Szeptemberben tisztújítás volt a KEMCSE vezetőségében, ahol két tagunk - Lázár Mihályné Borikaés Felföldi Elek – bejelentették, hogy személyi elfoglaltságuk miatt nem tudnak tovább a vezetőség munkájában részt venni. Szomorúan vettük tudomásul, hiszen két olyan emberről van szó, akik a kezdetektől fogva sok-sok éven át dolgoztak a moldvai oktatásért.
Lázár Mihályné Borika falugazdaként a Csíkszeredai Kollégiumot rendszeresen látogatta, segítette, karácsonyra csomagokat gyűjtött, kijárt a rendezvényekre, ahová férje is elkísérte ugyanúgy, mint a havi rendszeres klubdélutánjainkra.
Sok ezer kilométert utaztak, családi táborokat szerveztek több moldvai faluból is a gyerekeknek. Mindezt megkoronázva azzal, hogy fél éven át, mint saját lányukat, befogadták a pusztinai Mátyás Mónikát otthonukba. Sohasem felejtjük el az együtt ünnepelt karácsonyokat, Borika kézzel készített szép ajándékait, vagy Misi finom pálinkáját.
Felföldi Elek, aki szintén a kezdetektől fogva része ennek a közösségnek, igazi luxus táborokat szervezett, s ha nem volt rá elég pénz, akkor a zsebébe nyúlt, de a minőségből soha nem engedett.Viktori nénit, a budai tanárnőt is rendszeresen támogatta, s nem csak a gyerekeknek küldött karácsonyra csomagot , hanem több tonna tartós élelmiszert is a rászoruló családoknak. Sokat járt ki Moldvába, s mindenhol mindig lehetett rá számítani. Ha ez nem volt elég, akkor az itt tanuló csángó diákokat karolta fel. Akárhányszor találkozott velük, soha nem engedte el őket egy kis zsebpénz nélkül.
Nehéz lenne mindent felsorolni, amit ők ketten tettek ezért a nemes ügyért, tették csendben és szerényen, s hittek abban, hogy száz év múlva is lesz magyar szó Moldvában. Ezt másképpen nem is lehet csinálni, csak ekkora elkötelezettséggel, mint ahogy ők tették. 12 év a történelemben egy pillanat, de egy ember életében, az Ő életükben meghatározó erővel bír. A KEMCSE olyan, mint egy összetartó nagycsalád, s hiányozni fognak nekünk. Hiányozni fog Borika csendes szava, higgadt egyénisége, Elek üzleti megfontoltsága, a mindig készen álló segítőkészsége.
Ahogy az elején írtam, nem búcsúzunk, csak elköszönünk, hiszen továbbra is számítunk rájuk, csak másképpen.
Kedves Borika és Elek!
Köszönjük a munkátokat, a kitartásotokat még akkor is, ha néha nehéz volt!
Kívánunk további jó egészséget és örömet az életben!
Szeretettel és hálával gondolunk rátok.
Jolanda Willemse elnök és a KEMCSE vezetősége