Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!

Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület

Székhely: 1126 Budapest,

Böszörményi út 22.

Emailwillemse@t-online.hu

Telefon: +36 30 279 2688 

Nyilvántartási szám: 12537

   Adatvédelmi tájékoztató

Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület

Számlaszám:  Raiffeisen Bank, 12011265-00160103-00100008

 

© 2019 by KMCSE  | Designed by Jaspers  

Halász Péter köszöntése és meghívó filmvetítésre


A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület tisztelettel és szeretettel köszönti a hamarosan 80. születésnapját ünneplő, 10 éve Gyimesközéplokon élő Halász Pétert, a csángómagyarok fáradhatatlan kutatóját. További sikeres munkájához kívánunk neki a KEMCSE nevében sok erőt, egészséget!

A róla szóló dokumentumfilm – Lengyel Gyula-Orbán Ágnes 2006-ban készült 53 perces alkotása „Nem lehet nyugtunk” címmel - 2019. november 6-án, szerdán 18,45-kor tekinthető meg a Premier Kultcafé-ban (a régi Vörösmarty moziban, 1085 Budapest, Üllői út 2/4.).



Halász Péter életútja


Az agrármérnöki végzettséggel rendelkező Halász Péter 1939. október 28-án született Budapesten, de sohasem szerette a nyüzsgő nagyvárost.


Néprajzos munkássága úgy kezdődött, hogy az 1960-as években a Néprajzi Atlasz anyagához gyűjtött a csángók között, később folyamatosan, csaknem minden nyári szabadságát Moldvában töltötte, ahol elsősorban a helyneveket, a gyűjtögetés, a gazdálkodás, az állattartás, a naptári évhez kötődő népszokások, az építkezés és a hiedelemvilág ismeretanyagát kutatta, illetve kutatja, ennek során jól kamatoztatta agrármérnöki végzettségét, 1966 óta foglalkozik a moldvai magyarok történelmével és néprajzával. A csángókkal kapcsolatban számos útmutatást kapott a téma egyik kiváló ismerőjétől, Domokos Pál Pétertől.

1990-ben megalapította a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesületet, amelynek 2010-ig, Gyimesközéplokra költözéséig, volt titkára. Számos, a moldvai csángómagyarok életével foglalkozó ismeretterjesztő filmnek volt szakértője és riportere.

Halász Péter számos kiadvány szerzője. Több kötetet publikált a csángók néprajzával kapcsolatban, főleg az ezredforduló után. A teljesség igénye nélkül: Nem lehet nyugtunk; A moldvai csángó magyarok hiedelmei; A moldvai magyarok hagyományos állattartása; Növények a moldvai magyarok hagyományában és mindennapjaiban; Bokrétába kötögetem vala, és számos tanulmány.


Összeállította: László Ildikó


Kedves filmszerető barátunk!


Halász Péter a csángók szenvedélyes kutatója 80 éves.1966-ban járt először csángóföldön. újból útnak indul Külsőrekecsinbe, hogy megkeresse régi ismerőseit 40 évvel ezelőtt készült fotókkal a tarisznyájában.


Emlékmozaik Halász Péterről


Péter egyik kedvenc mondása volt, amit Németh Lászlótól kölcsönzött: „a csillagok nem arra valók, hogy utolérjük őket, hanem kijelöljék azt az utat, amit életünk során meg szeretnénk tenni.”

Milyen érdekes, hogy az út első lépéséit hasonlóan tette meg Sára Sándor és Halász Péter. Az első állomás a kijelölt úton hollókő volt.

1955-ben készítette Szőts István a Várak, kövek, emberek című filmjét Hollókőn. Az elsőéves operatőr-hallgató Sára Sándor elkísérhette a terepszemlén. ámulva figyelte a mestert, hogy egy-egy helyszínt százszor is végig járt. Halász Péter nagyapja Hollókő mellett született, így első honismereti dolgozatát barátjával együtt készítették, ő írta és évfolyamtársa a rajzokat készítette. Az országos versenyen első díjat kaptak.

Halász Péter magyar- biológia szakos tanár szeretett volna lenni. Lakásuk erkélyén kis állatkert volt és kaktuszok sora. és olvasni a magyar irodalmat, történelmet éjjel-nappal. De közbejött 1957. az 1956-os forradalom-és szabadságharc tiszteletére október 23-án a Toldi Ferenc gimnáziumban, délben valaki meghúzta a kisharangot, ami máskor a következő óra kezdését jelezte, mindenki felállt az osztályban és elénekelték a magyar himnuszt. Ez büntetéssel járt, és megsúgták Péternek, hogy elkészült róla egy olyan kartoték, amely jelezte, hogy soha nem lehet tanár, mert majd megfertőzi leendő tanítványait.

Persze ezt csak később tudtam meg róla.

Lengyel Gyula szerkesztőtársammal már bejártuk kis országunkat, majd elkészítettük a Tisza sorozatot a forrástól a torkolatig. Senki nem hitt benne, hogy ez sikerülhet, hiszen túl kellett lépnünk kis hazánk határain. Így ismerkedhettünk meg a Kárpát-medence magyarságával. Ezután jött a Gyökerek c. sorozat: rendkívül kíváncsiak voltunk a sajnos határainkon túli magyarok életére.

Sok helyen jártunk már, de a csángóknál még nem. Kugotovich Manó térképen csak egy apró piros foltként szerepelt, hogy ott is magyarok élnek, csángók. Lengyel Gyula fedezte fel: megtalálta azt az embert, aki már járt ott. ez 1990-ben történt. Hazajött és azt mondta örömmel, hogy: megvan!! Így kezdődött ismeretségünk. Ez volt az első magyar dokumentumfilm a szárnyat vesztett csángóinkról.

Halász Péter szinte el se hitte és várta velünk együtt, hogy hányat alszunk még, amíg el nem indulunk, és oda nem érünk.

Halász Péter 1966-ban járt először Csángóföldön egyetemista barátaival, nem tudott róluk szinte semmit. Elvarázsolta az a különleges világ, amivel még sohasem találkozott. Hazajötte után felkereste Domokos Pál Pétert, a csángók mindentudóját, akit a csángók apostolnak, királynak tekintettek, hogy minél többet meg tudjon erről a különleges archaikus világról.

Hát mi is beleszerelmesedtünk ebbe a nagyon archaikus világba, s így többször is elindultunk együtt újra-meg újra, hogy megint tudósítást adjunk róluk.

Péter azt mondta azért szereti ennyire szenvedélyesen őket, mert rászorulnak, ők a legárvultabb magyar népcsoport. Különleges a nyelvük, óriási a katolikus hitük és munkabírásuk és mindenáron meg akarnak maradni! Borzos Magdó, egyik csángó ismerősünk mondta az egyik felvételen: „amíg bírjuk, csánjuk.”

Halász Péter is ezt tette. Arra kérdésre, hogy meddig kel még újra és újra útnak, azt felelte, amíg el tudja a hátán cipelni a 15kg-os hátizsákját.

Én csak lubickoltam a két kiváló ember: Lengyel Gyula és Halász Péter között a forgatások során. Hálát adtam a sorsnak és Istennek, hogy rendező vagyok és általuk megismerhettem nagy Magyarországot.


Orbán Ágnes, rendező