Múlt évben új sorozatot indítottunk, miszerint hírleveleinkben és a honlapunkon közelebbről bemutatjuk a Magyarországon felsőfokon továbbtanuló csángómagyar diákokat, hogy minél többen közelebbről megismerhessék őket. Ezúttal Petrás Róbert Sebestyénre esett a választás, mert januárban sikeres államvizsgát tett az ELTE Természettudományi Karán, és földrajz szakon alapfokú diplomát szerzett.
PETRÁS RÓBERT a moldvai Diószénből származik, egy hatgyermekes családban harmadik gyermekként született. Egy idősebb bátyja és nővére Diószénben élnek, húga Adina, a Semmelweis Egyetem első éves hallgatója, őt előző cikkünkben mutattuk be. Nagyobbik öccse most fog érettségizni Bákóban, legkisebb testvére ősszel kezdte el az általános iskolát Pomázon, ahol szüleivel él. A testvérek nem tudnak rendszeresen találkozni egymással és szüleikkel, de a modern technika segítségével, ha személyesen nem is, de az interneten rendszeresen érintkeznek, és fenntartják a szoros családi, testvéri kapcsolatot.
Robika, kisfiúként így szólították, az általános iskolát Diószénben végezte el és már akkor bekapcsolódott az iskolán kívüli magyar tanulásba a keresztszülő mozgalom segítségével. Többször is részt vett magyarországi táborozásokon, mostani elnökünk, Jolanda Willemse diószéni falugazda szervezésében. Az általános iskola befejezése után 2012-ben a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumba iratkozott be, ahol 2016-ban érettségizett, és azt követően a budapesti Balassi Intézetbe került. A magyar érettségi megszerzése után felvették az Eötvös Lóránd Tudományegyetem földrajz szakára. Elmondása szerint a földrajz iránti érdeklődése még kis korában kezdődött, apai nagypapája keltette fel benne ezt a kíváncsiságot 7-8 éves korában.
Nagypapája régi térképeket gyűjtött, és Robi azokat nézegetve kezdte felfedezni a földrajz világát. Ugyan sokan próbálták rábeszélni arra, hogy ne a földrajzot válassza, azzal az indokkal, hogy inkább jobb anyagi megélhetést biztosító szakmát tanuljon, de nem hagyta magát eltéríteni. Az érdeklődése és elhivatottsága töretlen maradt. Olvasott, képezte magát és készült az egyetemre. Az első év az ELTE-n bizony nagy próbatételt jelentett számára még azzal együtt is, hogy a Balassi Intézetben eltöltött egy év alatt behozta a lemaradását, ami az emelt szintű földrajz érettségi sikeres letételéhez kellett, de csak a második egyetemi évben érezte, hogy fel tudja venni a tempót, és attól kezdve már nem őt kellett segíteni, hanem ő tudott évfolyamtársainak példát mutatni. Mindezt úgy, hogy folyamatosan diákmunkát végzett a tanulás mellett. Egy nemzetközi cég a Sony/Play Station vállalatának call-centerjében vállalt munkát, ahol a vállalat termékeivel kapcsolatos technikai problémák megoldásához telefonos segítségnyújtás volt a feladata. Ezt a munkát mind a mai napig megtartotta.
A földrajzi szakterületek közül Róbertet elsősorban a társadalomföldrajz érdekli és szakdolgozatának témáját is részben ennek, részben csángó gyökereinek figyelembevételével választotta, címe „A településméret és az asszimiláció összefüggései a moldvai csángók körében.”
Ebben azt vizsgálta, hogy az egyes moldvai települések elhelyezkedésének, méreteinek és szerkezetének változása milyen hatással van a magyar nyelv állapotának változására és a csángó identitásra, asszimilációra. Miután jelenlegi szakdolgozatában ezekre a kérdésekre csak szakirodalmi értekezésekben leírtak alapján tudott következtetéseket felállítani, elhatározta, hogy a mesterképzés során ezt a témát folytatva saját kutatómunkába kezd, és megpróbál helyszíni felméréseket és adatgyűjtéseket végezni, hogy ezen adatok alapján pontosabb összefüggéseket tudjon felállítani. Ebből is következik, hogy az alapfokú diploma megszerzésével Róbert nem fejezi be tanulmányait, hanem az őszi félévtől folytatja az egyetemet a mesterfokú diploma megszerzésének érdekében.
A földrajz mellett másik nagy szenvedélye a foci. De ezt nem a gyakorlatban, hanem szurkolóként űzi. Mint mondja, gyerekkorában nem mutatkozott eléggé tehetségesnek ahhoz, hogy focista váljék belőle, de ez a sport mégis oly mértékben magával ragadta, hogy első számú hobbijává vált. Elsősorban választott csapatának, a Sepsinek követi minden eseményét, nemcsak szenvedélyes szurkolóként, hanem a csapat teljesítményéről statisztikai kiértékeléseket is készít, amit megoszt a mintegy hétezres követő táborral is. Ha teheti, jelen van a csapat mérkőzésein, de természetesen a magyar válogatott meccseit is nyomon követi. E mellett, ha ideje engedi, science fiction sorozatokat néz, ilyen tárgyú könyveket olvas, érdekli az emberiség sorsának alakulása a távoli jövőben.
Petrás Róbertben komoly, szorgalmas, kitartó fiatalembert ismerhettem meg, aki képes legyőzni saját korlátait az általa kitűzött célok elérésének érdekében, de közben nem feledkezik meg családjáról, testvéreiről, szüleiről sem. Édesapja balesetekor is mindent megtett, hogy segítségére legyen, a tanulás és a munka mellett rendszeresen látogatta, segítette és még anyagilag is támogatta szüleit.
Nagy öröm számomra, hogy megismerhettem őt, remélem, a KEMCSE anyagi lehetőségeinek keretein belül támogatni tudjuk majd a továbbiakban is, és a járvány elmúltával személyes együttlétek és közös programok alkalmával még sokszor találkozhatunk.
Toroczkay Katalin,
Továbbtanulókat támogató csoportvezető,
KEMCSE alelnök