top of page

Beszámoló a májusi klubról és a közgyűlésről

Klubdélutánunk programja a kötelező közgyűlés megtartásával kezdődött.


Bevezetésül tagtársunk, László Ildikó elénekelt egy Nagypatakról gyűjtött Kyriét.

Mivel a közgyűlés megtartásához szükséges tag-létszám nem volt elegendő, így egy félóra elteltével kezdhettük meg azt, addig elnökünk, Jolanda Willemse beszámolt a közelmúlt eseményeiről.

Már az előző klubdélutánon is elhangzott az, hogy az idén Lábnyikban lesznek nyelvi táborok, amelyekre már megvan a kinti anyagi fedezet. Több tanár a saját falujában napközis tábort fog tartani, ha erre majd kérnek tőlünk anyagi segítséget, akkor azt mi biztosítani fogjuk. Az általam eddig szervezett balatoni tábor idén sem lesz, mert 20 gyerek ide- és visszautazásának benzinpénze több millió forintba kerülne, ezért inkább ebből a pénzbőla kinti napközis táborokat fogjuk támogatni, így ezeken a különböző falvakból sokkal több gyerek vehet részt, tavaly is ebből a pénzből a tanárok sokféle tábort tudtak szervezni.


A pápalátogatásra az MCSMSZ szervezésében több mint 100 csángó érkezett, Timár Karina volt a vezetőjük, aki szinte az utolsó pillanatban a segítségemet kérte abban, hogy a Szentendrei Skanzenba ingyen be tudjanak menni, ne kelljen nekik a személyenkénti 2 ezer Ft-os belépődíjat megfizetni. Köszönhetően az ottani elöljárókkal való jó kapcsolatokra, gyors intézkedés után sikerült ezt elintézni, így meg tudták tekinteni az ottani, róluk készült fotókiállítást. A lujzikalagori születésű Csernik Guszti, aki a szentendrei Korona Étterem tulajdonosa, biztosította számukra az ebédet. Nagyon fárasztó volt nekik ez az egész esemény, hiszen két napon át utaztak ide, egy katolikus iskola tornatermében volt a szállásuk, ahol bizony elég hideg volt, de mindezek ellenére nekik ez az esemény mégis hatalmas élmény volt még azért is, mert az egyik államtitkár elintézte azt, hogy a Karina által kiválasztott 30 ember helyet tudjon foglalni a VIP szektorban, ezáltal egy helyen ülhettek a köztársasági elnökkel.


Holnap lesz a pomázi Magyar Vár helyszínén a Magyarországon élő csángók találkozója, amely 13 órakor kezdődik, a belépés ingyenes, szintén Csernik Guszti adja az ebédet, de nem térítésmentesen, készülnek gyerekprogramokkal, táncházzal, mindenkit szeretettel várnak. Ezt a rendezvényt is támogatjuk anyagilag, de nem a keresztszülők pénzéből, hanem más forrásból.


A 2023-as évi fő programunk célkitűzése a 20 éves keresztszülő mozgalomról és a KEMCSE működéséről szóló ún. „Keresztszülők képeskönyve” (a cím még nem végleges) 200 példányos kiadása. Ehhez kérjük a kedves keresztszülők, érdeklődők, vagy bárki - a legkisebb adománnyal történő–szíves hozzájárulását, ennek szövege majd fenn lesz a honlapunkon. Az adó 1 %-át kérjük szépen, aki még tudja, ajánlja fel, nagy szükségünk lenne rá. Nyáron nem tartunk klubdélutánt, szeptemberben újra találkozunk és akkor majd be fogok számolni a kinti új iskolaév-kezdésről és a nyári táborokról.


Az elnöki beszámoló után a közgyűlés megkezdéséig a Balassi Intézetben tanuló, klasszikus énekesi pályára készülő klézsei László Ciprián csodálatos hangján elénekelte a „Mikor Csíkból kiindultam” c. klézsei „keserves” népdal eddig még sosem hallott hosszú versszakos változatát.

Ezután megtartottuk évi kötelező közgyűlésünket, az elnöki és gazdasági beszámolót, valamint a jövő évi terveket a tagok elfogadták.

Végül egyetemistánk, a diószéni származású Petrás Róbert Sebestyén, az ELTE Földrajz szakán idén végző hallgató mesterképző diploma-előadása következett

A Bákó megyei moldvai csángók kettős identitásának vizsgálata” témában, amely már teljesen önálló, saját kutatásán alapul. A felmérés csak Bákó megyére vonatkozott, mert ott él az össz csángóság, kb. kétharmada, és a magyar nyelvet beszélők 90 %-a.A vizsgálat online kérdőívezéssel zajlott, amelynek előnye az volt, hogy anonim, vagyis névtelen, így mindenki el merte mondani a véleményét. Összesen 628 beérkezett válaszból csak 610 lett érvényes, mert akik nem Bákó megyében születtek -, vagy pl. a Bákó megyéhez csatolt gyimesbükkiek válaszait sem tudta figyelembe venni, mert ők székelyek. 59 településről érkeztek az adatok, a legtöbb Klézséről és Pusztináról.


A kérdések néhány kiválasztott fogalomra vonatkoztak, amelyek meghatározzák a csángó identitást; a család, a baráti kör, a szokások, a beszélt nyelv, a történelem ismerete, a szimbólumok, és a vallás.

Különböző térképeken, témák szerinti grafikonokon ábrázolta és számszerűsítette az adott községekben élő római katolikus magyarok arányát, a csángó dialektus és az átlagos nyelvjárás tudásának megoszlását, a korosztályok közti, a földrajzi elhelyezkedés, a nyelvtudás-identitás, a földrajzi elhelyezkedés miatti megoszlásokat és a sajátos fejlődéspálya miatti különbségeket, eltéréseket. Az első, egész Moldvára kiterjedt népszámlálás 1859-ben volt, amikor Moldva egyesült Havasalfölddel, ekkor alakult ki a román öntudat, ettől kezdve kezdték észlelni a csángók, hogy kisebbségben vannak. A mélypont 1992-es népszámlálásnál volt, ha ezt a felmérést a mostanihoz viszonyítjuk, akkor azt látjuk, hogy ugyan megduplázódott a magukat magyarnak vallók száma, de sajnos a jövőre nézve nem fényes a helyzet. Érdekes még, hogy a nők fogékonyabbak voltak a kérdőívek kitöltésére és a sok bemutatott példából még csak egyet kiragadva, az iskülönös, hogy a nemek közötti nyelvtudás szintjének erőssége a férfiakra jellemző.

Köszönjük Robinak ezt az értékes előadást, kívánjuk, hogy ezzel a nekünk bemutatottmesterképző diploma-munkájával sikeresen befejezhesse egyetemi tanulmányait, még tovább növelve diplomás „büszkeségeink” számát.


Lejegyezte: László Ildikó


Comments


bottom of page