Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság 2019. december 5-én felvette Települési Értéktárába A DIÓSZÉNI CSÁNGÓ-MAGYAROK ARCHAIKUS NYELVJÁRÁS-át, amelynek különlegessége, hogy a délies- és a székelyes- csángó nyelvjárás kevertségéből alakult ki. A nagyszerű hírt Boros Rezső, volt diószéni tanártól kaptuk, beszámolóját a alábbiakban teljes egészében most közreadjuk.
Tisztelt diószéni lakosok, kedves diószénből elszármazott csángó-magyarok, valamint támogatók, akik szellemi, erkölcsi és anyagi hozzájárulásukkal segítik a diószéni közösséget!
Még diószéni tartózkodásom alatt megfogalmazódott bennem, hogy mennyire fontos, hogy ne csak a tanárok, hanem a falu számára is fontos legyen a csángó-magyar nyelvjárás tudatos használata. Ennek egy fontos lépése volt, hogy néhány helyi civil szervezet támogatásával, kérésemre elfogadták, hogy Bákó városában magyar nyelvű szentmise lehessen a magyar anyanyelvű állampolgárok számára.
Mind tudjunk, hogy a moldvai magyarok különleges nyelvjárása veszélyben van. Ebből kiindulva fontosnak tartom, hogy a kulturális értékeik, a nagyvilág mellett, a helyiek számára is különleges értéket képezzenek. Most örömmel tájékoztatom, hogy az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság 2019. december 5-én felvette Települési Értéktárába A DIÓSZÉNI CSÁNGÓ-MAGYAROK ARCHAIKUS NYELVJÁRÁSÁT, melynek különlegessége, hogy a délies- és a székelyes- csángó nyelvjárás kevertségéből alakult ki. Most már hivatalosan is a magyar nemzet öröksége, így tudunk közösen rávilágítani arra, hogy Diószén egy olyan érték hordozója, amely a helyieket büszkévé teheti, és az önazonosságuk megőrzésében megtartó erő lehet.
Tisztelettel: Boros Rezső,
volt diószéni tanár és
a Csenderes hagyományőrző csoport alapítója
A diószegi csángó-magyarok archaikus nyelvjárárósáról bővebben itt olvashatnak.
Comments