be a „Keleti Újság”-ban, s a „Halotti beszéd” kezdő szavait írva cikke fölé, 1935-ben közreadta egy magyar nyelvű versét is, aztán elfeledték. 1956-ban a néprajzkutató, író, egyetemi tanár, Faragó József fedezte fel újra, bemutatva három versét az „Utunk”-ban. Több ezer verset írt, az „Ó magyar Mária siralom” hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért. Magyar nyelvű versei miatt utolsó éveiben házi őrizetben  sínylődött.

2009. január 23-án megkapta a posztumusz „Magyar Kultúra Lovagja” címet.

"Messze ot hulnap szentule

Megfog vala apóm szokcor kezemtül,

Micissza vala hul a nap leszentül,

Ot vagyand a mük országunk

Tud meg iul,

Ot hol a nap minden eszte leszentul…”

"Mangya vala dzsermek latud ot nini,

Messze ot hul nap lebújik

Moszt nini…”