Keresztszülő-portré: Subai Józsefné Veronika

Frissítve: jan. 24.


A keresztszülő-mozgalomban az a nagyszerű, hogy különböző foglalkozású, korú emberekkel tevékenykedhetünk együtt, akik azonban nagyon hasonlítanak egymásra abban, hogy mindnyájan önzetlen, kreatív és sokoldalú emberek. Subainé Veronika az egyik közülük, aki a gyógyszerész szakmájában is kiváló volt, és a sok gyermeke és unokája mellett karitatív munkákban is részt vesz. Ő a kezdetektől napjainkig hűséges keresztszülő is, Böjte Csaba testvér 2004 decemberében tett felhívása óta. Hét szép frumószai keresztgyereke lett az idők folyamán: Aparaschivei Teréz 2007-től, Aparaschivei Júlia 2009-től, Égető Natalia 2012-től, Égető Éva 2013-tól, Bernát Roberta 2016-tól, Ghirculesei Monica 2019-től, Vadana Alina 2019-től. Frumósza (Szépfalu) a Tázló folyó jobb partján fekszik. Öröm volt a beszélgetés Veronikával 2021. november 18-án. A lehetetlenre kértem: válassza ki a sok emléke közül a legkedvesebbet.


Veronika keresztgyerekeinek nagyszerű tanárai voltak. Máthé Kriszta volt az első. Róla így vall: „Évekig Máthé Krisztina volt a magyar tanár Frumoszában, aki nagyszerű pedagógiával foglalkozott a gyerekekkel, egy-egy évben néha száz is tanult egyszerre magyarul.” Kriszta elismert írónő lett. A frumószai emlékeiből írta az Apróka eszponka c. kötetét. A csodálatos történetekből idén az első hangos eszponkák is megjelentek. Luca lánya is közreműködik benne, nagyszerű fényképekkel is!


Azok a csodálatos kék asztalok, padok! Ott látható a pici Luca is a nagyok között! Neagu Adrián vezetésével 2008-tól pár éven keresztül festették a gyerekek ezeket a szép motívumokat. Kriszta is írt erről.




A pusztinai születésű Bilibok Jenő tanít most Frumószán, aki nálunk, Magyarországon végezte az egyetemi tanulmányait, majd visszament Moldvába tanítani a gyerekeket, egészen magas színvonalon. A gyerekek a keze alatt szinte szárnyakat kapnak. Veronika így mesél róla: „A jelenlegi keresztgyerekeim, Monika és Alina rendkívül tehetséges két kislány! Nagyon jól haladnak a magyar nyelvben és kitűnően rajzolnak. Minden iránt érdeklődnek. Talán még művészek is lehetnek! Hála a tanáruknak, Bilibok Jenőnek is!”


Kedves Veronika! Mindnyájunk nevében hálásan köszönöm a beszélgetést, az alábbi vallomásodat, a barátságodat és minden szeretettel teli tevékenységedet, hűségedet. Kívánok Neked a tanárok és a keresztgyerekeid nevében is jó egészséget, sok örömöt a családod körében és széleskörű tevékenységeidben, köztük a moldvai magyarok ügyében is.


Albertné Révay Rita


SUBAI VERONIKA EMLÉKEI:


Szívesen mesélek a szép emlékekről. A keresztszülői mozgalommal Csaba testvér felhívása óta, vagyis az indulástól vagyok kapcsolatban. Kezdetben csak, mint támogató, és 2007-től, mint aktív keresztszülő. Azóta kitartóan és folyamatosan frumószai gyerekekkel kerültem keresztszülői kapcsolatba. Eddig összesen héttel, mert az idő múlásával, amint az egyik elhagyta az iskolát, mindig új gyereket, pontosabban lányt kértem, mert nekem velük a levélírás is, meg az ajándékozás is könnyebb. Így több „nemzedékkel” is kapcsolatba kerülhettem a hosszú évek alatt.



Az első keresztgyerekem Terézke időközben szép nagy lány lett. Minden keresztgyerekemet nagyon megszerettem, de kettőjükkel, Aparaschivei Júliával és Égető Évával személyesen is találkoztam két különböző alkalommal, Frumószában. A legizgalmasabb esemény talán az volt számomra, amikor a három Égető lánnyal és Máthé Krisztina kislányával, Lucával eltöltött este után Égetőéknél egy ágyban aludtam Évikével. A sors úgy hozta, hogy nem tudtam visszamenni a szállásunkra Pusztinára, és Évike a szeretetének kimutatására nagyon kért, hogy az ő ágyában vele együtt aludjam. Ez igazán nagyon megható volt, ám az ágy csak egyszemélyre volt méretezve. Ha a híreim nem tévesek, úgy tudom, hogy most külföldön, tán Olaszországban élnek. A leghosszabban Évikével és Aparaschivei Julikával leveleztem. Mondhatom, hogy olyan szépek és kedvesek voltak, (biztos most is azok, csak nem tudok róluk). Még ma is megemlegetem őket. Aparaschivei Julika szülei távol voltak, külföldön dolgoztak, és ő két lánytestvérével az idős nagymamájukkal élt. Minden házi munkát elvégeztek. Julika jól tanult és mindig szívet melengetően derűs volt.



Néhány nehéz év után, most Bilibok Jenő tanár úr irányításával ismét felvirágzott az élet. Nagyon sok gyerek tanul magyarul. Jelenleg két kislánnyal levelezek, Alinával és Mónikával. Ámulva látom a fejlődésüket. Szépen, szabatos magyarsággal írnak, és nagyon szép rajzokat küldenek. A tanár úr elkötelezetten igyekszik a gyerekek és a keresztszülők közti kapcsolatot is erősíteni.



Mindenkinek, aki olvassa e sorokat, határozottan üzenhetem, hogy nagy öröm frumószai keresztszülőnek lenni, és a keresztszülői közösséghez tartozni. Bíztatok mindenkit, legyen keresztszülő, és válasszon Frumószából, a legszebb faluból keresztgyereket. Ha teheti, levelet is küldjön neki és látogassa meg Moldvában. Kivételes élményekben lehet része!


LEGYEN ÖN IS KERESZTAPA, KERESZTANYA!


Subai Józsefné Veronika