„A moldvai népzene Budapesten” konferenciáról

Frissítve: máj. 7.

2022. április 22-én a Hagyományok Házában részt vettünk a KEMCSE vezetőségének képviseletében ketten a fenti címmel megrendezett egész napos konferencián, aminek témája a moldvai népzene táncházi folklórizmusa volt.

„Ez a zene ősi magyar zene, sőt: a legősibb – vallják a radikálisok. – Ez a zene idegenszerű, ezért vonzó és izgalmas – lelkendeznek a liberálisok. – Ez a zene idegenszerű, ezért taszító, de legalábbis gyanús – morognak a konzervatívok.” (Idézet a konferencia egyik előadójától, Lipták Dániel népzenekutatótól)



A hangszeres zene kutatása Moldvában csak nagy késéssel indult meg, csakúgy, mint a moldvai táncházak. Ennek ellenére a moldvai tánc és zene mégis olyan népszerűvé vált, hogy az ötvenéves táncházmozgalom fősodrától többé-kevésbé elkülönülő önálló szubkultúrát teremtett. Ugyanakkor a moldvai táncházakat meg-megújuló vita övezi.

A Hagyományok Háza ezzel a konferenciával felpezsdítette a néprajz- és népzenekutatók, táncházzenészek, népzenetanárok és táncházasok párbeszédét a vitás kérdésekben. Ehhez már kipróbált, újszerű és interaktív konferencia-módszereket is használtak.

Felkért résztvevők:

  • Dr. Pávai István népzenekutató, nyugalmazott egyetemi tanár;

  • Lipták Dániel népzenekutató, hegedűs;

  • Dr. Salamon Soma népzenekutató, furulyás, harmonikás;

  • Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár;

  • Dr. Iancu Laura néprajzkutató, író, költő;

  • Ségercz Ferenc népzenész, hangszerkészítő;

  • Enyedi Ágnes népdalénekes, népi ének tanár, etnográfus;

  • Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, a Népművészeti Módszertani Műhely vezetője;

  • Fábri Géza kobzos, énekmondó, népzenetanár;

  • Kovács Melánia, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének programkoordinátora (nem volt jelen);

  • Botezatu Isabela tánc- és kulturális antropológia PhD hallgató;

  • Kerényi Róbert furulyás, népzenegyűjtő;

  • Berta Alexandra citerás, énekes, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója;

  • Varga Máté néprajzkutató, a Hagyományok Háza folklór osztályának vezetője;

  • Németh László népzenekutató, kobzos, furulyás

Idézet az Erdélyi Naplóból:

„A szimpózium jelentőségét Varga Máté, az intézmény Folklór osztályának vezetője méltatta A népzenéről számos konferenciát rendeztek, de e tudományos események sorában a moldvai népzene témája különleges színfoltnak számít. A motivációt tökéletesen tükrözik Lipták Dániel zenésznek, a konferencia előadójának gondolatai: ,,Ez a zene ősi magyar zene, sőt: a legősibb – vallják a radikálisok. – Ez a zene idegenszerű, ezért vonzó és izgalmas – lelkendeznek a liberálisok. – Ez a zene idegenszerű, ezért taszító, de legalábbis gyanús – morognak a konzervatívok."

E szavak jegyében kívánjuk érzékeltetni, hogy a moldvai népzene táncházi szerepéhez nagyon eltérő vélekedések társulnak. A Kárpátok keleti lejtőjén túl élő moldvai magyarság – a moldvai csángók - a legarchaikusabb magyar népcsoport, ami régies nyelvállapotot, szokásokat zenei és táncos hagyományokat őrzött meg mind a mai napig. Népzenéjük is különbözik az egykori történelmi Magyarországon élőkétől. Egyesek nagyon ősinek tartják, mintegy az etelközi, honfoglalás előtti idők kulturális tradícióit látják benne. Mások véleménye szerint – amit ma jellemzően városban, moldvai táncházakban hallunk, a furulya-hegedű-koboz-dob felállás – egy mesterséges formáció. A negyvenéves táncházmozgalomban a moldvai népzene és néptánc is meghatározó szerepet töltött be, az elért eredmények később visszakerültek az indulási területre, a moldvai falvak hagyományőrzőihez is, inspirálva az ott élők hasonló táncház-szervezését.


A felvetések köre tehát igen széles, így a konferencián ezek a kérdések is napirenden lesznek. A meghívottak palettája is színes: népzenekutatók, néprajzkutatók, gyakorló táncházzenészek találkoznak szép számmal április 22-én. A moldvai csángóság köréből is hívunk onnan származó szakembereket. A program gerince a színházteremben folyik. A januári alkalmazott néprajzi konferencia tapasztalatai alapján viszont minden jelenlévőt be kívánunk vonni a közös munkába, így más tanácskozási formákat is használunk: például a minden véleménynek helyet adó World-Café módszerrel szeretnénk megismerni és közkinccsé tenni a témához kapcsolódó eltérő álláspontokat. A délutáni programban különböző pódiumbeszélgetéseknek adunk teret, ahol a kiemelt szakértők mellett a hallgatóság is megoszthatja egymással gondolatait. Természetesen a népzene is átszövi a tanácskozást, a megnyitón, a kávészünetekben és az esti örömzene (jam session) és folkkocsma során különböző hangszerfelállásban játszanak ismert zenészek. A szimpózium ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Egy héttel a megnyitó előtt már látszik az élénk érdeklődés, mindez ideig százötven fő regisztrált a tanácskozásra. Az elhangzó anyagot streameljük, így azok javarésze mások számára is hozzáférhető lesz.”


A konferenciát Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója nyitotta meg. Zenélt: Hodorog András (Klézséről) furulyán, Draskóczy Lidia hegedűn és Horváth Gyula kobzon. Énekelt: Petrás Mária.


Az előadások helyszíne a színházteremben, témái az elhangzás sorrendjében a következő volt:


Lipták Dániel – „A csángó bomba..” – a moldvai táncházmozgalomról;


Dr. Salamon Soma – Improvizáció Hodorog András furulyajátékában;


Népzenei hagyomány és divatkultúra – Dr. Pávai Istvánnal beszélget Németh László;


Pódiumbeszélgetések: Az etnikus identitás eltérő értelmezései Meghívott hozzászólók: Dr. Iancu Laura néprajzkutató, Dr. Pávai István népzenekutató, Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató (Kolozsvár), Ségercz Ferenc népzenész (Sepsiszentgyörgy) Moderátor: Varga Máté


Énekes és hangszeres zene a táncházban Meghívott hozzászólók: Enyedi Ágnes népdalénekes, népzenetanár, Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, Fábri Géza népzenész, népzenetanár, Lipták Dániel népzenekutató Moderátor: Berta Alexandra


A hitelesség és a táncház kapcsolata Meghívott hozzászólók: Botezatu Isabela PhD hallgató (Klézse-Buda); Kerényi Róbert népzenész, népzenegyűjtő, Dr. Pávai István népzenekutató

Moderátor: Dr. Sándor Ildikó

László Ildikó