A keresztszülő-mozgalom 15 éve alatt mindig számíthattunk a fiatal moldvai magyar értelmiség tagjainak tanácsaira, együttműködésére a közös céljaink eléréséért, a csángó gyerekek és családjaik javára végzett munkánkban. Az egyik legismertebb képviselőjükkel, Magyarfalu szülöttével, Bogdán Gatu Klára hagyományőrző fiával, Bogdán Tiborral beszélgettem 2019. augusztus 13-án a közös emlékeinkről, amelyek összekötnek bennünket. Tibor szinte egy „élő adatbázisként” összefogja a csángómagyarokat, bárhol is élnek a világban, és a róluk szóló híradásokkal el is látja őket és minden érdeklődőt, köztük minket, jelképes keresztszülőket is. Ezúton is köszönjük. Többször volt a klubdélutánjaink vendége is, legutóbb májusban. Tibor nagy utat tett meg Magyarfalutól Budapestig, amiről hallhatunk az interjúban, és olvashatunk is az alábbi képes vallomásában.
Miért is jó keresztszülőnek lenni? A Tiborral közös beszélgetésünk megerősített abban, hogy legfőképpen az emberi kapcsolatokért, az önzetlen szeretetért, amelyet a keresztszülőség nyújthat a számunkra. Nem tudunk annyit adni, aminél sokkal többet ne kapnánk vissza: szeretetet, őszinte mosolyokat, újabb szavakat, kifejezéseket, amelyet a moldvai magyaroktól tanulhatunk. Tiborral egyetértettünk abban, hogy még sok okos szép moldvai gyerek vár keresztszülőre, így hát együtt biztatunk másokat is arra, hogy LEGYEN ÖN IS KERESZTAPA, KERESZTANYA! Jót tenni együtt jó! A mai rohanó világban az őszinte, élő kapcsolatokra egyre kevesebb lehetőség adódik, pedig erre minden gyerek és felnőtt is vágyik. Itt az alkalom! Téged is hívunk a sorainkba, Kedves Olvasó!
Kedves Tibor! Köszönöm mindannyiunk nevében az elkötelezett munkádat a Tieidért, a megmaradásotokért, a jövőtökért, az összetartozásunk megerősödéséért. Isten áldjon meg minden kegyelmével Téged, Családodat, minden Moldvai Magyart!
Albertné Révay Rita
BOGDÁN TIBOR VALLOMÁSA, ÉLETÚTJA:
Az őseim, a családom, amelybe születtem, Édesanyám példája a kitartásban, hűségben, szeretetben a legnagyobb ajándék, amit kaphattam Istentől.
Meghatározó élmény volt a számomra az 1991-es év, amikor II. János Pál pápa Magyarországra látogatott, és az ezer moldvai magyar között én is ott lehettem a Hősök terén. Akkor találkozhattam először „Magyarfőddel”(ahogy a szülőfalumban mondják), a pápával és Kóka Rozáliával, bukovinai székely mesemondó és néprajzkutatóval, a keresztanyámmal is. Akkor tudtam meg, hogy lehetőség van Magyarországra jönni tanulni. Nemsokára, Csíksomlyón a Babba Mária lábánál imádkoztam azért, hogy mehessek tanulni a fővárosba. Két hét, és már buszon ültem hatvan honfitársammal együtt. Kerestem a helyemet, de nem igazán találtam. Egy idő után visszamentem Moldvába, ahol a csángómagyarokért szóló küzdelmek nem sok jót ígértek azokban az időkben, így újra Budapestre utaztam, azzal a szándékkal, hogy csak keveset maradok. Nem úgy lett, ahogy terveztem. Megtaláltak a feladatok, felelősséget vállaltam több honfitársam sorsáért. Szerelmes is lettem. Nagyon. Eljegyeztem Andreát, aki már sokat volt Moldvában, ismerte az ottani létet. Nem kellett magyarázkodnom semmiért. Vállaltam egy év munkát Izraelben a jövőnk építése érdekében, hogy ne a nulláról vágjak bele a közös életünkbe. Katolikus esküvőnk volt 2001 nyarán, nagy lagzival Magyarfaluban. Aztán Budapesten a Kálvin téri református templomban is megerősítettük a szándékunkat. Három gyönyörű gyerekünk született azóta.