Október 12-én egy kiemelkedően fontos találkozóra került sor. Meghívásunkra Ferencz Éva, az MCSMSZ jelenlegi ügyvezetője tartott tájékoztatást a moldvai magyar oktatás megváltozott helyzetéről, valamint vendégünk volt Harangozó Imre az ismert néprajzkutató is.
Elnökünk, Jolanda Willemse, üdvözlő szavai után Ferencz Éva vette át a szót, és ezúttal részletes beszámolót hallhattunk arról, hogy Moldvában 32 helyszínen indult meg az oktatás, több olyan településen is, ahol még eddig nem volt, például Gorzafalván, Szászkúton, Ojtozban és Gyimesbükkön is, ahol 260 gyermek jelentkezett a délutáni hagyományőrző foglalkozásokra, továbbá tervezik az oktatási program kiterjesztését Szabófalvára is. Minden helyszínt felsorolt, és megnevezte az ott tanító tanárokat is. Ígéretet tett arra, hogy a keresztszülők tájékoztatására rövidesen írásban is elküldi a 2019-20-as tanév oktatási helyszíneinek és a tanárainak pontos listáját, amelyet természetesen azonnal közzé teszünk a honlapunkon.
A tanulók motiválására felállítottak egy kategória-rendszert, amely szerint ösztöndíjat kaphatnak azok, akik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Vonatkozik ez - az általános iskolásoktól az egyetemistákig - minden tanulóra. Nagy szerepet szánnak a jövőben a zenei oktatásnak, nyolc zeneoktató négyféle hangszeren tanítja a diákokat úgy, hogy kijárnak a különböző helyszínekre. Táncoktatás is folyik a délutáni foglalkozásokon.
A Csíkszeredai Továbbtanulók Közössége számára a magyar állam vett egy új épületet - a városban- Csíkszeredában, hogy ezután a diákoknak ne kelljen szinte évente más helyre költözniük. Terveik szerint néhány hónapon belül át is költözhetnek az új otthonunkba. A Csángó Szövetség is új épületbe, a bákói Magyar Házba költözött, amely nagyon jó helyen van, a buszvégállomás közelében, így mind a Bákóban tanulók, mind a falvakból érkezők könnyen elérhetik.
Hogy jó úton járnak, bizonyítja az, hogy több, korábban külföldön munkát vállalt vagy tanulmányokat folytatott csángómagyar értelmiségi is hazatért és bekapcsolódott az oktatásba, mint például az MCSMSZ alelnöke, a Magyarországon és Londonban tanult Gál Emília - akit a szeptemberi klubdélutánunkon személyesen is üdvözölhettünk.
Ezt követően, régi ismerősünk Harangozó Imre, néprajzkutató, gyűjtő tartott érdekfeszítő, vetítőképes előadást, aki három évvel ezelőtt már vendégünk volt, akkor a csángó emberek nyelvéről, hitvilágáról beszélt. Mostani előadásának címe: Halál ellen nincsen senki prókátorja....Az utolsó átmenet rítusrendje a moldvai csángómagyaroknál. Az előadás címében szereplő „Halál ellen nincsen senki prókátorja” egy moldvai virrasztó ének, amelynek egy részletét László Ildikó az előadás bevezetőjeként elénekelte.
Harangozó Imre elmondta, hogy a moldvai halottas szokások Székelyföldön már nem, de Moldvában a ’90-es évek elejéig éltek, a ravatalozók megjelenésével megszűntek az archaikus siratások. Ezek a hagyományok fontosak voltak a közösség összetartása szempontjából is. A halott körüli szigorúan megszabott teendők elvégzése hozzájárult a gyász feldolgozásához. Ez mai életünkből hiányzik, ezért sok esetben pszichológus segítsége kell a gyászmunka elvégzéséhez.
1. kép: A földi és az égi vizek találkozása; 2. kép: A hagyományos világkép létezési hierarchiája; 3. kép: Spirál, v. kör alakú testgyertya; 4. kép: A hagyományos világkép oldalnézeti térszerkezeti modellje
Előadását a moldvai emberek világképének értelmezését ábrázoló ábrákkal, és a ravatalozás rítusához elengedhetetlenül szükséges tárgyak egyikének, mint pl. a kör alakú viaszgyertyának képével illusztrálta.
Büttner Sarolta, programfelelős
Fotók: Prekrit Judit