A 2022-es év első összejövetelén fontos vendég tisztelte meg klubunkat: Fürjes Balázs államtitkár úr, a XII. kerület országgyűlési képviselőjelöltje jött el hozzánk. Üdvözlő szavai után röviden elbeszélgetett a jelenlévő csángó egyetemistákkal: Veres Mihaelával, Bálint Izabellával és Petrás Róberttel. A klubtagok előtt felelevenítette, hogy 2006-ban milyen nehéz időszakban alakult meg a Keresztszülő Egyesület. Akkor nagyon fontos volt a nemzeti összetartozás szálait kiépíteni, őrizni a tüzet, a moldvai magyarokat támogatni. Ezek a célok a mai napig összekötnek bennünket. Ma a nemzeti, polgári kormány támogatásával tudjuk segíteni a Kárpátokon túli nemzettársainkat. Megígérte, ha megválasztják országgyűlési képviselőnek, segít irodát találni a kerületben a KEMCSE számára.
lőadónk, Petrás Róbert régi ismerősünk, a szemünk előtt vált aprócska gyermekből immár 4. éves egyetemistává. Tanulmányait az ELTE TTK geográfus szakán végzi. Szakdolgozatát a moldvai falvakban történt, főleg nyelvi változások vizsgálatából írta: A településméret és az asszimiláció összefüggései a moldvai csángók között. Nehéz feladatot vállalt fel, mert Moldvában ahány csángó falu helyzetét próbálja elemezni, annyiféle történelmi hatással találkozik. A nyelvi asszimiláció mértéke erősen függ a Moldvába érkezés időpontjától, továbbá, hogy kistelepülésen vagy városban élnek-e a csángók. Dolgozatát Tánczos Vilmos felméréseire és saját tapasztalataira építette. Diószénben olyan családban nevelkedett, amely nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyermekek tovább vigyék a magyar nyelv ismeretét. Nem minden család gondolkodott így, ezért többé-kevésbé már lezajlott a nyelvi asszimiláció. Robi találkozva régi, otthon maradt barátaival tapasztalja, hogy ők nem tartják fontosnak a magyar nyelv ismeretét. Előadónk a magyar oktatásban látja a folyamatok megállítását, visszafordítását. A csángók identitásának meghatározásában a vallás tölti be a legfontosabb szerepet. Robi sem tudta 14 éves koráig meghatározni hovatartozását, mert mást tanítottak az iskolában és mást otthon. Sok rákérdezéssel sikerült tisztáznia ezt a kérdést. A romániai népszámlálások adatai azt mutatják, hogy nagyon lecsökkent a magukat magyarnak vallók száma. Ezek az adatok nem megbízhatóak, ahogy ezt a nagymamájával történtek is mutatják. A népszámláló meg sem kérdezte az idős asszonyt, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, hanem beírta: román. A család csak fenyegetések árán tudta elintézni, hogy kijavítsák ezt az adatot.
Évtizedek óta nagy energiával küzdenek a csángók, hogy legyen magyar nyelvű mise a falvaikban. Sikerült elérniük, hogy jelenleg Bákóban havonta egyszer már van magyar mise. Sajnos az öregek kihalása, a fiatalok vallástól való elfordulása miatt lassan csökken ennek a jelentősége. A katolikus vallás egyre kevésbé fontos a fiatalok számára, de őrzik azt a hagyományt, hogy 1 éves korig meg kell keresztelni a gyermeket, és 12-14 éves korig meg kell bérmáltatni. A ’90-es évekig szégyen volt, ha valaki csángó létére nem csángóhoz kötötte az életét. Ez hozzájárult a nyelvi asszimiláció lassulásához.
Nagyon élveztük az előadást, érezhető volt motivációja, hogy minél többet megtudjunk a moldvai csángók létét veszélyeztető egyik legnagyobb problémáról, a nyelvi asszimilációról. Sajnos előadónk sem otthon képzeli el a jövőjét, de biztosan megpróbál tenni a moldvai magyar oktatás sikeréért, amely lassíthatja vagy megállíthatja a nyelvi asszimilációt. Ebben mi, keresztszülők is sokat segíthetünk neki és társainak.
Előadása és szakdolgozata megtalálható honlapunkon.
Előadása után megtartottuk közgyűlésünket, amelynek jegyzőkönyve honlapunkon olvasható.
Összejövetelünkön az egyetemisták között megjelent a pusztinai származású Bálint Izabella, aki családjával együtt már több éve ideköltözött Magyarországra, közben elvégezte az Óbudai Népzeneiskolát. Kérésünkre egy szép moldvai dalt el is énekelt nekünk. Hívtuk, jöjjön el máskor is klub-délutánjainkra, reméljük, még sokszor hallhatjuk szép, képzett hangján előadott énekeit.
Büttner Sarolta, programszervező