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársakat keresett 2002 tavaszán a Csángó Koordinációs Irodába. Beálltam önkéntesnek. Megszületett Áron, az első fiam. Győrbe főiskolára jártam munka és gyermek mellett. Kozma atya felvett állományba. A fizetésről inkább nem tennék említést, de a lelkesedésemről inkább, ami nagy volt. Tíz év alatt besegíthettem a Csángó Népfőiskola zavartalan működtetésébe is. Több száz csángó megtanulhatott írni-olvasni magyarul. Közben a fiatal értelmiségiek újságot akartak alapítani. Hát, alapítottunk. Kiadtuk Csángó Tükör címmel. Egyszer, egy hétfői értekezleten Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos azt mondta: „Azt látom, hogy minden második ember, aki a Málta Országos Központjába bejön segítségért, az a Csángó Koordinációs Irodába megy.” Igen, jöttek. Addig jöttek, amíg megnyíltak az Európai Unió kapui. Volt időszak, amikor havonta kétszer is Moldvába kellett mennem. De elmúlt ez is. Tíz év után bezártuk az irodát.
A felnőttoktatást is fontosnak tartottam Moldvában. A Magyar Népfőiskolai Collegiumot találtam a legalkalmasabbnak arra, hogy 2012-ben kitelepüljünk a programmal. Évente jártuk oktatói csapattal a csángó falvakat Kis Boáz vezetésével. Elvégeztem egy idegenforgalmi iskolát is. Az egyik legnagyobb utazási irodával megindítottuk az első hivatalos turistacsoportot 2011 nyarán. Népszerű lett az általam kidolgozott útvonal. A Kárpáteurópa Utazási Iroda azóta is rendszeresen visz Moldvába vendégeket. Idegenvezetőként többször kísértem utasokat Moldvába, és nem csak oda. A Csángó Rádióban riporterként is közreműködtem, két évig volt önálló műsorom is.
Több egyesületnek és Moldvával kapcsolatos kezdeményezésnek vagyok a segítője, tanácsadója, mentora, tagja, így kapcsolatban vagyok a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesülettel, a KEMCSÉ-vel is. Részt vettem a szórványmagyarságot és a diaszpórát megsegítő nemzetpolitikai feladatokban is, ahol sok tapasztalatot szerzetem. Most a Magyarság Háza egyik rendezvényszervezője vagyok, ahol sok izgalmas programot szervezünk. Nagyon sok ötletem, elképzelésem és tervem van még a moldvai magyarsággal kapcsolatosan. Sokszor kapok felkérést, hogy tanácsadóként, vagy szakértőként vegyek részt egy-egy program kidolgozásában. Öröm látni, hogy sorra megvalósulnak olyan történetek, amikben meghatározó szerepem volt/van nekem is.
Az életem történetében mindig ott volt a KEMCSE, hisz Csaba testvér, mint a mozgalom proponálója engem is megmozgatott, így már a kezdetektől fogva ott lehettem a kialakuló program közelében. Öröm volt látni, ahogy minden keresztszülő megtalálhatta a helyét ebben a történetben. Sok kicsi embernek okoztak örömöt Csángóföldön. Ez egy jó közösség, mely értékes és gyümölcsöző feladatokat vállal. Köszönöm azoknak a vezetőknek akik felügyelik a zavartalan működését és mindazoknak, akik keresztszülőként tovább vállalják ezt a nemes feladatot! Ezzel a fotóval köszönöm meg a keresztszülők munkáját, amely náluk készült a klubdélutánjukon a hagyományőrzőink egyik fellépése során. Isten fizejse jótékony tevékenységüket!
Bogdán Tibor