Magyarországon tanuló moldvai diákjainkkal most júliusban Székesfehérváron jártunk. A koronavírus járvány miatt találkozásra már hosszú idő óta nem volt lehetőségünk, úgyhogy amint bevezették a korlátozások enyhítését elhatároztuk, hogy szervezünk egy egynapos kirándulást, amint azt a múlt év szeptemberében is tettük, amikor egy másik történelmileg fontos helyszínen Visegrádon jártunk.
Sajnos nem sikerült olyan időpontot találni, amikor mind a kilenc, általunk támogatott csángó diák ráér, volt aki még nehéz vizsga előtt állt, volt aki már befejezte a félévét és külföldre utazott munkát vállalni és voltak olyanok is aki még ( online oktatás miatt) vagy már Moldvában tartózkodtak. Sőt az egyik fiatalember térdsérülése miatt nem tudott velünk jönni, de elküldte maga helyett kishúgát.
Szóval elnök asszonyunkkal Jolanda Willemsével elhatároztuk, hogy a királyi város, Székesfehérvár lesz a következő úti cél.
Kedves vezetőségi tagunk Prekrit Judit nagyon nagy segítséget nyújtott a kirándulás megszervezésében. Ő, mint székesfehérvári lokálpatrióta, városának jó ismerője tudta, hogy mik a legfontosabb látnivalók, bár ebbe a rövidke napba nem fért bele minden fontos nevezetesség megtekintése, sajnos így a Bory vár meglátogatása kimaradt a programból, majd legközelebb oda is elmegyünk. Viszont városnézésünk éppen egy Bory Jenő alkotás, a Püspökkút szobrainak megtekintésével kezdődött. Ennek a négy püspököt ábrázoló alkotásnak igen hányatott sorsa volt mielőtt mai helyére a Piac téri Várfal parkba került, ahonnan városnézésünk indult. Prekrit Judit jóvoltából remek idegenvezetőnk volt Kiss Erika személyében, aki szívességből vállalta, hogy elmesél minden fontos tudnivalót erről a városról, ami évszázadokig volt a Magyar Királyság koronázó városa és a magyar középkori közjog szerint csak azt tekintették magyar királynak, akit Székesfehérváron a magyar Szent Koronával az esztergomi érsek koronázott.
A városháza felé sétálva természetesen megsimogattuk és lefényképeztük az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáját kis kocsival a piacra vivő tejesasszony, Kati néni szobrát. Véletlen szerencsének köszönhető, hogy épp aznap volt egy szabadtéri kiállítás hivatalos ünnepi felavatása, amit a városházával szemben a város polgármestere Cser-Palkovics András és Spányi Antal megyés püspök méltatott. A kiállítás az őszi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére kortárs magyar képzőművészek munkainak fotóit mutatja be. A polgármester kedvesen köszöntötte csoportunkat, mivel Prekrit Judit vezetőségi tagunk évek óta személyes kapcsolatban áll vele, a moldvai csángó gyerekek táboroztatásával kapcsolatban.
Ezt követően a közelben lévő Szent István Művelődési Házban megtekintettük Benda Iván fotóművész „Élő Jeruzsálem” című fotókiállítását. Ezután városnéző kis vonatra ültünk és bejártuk a belváros kedves szűk utcáit, végignéztük nevezetes épületeit és szobrait, amikkel idegenvezetőnk ismertetett meg minket. A belvárostól kissé távolabb eső csónakázó és horgásztóhoz is kivitt minket a vonat majd a kiindulási ponthoz a nevezetes Országalma díszkúthoz tért vissza velünk.
A programunk következő pontja a Hetedhét Játékmúzeum megtekintése lett volna, de sajnos a múzeumok éjszakája program miatt a kiállítást még zárva találtuk. Így aztán abban az épületben ahol a kiállítás található, a nevezetes XVII századi barok- rokokó műemléképületben, a Hiemer Házban lévő étteremben asztalhoz ültünk és megebédeltünk.
Ebéd után folytattuk városi sétánkat az Országalmához és Székesfehérvár legfontosabb történelmi nevezetességéhez a Nemzeti Emlékhelyhez. A Középkori Romkert a Szent István király által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzi. Ez a hely 38 magyar király koronázásának és 15 uralkodó temetkezésének színhelye. A feltárt sírokban talált királyi csontmaradványok a Szent István múzeum archívumában találhatóak, ugyancsak itt őrzik Szent István koponyaereklyéjét.
A romkert végében, az 1938-ban épült Szent István mauzóleumban megnéztük Szent István szarkofágját és az Aba Novák Vilmos által festett 130 négyzetméteres freskót, aminek témája a Szent Korona és a Szent Jobb története. A Magyarország nevezetes uralkodóit ábrázoló freskón látható Horthy portrét a kommunizmus alatt Petőfire festették át. Ma ismét eredeti formában látható Aba Novák Vilmos műve.
Sétánkat a Prohászka emlékmű megtekintésével és egy frissítő fagylaltozással fejeztük be.
Kirándulásunk során sok történelmi ismerettel lettünk gazdagabbak, végre alkalmunk volt az ebéd és a fagylaltozás során egy jó beszélgetésre és reméljük, hogy a járvány nem akadályoz meg minket egy őszi viszontlátásban, egy újabb kiránduláson, ahol remélhetőleg már mind a kilenc diákkal együtt lehetünk.
Toroczkay Katalin,
KEMCSE alelnök,
Egyetemistákat Támogató Csoport.
Comments