Hűséges vagyok a moldvai magyarokéval azonos hitemhez, a Hazámhoz, a családomhoz és életem első és egyetlen munkahelyéhez is az voltam, az Országos Széchényi Könyvtárhoz, ahol 41 évig dolgoztam. Isten nagy ajándékának tartom, hogy Böjte Csaba atya felhívására 2004 Karácsonya óta részt vehetek a keresztszülő-mozgalomban és a jelképes keresztszülője lehettem a férjemmel együtt egy külsőrekecsini cinkának, Lucának.

 

Életem meghatározó élménye volt a keresztszülők 2006-os moldvai útja, ahol a családommal együtt találkozhattam Lucával, és igaz barátságot köthettem a családjával és nagyon sok moldvai magyar testvéremmel és a többi keresztszülővel. A legkülönlegesebb érzést ezen az úton Klézsén kaptam, amit néne Linának köszönhetek. A vendégei lehettünk a tiszta-szobában. Mintha egy múzeumban aludtunk volna! Az unszolására felvehettük a gyönyörű viseletüket is. Ahogyan rám került a hímzett ing, a katrinca, a bernyéc, a kendő, egyre jobban kihúztam magamat. Ezt a ruhát csak egyenes derékkal lehet viselni! Kicsit megérezhettem az ősök keze-munkáját magamon, és a hitüket, szellemiségüket a szívemben, amely tartást adott nekem is. Soha nem felejtem el! Ez vezérel azóta is, hogy megtegyek minden tőlem telhetőt, hogy a saját kincseiket a moldvai gyerekek megtalálják, megőrizzék és adják tovább majd a gyermekeiknek is.

 

Azóta fél emberöltő telt el, Lucából szép ifjú anyuka lett, Londonban él és a FB-on keresztül tartjuk a kapcsolatot, magyarul! Én pedig alapító tagja lettem az Egyesületünknek. (2006. novemberében kb. 20-an voltunk az alapítás aláírói (Gyöngyössy Lajos, Pákozdi Judit, László Katalin, Forgács János, Vizy Zsuzsa, Héjj Csaba, Albert Zoltán...) A 18 éves fiam, Albert Zoltán Máté is jelen volt, mint a KEMCSE logójának alkotója.

 

A kezdetektől aktívan dolgozom az egyesületben: kulturális, szociális téren munkálkodtam kezdetben, majd 10 évig a vezetője voltam a Vallási Csoportunknak (2007-2017), 2017-től pedig a honlapunk és a FB-oldalunk kezelésében veszek részt. Feladatomnak tekintem a személyes kapcsolatok ápolása mellett a híradásokat a moldvai magyarokról és az önzetlen együtt-munkálkodásainkról: cikkekben, honlapon, kiadványainkban, és a média-adta lehetőségeken keresztül.

 

Hálás vagyok a moldvai magyaroknak, akiktől sokat tanultam: kitartást, hűséget, hagyományőrzést, szeretetet, de hálás vagyok minden mosolyért is, amit a moldvai barátoktól, ismerősöktől, tanároktól, keresztszülőktől, támogatóktól kaptam az idők során.

 

A szívem telve reménységgel a jövőt illetően is - ”Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29,11) . Talán lassan majd a moldvai magyarok évszázados óhaja is teljesedni látszik, hogy anyanyelvükön, magyarul hallhassák falvaikban a szentmisét, akik még ezt szeretnék. Ferenc pápa tavasszal meglátogatja Csíksomlyón a moldvai magyarokat is!

 

Kedves Jövendő Keresztszülők! Várunk Titeket a sorainkba! Jót tenni jó!