Két moldvai csángó egyetemi hallgatónk, Solomon Annamária és Kaszap Johanna Kiss Melitta keresztszülőtársunk jóvoltából és segítségével eljutottak Csíksomlyóra, a pápai misére. Az ő rövid, személyes beszámolójukat olvashatják itt, amelynek megírására Toroczkay Katalin alelnökünk biztatta őket.
Utazásunk május 31-én kezdődött a Keleti pályaudvar peronján, ahol gyülekeztünk a Magyar Örökség és Európa Egyesület tagjaival, hogy majd a vonattal induljunk Székelyföld felé. Mindhárman, Kaszap Johanna, Solomon Annamária és Solomon Péter izgatottan vártuk a csodálatos napot, ami előttünk állt. A vonatfülkében vártak ránk különböző útikalauzok, kis zászlók és kitűzök, amelyeken Ferenc pápa képe szerepelt.
Egy hosszú éjszakai vonatozás után Gyergyószentmiklóson reggelivel ébresztettek. Még egy kis idő elteltével, megérkeztünk a várva várt célállomásra, Csíkszeredába. Zuhogó eső várt ott minket, de ez nem akadályozott meg bennünket, hogy élvezzük a pillanatot. Elindultunk szép lassan a csoporttal a csíksomlyói nyereg felé, útközben megálltunk a Márton Áron Főgimnázium előtt, ahol nosztalgiával visszaemlékeztünk a régi szép időkre, amiket ott töltöttünk gimnazista korunkban. Tovább sétálva arra lettünk figyelmesek, hogy sokan csodálják csángó népviseletünket.
Hosszú gyaloglás után, végre felértünk a nyeregbe, kicsit sárosan, kicsit elázva és fáradtan, de annál boldogabban. Bár Ferenc pápát nem láthattunk közelről, mégis a kisugárzása mélyen megérintett minket. A szentmise latin nyelven folyt, a prédikációt viszont a pápa olaszul mondta és lefordították románra, illetve magyarra.
A mise után szabad programot kaptunk, a közös ottlétünk a Fenyő Hunguest hotelben folytatódott, ahol egy svédasztalos vacsora várt ránk. A finom vacsora után visszasétáltunk a vonat állomásra és ott beszélgettük az aznapi élményeinkről. Kicsit szomorúan indultunk vissza, mert ilyen gyorsan véget ért az utazásunk, de sok maradandó élményben volt részünk és ez feltöltött minket lelkileg.
Solomon Annamária és Kaszap Johanna