Beszámoló az októberi klubösszejövetelről

Októberi összejövetelünket elnökünk, Jolanda Willemse nyitotta meg, majd Toroczkai Katalint, a KEMCSE alelnökét köszöntöttük fel születésnapja alkalmából, Kaszap Johanna „Sok számos esztendő” című szép erdélyi köszöntő énekkel örvendeztette meg ünnepeltünket.




A Balassi Intézetben tanuló klézsei László Ciprián a „Fúdd el jó szél fúdd” el kezdetű népdal legalább 10 versszakát adta elő gyönyörű csángó kiejtéssel, reméljük, magyarországi tanulmányai során is megőrzi ezt az archaikus nyelvet.


Meghívott előadónkat, Iancu Laurát is ennek az ősi nyelvnek a megőrzése késztette a csángó mesevilág gyűjtésére, erről tartott vetített képes beszámolót. „A mesegyűjtés megtalált engem, nem én választottam, csak igent mondtam rá. A miséről hazatartó szomszédom, Csirke Rózsi néni bejött hozzánk 1998 karácsonyán, és azt mondta: - Te, leánka! Magad tudsz magyar írást. Mondjam el neked a magyar beszédjeimet, mahónap meghalok, ne felejtődjön el.” Így és ekkor kezdődött a gyűjtőmunka. A mesegyűjtéssel egyetlenegy szándékom volt: a magyarfalui nyelvállapotot, illetve magát a nyelvjárást szerettem volna rögzíteni” - mondta Iancu laura.



Moldvában a mesegyűjtést Petrás Incze János kezdte el az 1840-es években, de csak 120 évvel később, Domokos Pál Péter adta ki ezt az összegyűjtött anyagot. Általában jellemző volt a moldvai mese hagyomány megjelenésére, hogy sok évvel, évtizedekkel a gyűjtés után került rá sor.

Rubinyi Mózes Moldva északi vidékén gyűjtött meséket, ez különösen azért fontos, mert erről a területről a nehezebb megközelítés miatt kevés néprajzi anyag maradt fenn.



Fontos esemény volt a mese, ballada, népdalgyűjtés szempontjából az első 1938-as magyarországi Eucharisztikus kongresszus, amely alkalommal Trunkból érkezett asszonyokkal készített ének-, ballada- és mese-felvételeket Domokos Pál Péter.

A magyarországi Egyházaskozáron legalább 100 mesemondót tartanak számon, így ez a kincses háza a moldvai meséknek.


Kallós Zoltán Lészpeden gyűjtött Jánó Anna nénitől meséket, balladákat.

Kutatások mutatták ki,hogy a klézsei Hodorog Luca néni tudja a világon a legtöbb mesét, tőle gyűjtött Pozsony Ferenc.

Harangozó Imre és Kóka Rozália is a gyűjtők sorát gazdagítják, ők elő is adják ezeket a meséket.


Laura örömmel jegyezte meg, hogy vannak a gyűjtők között fiatalok is, így nem szakad meg ez a fontos hagyomány. Sajnos a régi gyűjtéseknél a hangzó anyag kevés. Egy ilyen felvételt mutatott be nekünk, a Véllem elérsz királynak című mesét a magyarfalusi Iancu Luca adta elő. Ebben a szegény ember kakasa arra kéri gazdáját, hogy ne vágja le, és akkor gazdaggá teszi. Sok bonyodalom után valóban elnyeri a szegény ember a királylány kezét és a vele járó gazdagságot.

Laura bemutatta Az aranyréce című mesegyűjteményét is, amelyet most adtak ki másodszor. Ebben található a Johófiú Jankó című mese. Ezt a mesét Laura édesapja 20 év különbséggel mondta el, szinte változatlan formában.



Vendégünk magyarországi tartózkodása során észrevette, hogy milyen erősen kopik az otthonról hozott nyelv. Ennek megállítására 1998 és 2004 között a falujában tartott táborokat, ahol verseket, balladákat tanultak.

Nagyon köszönjük Laurának, hogy érdekes előadásával ismét autentikus ismeretekhez juttatott bennünket.


Horváth Gábor, újfalusi keresztszülő Rébai Lajos falugazdával együttműködve létrehoztak egy könyvtárat Újfaluban, amelyhez anyagilag a KEMCSE is hozzájárult. Az 1000 kötetes könyvanyagot könyvespolcokkal együtt már leszállították, az erről szóló beszámoló itt a honlapunkon olvasható. Reméljük, a gyerekek magyar tanulásuk során eljutnak olyan nyelvi szintre, hogy el tudják olvasni ezeket a magyar nyelvű könyveket.


Idén is szeretnénk karácsonyi csomagokat küldeni Moldvába, amelyeket a Smart Kft-nél november 30-ig kell leadni, honlapunkon majd erről is külön részletes tájékoztatót adunk közre.


Büttner Sarolta, programszervező