A 2020-as év első összejövetelére február 8-án került sor, sajnálatunkra, ezúttal elmaradt a keresztszülők és tanárok éves találkozója, mert a moldvai oktatás tanárai ebben a félévében nem tudnak Magyarországra jönni, viszont örömmel láttuk, hogy új érdeklődők is megjelentek klubunkon, köztük több fiatal.
A program bevezetőjeként elnökünk, Jolanda Willemse, ismertette az aktuális híreket, és bejelentette, hogy következő összejövetelünk új időpontban, április 4-én lesz, ekkor tartjuk összevonva a márciusi és április klubokat. Azért kellett így döntenünk, mert a márciusi klub március 15-re esett volna, az áprilisi pedig Nagyszombatra.
További hír, hogy ezen az áprilisi klubbon küldöttgyűlést kell tartanunk, amelyen minél több keresztszülő részvételére számítunk. A program második, nagyobb részét azonban a Húsvét-várásnak szenteljük.
Február elején lezajlott a Szeret-menti népdalvetélkedő Pusztinán. Az MCSMSZ szervezői szakítottak az eddigi gyakorlattal, nem voltak helyezések, a legjobbak az országos versenyre jutottak tovább. A KEMCSE ezúttal ajándékokat küldött a minden résztvevőknek. A zsűri tagja volt a pusztinai születésű Kovács Krisztián, aki az első Szeret-menti népdalvetélkedő győztese volt.
Az influenza járvány beleszólt a mi klubdélutánunk programjába is. Kedves meghívottunk, Fábián Éva népdalénekes, megbetegedése miatt nem tudta vállalni a szereplést. Szerencsénkre egyik tanítványa, Csenthe Flóra népdalénekes és zenész- barátja, Tóth Olivér Artúrt ,helyettesítették. Ők már többször jártak Moldvában, jól ismerik a csángó dallamvilágot. Nagyon vidám műsort adtak, nagy sikert aratva a keresztszülők között, éneküket kobozzal és hegedűvel kísérték. Tervezik, hogy a Petőfi program keretében kimennek Moldvába, és a magyar oktatás helyszínein népzenét fognak tanítani.
Egyetemistáink folyamatos támogatója, Sipos Sándor úr, új oldaláról mutatkozott be: önéletrajzi kisregényt írt gyermekéveiről.. Erdélyben volt gyermek, erre a nehézségekkel teli időszakra azonban, mint gyönyörű gyermekkorra, emlékszik vissza. A magánkiadásban megjelenő könyvét többek között a csíkszeredai csángó bentlakás diákjainak szeretné adományozni, hogy annak bevételeit saját céljaikra fordíthassák. Reméljük, egy későbbi klub-délutánunkon mi is kapunk ebből a kiadványból, mert máris több érdeklődő is jelentkezett iránta,
„Beugró” vendégünk, aki részben helyettesítette Fábián Évát, Csoma Gergely volt, aki a Moldvában szokásos, farsang utáni böjtről, a húshagyó keddről, és a hamvazó szerdáról mesélt, a tőle megszokott tréfás hangnemben. Kedves településéről, az északi csángó Szabófalváról hozta a példákat, ahol a ’70-es években még az egész falu részt vett a böjtöt megelőző mulatozásokban. Az anekdota szerint László király egy nagy csatából érkezett Moldvába, közvetlenül a böjti időszak előtt. Mivel a katonák nagyon ki voltak éhezve a húsra, elment a pápához, hogy néhány nappal tolja ki a böjti időszak kezdetét. Így azután Húshagyó kedden nagy ünnepségek keretében kimulatták az emberek magukat a 40 napos böjt előtt. Maszkások lepték el a falvakat, hatalmas bundákba burkolózva. Kitömték magukat szalmával, amit a szalmazsákokból szedtek ki, így ijesztgették a falu népét hangos zene mellett, majd egy adott pillanatban ledobták gúnyájukat, és purdék lettek. Ezzel „mutatták be”, hogy mindenük megvan, alkalmasak a házasodásra. A moldvaiak hamvazó szerdán hamuval kidörzsölték az edényeiket, hogy semmi zsír ne kerüljön a böjti ételekbe. Sok helyütt össze is törték az agyagedényeket, és húsvétkor már újakban főztek. Hamvazó szerdán a pap a híveket hamuval hintette meg, ezzel is figyelmeztetve őket az elmúlásra.
Néhány verset is elszavalt Gergely kedves költőjétől, a szabófalvi Lakatos Demetertől, sziszegő nyelvjárásban. Ismét megcsodálhattuk, hogy ez a csupán három osztályt végzett költő, milyen gyönyörű képekben festi le a nap „szentülését”. Végül Gergely csángó naptárral ajándékozott meg bennünket, amit idén is nagy összefogással készítettek. A naptáron szereplő képen a 2019. január 27-i első bákói magyar misén résztvevő csángó asszonyok láthatók. Ez az esemény a csángók életében nagy jelentőséggel bír, azóta is havonta egy vasárnapon megtartják a magyar misét.
Büttner Sarolta, programszervező