Bemutathattuk könyvünket a Nemzeti Könyvtárban
- Kersztszülők
- 24 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
Különleges helyszínen tarthattuk meg könyvbemutatónkat: a Budai Várban, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros Szekciója (MKE MKSZ) meghívására 2025. december 12-én, keresztgyerekeinkkel-büszkeségeinkkel együtt, egy rövid moldvai műsor keretében.
Megilletődötten léptünk be a régi királyi palota kapuján, amely a Magyar Nemzeti Könyvtárnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) is otthont ad 1985-tól napjainkig. "A legnagyobb magyar" jelzővel a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfiját, gróf Széchenyi Istvánt (1791–1860) illetik, de kevesen tudják, hogy az ő édesapja, gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) pedig a nemzetnek ajándékozta értékes könyv- és éremgyűjteményét 1802. november 25-én, amivel Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye nyílhatott meg az olvasók és a kutatók számára. Mára ez a gyűjtemény a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye lett, jelentős kulturális misszióval és programokkal. (Ld. még bővebben a könyvtár honlapján és FB-oldalán). Egy érdekesség: az édesapa két ékezettel írta a vezetéknevét, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár a nevében is megőriz.)
Régóta terveztük ezt a találkozást, hogy a keresztszülők figyelmét felhívjuk a nemzeti könyvtárunk gazdag gyűjteményére, illetve a moldvai magyarokat is megismertethessük a nemzeti könyvtár dolgozóival, valamilyen formában, ugyanis a keresztszülők közül ketten, e sorok írói, a könyvtár munkatársai voltak: Albertné Révay Rita 1970-2011 között, valamint Nagy Zoltán, az MKE MKSZ tiszteletbeli elnöke pedig 1970-2012 között. Mindketten hosszú évek/évtizedek óta veszünk részt a keresztszülő-mozgalomban is: szeretettel vállaltuk egy-egy kis általános iskolás csángó gyermek magyar-oktatásának költségeit, szinte családtagként, valamint a KEMCSE különböző tevékenységeiben is részt veszünk a kezdetek óta.
Amikor az MKSZ-ben a Luca napi ünnepre készülődtek, Nagy Zoltánnak eszébe jutott, hogy most a terv megvalósulhatna, a KEMCSE képeskönyve megjelenésével, amely egy értékes kordokumentumnak is tekinthető: „A SZERET VIZÉN INNEN ÉS TÚL - Keresztszülők a moldvai magyarokért 2004-2024” címmel, amelynek az összeállítója Révay Rita volt. Be lehetne a kötetet mutatni pár kedves keresztgyerekünkkel együtt, egy szép kis énekes műsor keretében. Az ötlet támogatást nyert és Nagy Zoltán megkereste régi ismerősét és egyben szintén diószéni keresztszülő-társát, Jolanda Willemsét, elnökünket, aki jó szívvel támogatta a felkérést és egyben vállalta, hogy majd köszönti a KEMCSE nevében a nemzeti könyvtár főigazgatói tanácstermében összegyűlteket.
Ez így is történt! Az MKE MKSZ éves beszámolóját követő szünet után Jolanda Willemse szép ismertető beszédet mondott a KEMCSÉ-ről, amelyet a résztvevők tapsa követett. Majd Nagy Zoltán, mint levezető elnök felkérte Révay Ritát, hogy a kötet bemutatásának és egyben a műsoros estnek ő legyen a levezető háziasszonya, amelyet ő köszönettel elfogadott, hiszen örömmel jött a régi kollégákhoz. Beszélt arról a különleges kapcsolódásról, ami a nemzeti könyvtár és Moldva között van: a hűséggel megőrzött dokumentumokról, kincsekről, a hagyományok tiszteletéről, az összetartozásról és a saját könyvükről is, az általa összeállított képes Power Point demonstrációja alapján, amely a cikk végén tekinthető meg.
Örömmel adta át Rita a könyvünk egyik tiszteletpéldányát Fazekas Zoltánnak, az OSZK Térképtára vezetőjének, akinek köszönhetjük az OSZK-ban őrzött 1910-es moldvai néprajzi térképek fotóinak közlési engedélyét és e térképekről szóló ismertető sorait a könyvünkben.
Előadása közben Rita bemutatta a keresztgyerekeinket-büszkeségeinket is:
Veres Mihaelát, Pusztina szülöttét elsőként, aki miután elvégezte a Zeneakadémiát, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem néprajz-szakos hallgatója lett és a Pusztinai Kakasok Együttes szólistája. Mihaela röviden beszélt a falujáról, a karácsonyi szokásaikról, aztán elénekelte az „Elindula József” című népéneket abban a különleges hangzású archaikus nyelvjárásban, amely a szívünket mindig megdobogtatja. Ezen dalok őrzik ősi, közös nyelvi gyökereinket.
László Ciprián Klézséről érkezett Budapestre. Az ELTE anglisztika-szakán tanul most. Mesélt nekünk az otthoni adventi és vidám télbúcsúztató szokásaikról, majd az „Örvendezzünk, Betlehembe megyünk” c. népénekkel hozta el hozzánk a moldvai karácsonyok hangulatát. Végül Mihaela és Ciprián együtt elénekelték a talán legszebbet: „Kelj fel keresztény lélek”.
Keresztszülőtársunk is énekelt moldvai dalokat, szép viseletében: László Ildikó, a programfelelősünk: „Ó, áldott Szűzanya” és „Midőn Máriához, az Isten angyala”.
Zárásként a kötet szerkesztője és egyben a kiadója, Pákozdi Judit, korábbi elnökünk arról a csodáról beszélt, aminek a részesei lehettünk a 20 év során: felnőtt egy új csángómagyar nemzedék, akiknek önzetlenül, viszonzásvárás nélkül tudtunk segíteni a magunk eszközeivel. A szeretetet és a hűség összeköt bennünket velük, örökre.
A Luca napi adventi kulturális műsort saját készítésű Luca-napi búzacsomagok szétosztásával fejezte be Rita abban a reményben, hogy az elültetett magok karácsonyra mind kizöldülnek majd az otthonainkban, emlékül erre a szép közös estre.
Élénk tetszésnyilvánításokat kifejező tapssal és záró mondatokkal ért véget az MKE MKSZ ünnepi taggyűlése, 19 óra körül. Kitartóan ott maradtunk mindnyájan még egy kis beszélgetésre.
Köszönjük az MKE MKSZ meghívását és a szép képes beszámolóját az ünnepi eseményről, amely a honlapjukon olvasható, „KÉPES BESZÁMOLÓAZ MKSZ 2025 ÉVI LUCA NAPI RENDEZVÉNYÉRŐL” címmel.
Nagyon jól éreztük magunkat. Reméljük, lesz folytatása a találkozásunknak a jövőben, talán a klubdélutánjainkon is. Szeretettel várunk Titeket is, Kedves Könyvtárosok!
Lejegyezte: Albertné Révay Rita és Nagy Zoltán
Fotók: Karasz Lajos
A Szeretet vizén innen és túl prezentáció:
